Banai Péter Benő

BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Gúr képviselő úr szavaival kell kezdjem, és arról biztosíthatom képviselő urat, hogy értelmes vitára saját magam mindig vállalkozom, és igyekszem az értelmes szakmai felvetésekre reagálni, ugyanakkor az az érzésem, hogy az éves költségvetések tárgyalása és a zárszámadás tárgyalásakor is többször elhangoznak olyan állítások, olyan kérdések, amelyekre a válaszok hiába hangzanak el, újból és újból ugyanazok a sajnos fals, téves állítások kerülnek megfogalmazásra. Tehát én a magam részéről az értelmes vitára mindig nyitott vagyok, nyitott is leszek; annak nem látom értelmét, hogy ténybeli, tárgybeli dolgokkal vitatkozzunk. (Gúr Nándor: Most miért nem tetted ezt?)

Én a mai nap elhangzott kérdései között láttam olyanokat az ellenzék részéről, amelyek valóban vitára érdemesek. Mesterházy Attila, a Költségvetési bizottság elnöke utolsó felszólalásában a versenyképesség ügyét említette; ez egy olyan téma, amiről, azt gondolom, érdemes beszélni. És a 2016-os zárszámadás, azt gondolom, hogy azt mutatta, hogy a versenyképességet mérő objektív mutatók terén Magyarország jól teljesített. Ezt nemcsak kormányzati emberként mondom, hanem olyan emberként is, aki látja az Európai Unió tagállamainak adatait, az összes makrogazdasági adatot, és aki látja a piaci befektetők, illetőleg a hivatalos hitelminősítők, egyéb gazdaságpolitikát mérő szervezeteknek az értékítéletét.

Kétségtelen, hogy az objektív mutatók mellett vannak olyan versenyképességet befolyásoló szubjektív tényezők, amelyek pozitív vagy negatív irányba téríthetik el egy adott ország versenyképességi mutatóját. Pont ezekről a tényezőkről is beszéltünk. Ilyen például a World Economic Forum előrejelzése, ahol 70 százalékban szubjektív mutatók kerülnek megfogalmazásra, szubjektív mutatók adják az index tartalmát. Na, ezen a területen is sikerült előrelépni kilenc helyezést a legutóbbi, Magyarországra vonatkozó statisztika alapján.

Ugyanakkor azt gondolom, hogy igen, versenyképesség tekintetében, termelékenységünk tekintetében vannak feladatok, és azt gondolom, hogy a 2016-os hatéves bérmegállapodás ebbe az irányba lép előre, hiszen egyre inkább azt követeli meg a vállalkozásoktól, hogy magas hozzáadott értékű termékeket állítsanak elő, magas hozzáadott értékű szolgáltatásokat nyújtsanak, és ennek az előállításához jól megfizetett és jól képzett munkaerő álljon rendelkezésre. Azt gondolom, hogy vannak feladataink, de látszik, hogy milyen lépéseket tettünk, és melyek azok a lépések, amelyek a versenyképességet mérő objektív mutatókat is tudják javítani, és bízom benne, hogy a szubjektív mutatókat is megváltoztatják.

Ami a költségvetés végrehajtását, a 2016-os költségvetés átláthatóságát illeti: azt ismét le szeretném szögezni, hogy minden kormányzati döntés és a kormánytól független szervezetek költségvetési végrehajtása tekintetében csak a törvényekkel összhangban történt. Amikor arról beszélek, hogy a kormány a törvényes kereteken belül hajtotta végre a költségvetést, akkor arra gondolok, hogy tiszteletben tartotta a költségvetési törvényben lefektetett hiánycélt, tiszteletben tartotta az adósság csökkenését.

Igen, a jogszabályok alapján ‑ hozzáteszem, hasonlóan a 2010 előtti időhöz ‑ vannak olyan előirányzatok, amelyeknek a felhasználása a kormány döntése alapján történik. Ez teljesen természetes; ezekről a forrásfelhasználásokról a zárszámadásban is beszámol a kormányzat, illetőleg a döntések nyilvánosak. De azt gondolom, hogy a 2016-os költségvetés és annak végrehajtása e tekintetben is pozitívum, e tekintetben is követte a kormányzat azon po­li­tikáját, mely szerint a hiánycélt fontosnak tartjuk. Emlékeztetnék arra, amikor kritikák hangoznak el, hogy 2010 előtt tipikusan nem ez volt a helyzet. És nemcsak a gazdasági válságra lehet hivatkozni, hanem azokra az időszakokra is, amikor a gazdasági vál­ság előtt volt olyan év, hogy Magyarország 9 százalék fölötti GDP-arányos hiányt ért el. Látjuk, hogy a 2016. évben is és a megelőző években és reményeim szerint a 2017. évben is érdemben 3 százalék alatt tud teljesülni az államháztartás hiánya.

A vitában a gazdasági növekedést hajtó európai uniós forrásokról is szó volt. Megismétlem, a rendelkezésre álló statisztikák alapján, ha csak az európai uniós források hajtanák a magyar gazdaság bővülését, akkor 2016-ban visszaesést kellett volna lássunk. És megismétlem, természetesen érdemben befolyásolja az uniós források felhasználása azt, hogy hogyan alakul a gazdasági növekedés, de a nemzetközi példák és a magyar példák azt mutatják, hogy a gazdaságpolitika minősége határozza meg azt, hogy van‑e egy országban növekedés vagy nincs.

Ikotity képviselő úr azt mondta, hogy veszélyes lehet az uniós források gyors felhasználása, hirtelen jelentkezik egy egyszeri forráselköltés, egy egyszeri keresleti hatás, amely a későbbiekben az uniós források úgymond visszaesésével problémát okozhat. Ezen megállapítással vitatkoznom kell, hiszen az új, 2014-20-as időszakban a kormányzat alapvetően a közvetlen gazdaságfejlesztési támogatásokat emelte az első helyre, 60 százalékos a közvetlen gazdaságfejlesztési forrásoknak az aránya.

(15.10)

Ezen gazdaságfejlesztési források többletvállalati beruházást, nagyobb foglalkoztatást, nagyobb bért eredményezhetnek. Tehát közgazdasági szavakkal élve, a kínálati hatás, a támogatott beruházásoknak a nagyobb termelése a későbbiekben jellemezheti az országot. Ezért racionális ezen fejlesztési forrásoknak minél gyorsabban történő felhasználása. És ismétlem: a 2007-13-as időszaktól eltérően a 2014-20-as időszak forrásainál döntő részben közvetlen vállalati támogatásokat, a gazdaság megerősítését szolgáló támogatásokat kíván a kormányzat felhasználni. Így az uniós források felhasználásának nemcsak egyszeri, úgymond keresleti hatása van, hanem egy tartós, a támogatott vállalkozások nagyobb termelékenységét és nagyobb kibocsátását eredményező hatása is lehet.

A 2016-os zárszámadás, ismétlem, arról számolt be, hogy ezen uniós támogatásoknál az állam megelőlegezett jelentős forrásokat. Ezen megelőlegezett forrásoknak a reálgazdasági hatása alapvetően 2017-től teljesül, és szerencsésen, az ország erőfeszítéseinek köszönhetően úgy tudta 2016-ban ezt a jelentős előfinanszírozást a kormány teljesíteni, hogy mellette az államadósság is csökkenő pályán maradt. Megismétlem: az a 2016-os államadósság-csökkenés, amely jellemezte az országot, 2011 óta jellemzi Magyarországot, és Magyarország azon néhány európai uniós tagállam között van, aki 2011 óta évről évre tudta csökkenteni az államadósságát.

Ezen kedvező makrogazdasági feltételek, peremfeltételek mellett a 2016-os zárszámadás adatai alapján a lakosság, a családok jelentős mértékben tudták bővíteni forrásaikat. Ez a forrásbővítés az említett gazdasági növekedésnek, a foglalkoztatottak száma bővülésének és a reálbérek 7,7 százalékos növekedésének köszönhető. Emellett az adókedvezmények is hozzájárultak a jövedelmek növekedéséhez. Emlékeztetnék arra, hogy a kétgyermekes családok családi kedvezménye bővült, emlékeztetnék arra, hogy a személyi jövedelemadó kulcsa 16-ról 15 százalékra csökkent.

A családok mellett a nyugdíjasok 2016-ban a reálnyugdíjuk értékének növekedését látták, hiszen 1,6 százalékos emelés mellett az infláció mindössze 0,4 százalékos volt, és év végén a költségvetési helyzet azt is lehetővé tette, hogy Erzsébet-utalvány kerüljön kifizetésre. A nyugdíjasokról sok szó volt a mai vitában. Azt gondolom, hogy ezek a számok, ezek a tények önmagukért beszélnek, és igenis össze lehet hasonlítani a 2010 óta folytatott kormányzást a 2010 előttivel. 2010 óta a reálbérek, a nyugdíjak reálértéke több mint 10 százalékkal nőtt. Tudjuk, hogy ugyanezt a reálnövekedést nem minden évről mondhatjuk el a 2010 előtti időszak tekintetében, sőt a 13. havi nyugdíj csökkentésére ekkor került sor.

A költségvetés stabilitása, amely a 2016. évet és a megelőző éveket is jellemzi, és a 2017. év első 9 hónapját is jellemzi, úgy valósult meg, hogy számos ágazat forrása bővült. 2016-ban sok szó volt erről, voltak rendkívüli jellegű kiadások is, például az ország és Európa megvédése. Azt gondolom, hogy ennek pozitívumairól kevés szó volt, pedig érdemes róla beszélni. Igen, meg tudtuk tenni azt, hogy több tízmilliárd forintot fordítottunk a határok védelmére, a terrorveszély elhárítására, és ma Magyarország az egyik legbiztonságosabb ország az Európai Unióban. De ezen egyszeri kiadások mellett a rendszerszerű kiadások is számos területen növekedtek.

Gúr képviselő úr, aki már a választ nem hallgatta meg (Gúr Nándor a jegyzői székből: Itt vagyok!), azt mondta ‑ bocsánat, tévedek, igen ‑, azt állította, hogy tényszerűen nem igaz, hogy 2009-hez képest az egészségügyi és oktatási kiadások reálértékben növekedtek volna. Akkor jegyző úrnak felhívom a figyelmét a 2009-es ténybeli számokra, a 2016-os zárszámadásra, amiről most szó volt, és ha jegyző úr megengedi, a tisztelt Országgyűlés megengedi, akkor mondanám a számokat. Oktatási tevékenységek 2009-es abszolút összegű kiadása: 1529,7 milliárd forint, 2016-ban a zárszámadás számai alapján: 1846,5 milliárd forint. Egészségügy 1185,3 milliárd forint nominálisan, 2016: 1521 milliárd forint. (Gúr Nándor: Reálérték!) Reálérték, jegyző úr, hallottam, ezt mondtam. Kérem akkor, nézze át a számokat, és tisztelettel azt kérem, hogy revideálja az állításait, ugyanis jegyző úr a parlamenti vitában nem valós dolgokat állított. A kumulált infláció 2009-16 között 17,3 százalék; reálértékben mind az oktatási, mind az egészségügyi kiadások növekedtek.

Arról egy szakmai vitát folytathatunk, hogy ennek milyen bontása volt. Az állításom az, és a ’16-os zárszámadás ezt mutatja, hogy béremeléseknél is voltak többletek, és természetesen a béremeléseken kívül számos változás volt, akár a beruházások tekintetében, akár az intézményrendszer finanszírozása tekintetében. Van még feladatunk, azt gondolom, ezen a területen is, de tényekkel nehéz vitatkozni, és a tények azt mutatják, a 2016-os zárszámadási tények is azt mutatják, hogy a 2009. évhez képest a sokszor emlegetett forráskivonás nem valóság, épp az ellenkezője történt.

A vitában elhangzottak olyan tételek is, amelyekre nem a 2016-os zárszámadás, hanem a ’17-es zárszámadás ad majd választ. Ilyen például a vizes vb finanszírozásának a tétele. Azt tudom elmondani, hogy természetesen ugyanúgy, ahogy a költségvetés végrehajtásáról a kormány mindig beszámolt az Országgyűlés részére, ugyanezt fogja tenni a 2017-es év tekintetében. Annyit hadd jegyezzek meg, hogy nemzetközi vélemények alapján rendkívül sikeres világbajnokságot tudtunk megrendezni. Úgy tudtuk megrendezni, hogy a forrásokat az államháztartás 2017‑es stabilitása mellett tudtuk biztosítani, és arra hívom fel a figyelmet, hogy számos olyan beruházás valósult meg, amely tartósan velünk marad. Tehát amikor a vizes világbajnokság megrendezésének költségeit fogjuk elemezni, akkor a pozitívumok, az eredmények mellett, amellett, hogy ez a rendezvény rendkívül nagy reklámot és rendkívül pozitív hírt jelentett Magyarország tekintetében, azt is látnunk kell, hogy számos új beruházás valósult meg, amely tartósan itt marad velünk. Gondolok például az új Aréna uszodára.

A 2016-os zárszámadás értékelésekor tehát, azt gondolom, egy olyan évet hagyhatunk magunk mögött, amely a makrogazdasági számok szempontjából is kedvező, a családok jövedelmi helyzetének változása szempontjából is kedvező, és természetesen van még számos feladat előttünk, de azt gondolom, hogy ezek a múltbeli eredmények azt mutatják, hogy a kormányzati gazdaságpolitika megtalálja a válaszokat azokra a kihívásokra, amelyek az ország előtt állnak. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket.