karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Dr. Galambos Dénes (Fidesz)

2017-10-18 · 248. ülésnap · Ismerteti a bizottság véleményét · 10:31

napirendi pont: Általános vita lefolytatása B/15351 A Magyar Nemzeti Bank 2016. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója H/17753 A Magyar Nemzeti Bank 2016. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója elfogadásáról

Szöveg8 695 karakter · 21 bekezdés · JSON

GALAMBOS DÉNES, a Gazdasági bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Alelnök Úr! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés nemcsak mint törvényalkotó van jelen a magyar közjogi rendszerben, hanem ellenőrzőként is. Ebben a minőségében a kormány működésén túl több független szervezetet is ellenőriz, köztük a Magyar Nem­zeti Bankot és annak működését. A Nemzeti Bank minden évben köteles beszámolni az Országgyűlésnek a tevékenységéről. Ennek a kötelezettségnek az MNB a 2016-os év vonatkozásában is eleget tett.

A Gazdasági bizottság mint illetékes bizottság a 2017. október 10-én tartott ülésén megtárgyalta a Magyar Nemzeti Bank tavalyi évi tevékenységéről szóló beszámolóját és üzleti jelentését, és döntött arról is, hogy ennek alapján az önök előtt fekvő határozati javaslatot terjeszti a tisztelt Ház elé. Ez alapján a beszámoló alapján kell most értékelnie az Országgyűlésnek a jegybank előző évi tevékenységét.

A Magyar Nemzeti Bank nem tudja sikeresen teljesíteni a feladatait anélkül, hogy ne működne együtt a kormánnyal. A két szervezet csak egységes cselekvéssel képes hatékonyan alakítani a gazdaságpolitikát. Ahogy Matolcsy György elnök úr az előző expozéjában jelezte, a kapcsolat és az együttműködés 2016 folyamán is töretlen és konstruktív volt a kormánnyal. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy ez a kapcsolat 2013 márciusa óta működik jól és eredményesen.

Tisztelt Ház! A beszámoló alapján egyértelműen megállapítható, hogy az MNB mindhárom, a jegybanktörvényben előírt feladatának eleget tett a tavalyi évben is. Fenntartotta a forint árfolyamának stabilitását, részt vett a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartásában, és hozzájárult a gazdasági növekedés megőrzéséhez.

A beszámolóból kiderül, hogy a fogyasztói árindex továbbra is az árstabilitási célként kitűzött 3 százalékos érték alatt alakult. Az éves átlagos infláció 2016-ban 0,4 százalék volt. Itt tartom fontosnak megemlíteni, hogy a bruttó átlagkereset több mint 6 százalékkal nőtt a tavalyi évben, miközben a nettó átlagkereset a személyijövedelemadó-szabályok változása miatt közel 8 százalékkal lett magasabb egy év alatt. Ez azt jelenti, hogy az alacsony inflációs szintnek köszönhetően a magyar családok jelentős jövedelemnövekedést könyvelhettek el a tavalyi évben, a reálkereset közel 7,5 százalékkal emelkedett.

A pénzügyi közvetítőrendszer sérülékenysége jelentősen csökkent. Az aktív jegybanki szerepvállalásnak köszönhetően tovább csökkent a nem teljesítő hitelek aránya is. A bankok hitelezési aktivitása a lakossági és vállalati szegmensben is élénkült, az éves kkv, kis- és középvállalkozói szektor hiteldinamikája pedig elérte a fenntartható növekedéshez szükséges 5-10 százalékos szintet. Jól mutatja az MNB működésének hatékonyságát, hogy tavaly öt, korábban indított eljárás lezárása mellett 19 új vizsgálat indult, és az ellenőrzések eredményeként több mint 60 millió forint értékben került sor hatósági bírság kiszabására.

Az az új magyar gazdasági modell, amelynek alapjait éppen elnök úr rakta le 2010-et követően gazdasági miniszterként, sikerre vezette Magyarországot. A jegybank 2013 óta aktívan támogatja a kormány gazdaságpolitikáját először a növekedési hitelprogram beindításával, amit 2016. január 1-jétől a növekedéstámogató hitelprogram követett. Ahogy elnök úr utalt rá az iménti expozéjában, a növekedési hitelprogram 2017. évi lezárását megelőzően az eredmények alapján megállapíthatóan olyan dinamika következett be a kkv-szektor finanszírozásában, amely jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy ezeknek a vállalkozásoknak a tőkeellátottsága és ezáltal a vállalkozásaikhoz szükséges gépek, eszközök, berendezések megvásárlása megtörténjen.

Azt gondolom, hogy ez az NHP-programnak egy kifejezetten sikeres eredménye, illetve egy átvezető íve volt ahhoz, hogy 2017-ben a vállalkozások megtanulják azt, hogy alkalmazkodjanak ahhoz, hogy a különböző pályázatok már nem pusztán csak támogatásból, hanem vegyesen a hitelkonstrukciókkal együtt működnek; lásd: az utóbbi pályázatok keretében a GINOP-pályázatok esetében mondható el. Magyarán, az átvezetés ‑ bár ezt ellenzéki oldalról nyilván majd cáfolják ‑ elindult a tekintetben, hogy az NHP-program kivezetése után induljon el a normál banki hitelezés olyan mértékben, amely a kamatpolitika mellett már egy reális hitelkamatszintet tud biztosítani.

A monetáris kondíciók tartós lazítása miatt az állam kamatmegtakarítása 2016-ban elérte az 500 milliárd forintot. 2013 és 2016 között összesítve 1000 milliárd forint kamatmegtakarítás keletkezett.

(9.30)

Tisztelt Ház! A beszámolóból néhány eredményt még szeretnék kiemelni, amit a Gazdasági bizottság ülésén is tárgyaltunk. Az infláció alakulásáról, a kamatcsökkentésről és a növekedési hitelprogramról már esett szó, de erre még szeretnék valamennyire visszatérni.

Az alapkamat, bár a korábbi évekhez képest lassuló mértékben, de a tavalyi évben is csökkent, összesen 45 bázisponttal. Ezzel újabb történelmi mélypontot, 0,9 százalékos szintet ért el a jegybanki alapkamat. A kormány gazdaságélénkítő lépéseinek és a jegybank hitelprogramjának köszönhetően a tavalyi évben 2 százalékos GDP-növekedést sikerült elérni, amivel meghaladtuk mind az eurózóna, mind az Unió egészének átlagát.

Az NHP-ról most nem szólok már, hiszen elnök úr számszerűsítette is a vállalkozások számát és a mintegy 2800 milliárd forintos finanszírozási összeget. A 2017. évnek összességében pozitív lezárásaként, a ’16. évben és ’17 első félévében az NHP program sikerét, azt hiszem, már nem szükséges különösebben elemezni, hiszen szóltunk róla.

A 2008-as gazdasági válság azért is volt különösen hátrányos Magyarország számára, mert a hazai bankrendszer a magas jegybanki alapkamat miatt felfutó devizahitelezésre tekintettel különösen sérülékeny volt. Az MNB közreműködésével sikeresen zárult a devizahitelek kivezetése is. Élénkült a bankok hitelezési aktivitása, erre már utaltam, a kkv-szektorral együtt.

A külső kockázatok megemelkedtek 2016-ban, az eurózóna gazdaságának évek óta tartó gyenge teljesítménye ellenére a magyar gazdaság továbbra is növekedési pályán van. Tovább csökkentek a rendszerszintű kockázatok. Ennek köszönhetően a hitelminősítők a tavalyi évben is tovább javították hazánk besorolását.

A jelentésből az is kiderül, hogy a Magyar Nemzeti Bank az elmúlt évben hatékonyan tett eleget ellenőrzési kötelezettségének, hiszen tavaly 126 prudenciális és 36 piacfelügyeleti vizsgálat indult, illetve 129 prudenciális és 50 piacfelügyeleti vizsgálat zárult le. Az intézkedések során közel 1,2 milliárd forint prudenciális intézményi bírság, több mint 200 millió forint prudenciális személyi bírság, illetve közel 3,9 milliárd piacfelügyeleti és felügyeleti bírság került kiszabásra.

Tisztelt Ház! A Magyar Nemzeti Bank szerepe a tavalyi évben tovább erősödött a fogyasztóvédelem területén is. A jelentésből kiderül, hogy a feladatok döntő részét 2016-ban is a devizahitelek elszámolásával és a szerződések módosításával kapcsolatos feladatok tették ki. Ugyanakkor a fogyasztók mostanra már megismerhették a jegybanknak ezt a tevékenységi körét is, hiszen a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központban működő ügyfélszolgálathoz tavaly összesen több mint 40 ezer ügyfélszolgálati megkeresés és kérelem érkezett.

A jegybank kezdeményezésére végrehajtott fejlesztésnek köszönhetően 2016. január 1-jétől a hitelintézetekben papíralapon benyújtott összes bankközi elszámolást igénylő forintátutalás a korábban használt éjszakai elszámolás helyett a bankközi klíringrendszer napközbeni elszámolási rendszerében került feldolgozásra. Magyarán ez a bankközi átutalásokat gyorsította, és ezzel a fogyasztók érdekeit szolgálta.

Mindenki tapasztalhatta az elmúlt években, hogy fizetőeszközünk, a forint megújul, modernebb, biztonságosabb bankjegyek kerülnek forgalomba. Az MNB a forgalomban lévő hat papírcímlet közül elsőként a 10 000 forintos lecserélését kezdte meg, az 1000-es és 500-as címletek cseréjére pedig jövőre kerül sor.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elnök úr által és általam ‑ a Gazdasági bizottság előadójaként, a bizottságálláspontját is képviselve ‑ elmondottakból megállapítható, hogy a jegybank 2016-ban is példásan teljesítette feladatát. Így a magam részéről azt tudom mondani alelnök úron keresztül elnök úrnak, hogy hasonlóan sikeres és eredményes évet kívánok jövőre is. A Gazdasági bizottság 2017. októberi ülésén 9 igen és 4 nem szavazattal támogatta a határozati javaslatot, elfogadása mellett foglalt állást, és ezt terjesztette be a parlament elé.

Majd a Fidesz nevében a vezérszónoki felszólalásomban a társadalmi felelősségvállalási részről szeretnék szólni. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Dr. Galambos Dénes — 2017-10-18, Ismerteti a bizottság véleményét. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/248-4.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-248-4,
  title = {Dr. Galambos Dénes — 2017-10-18, Ismerteti a bizottság véleményét},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/248-4.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}