Dr. Legény Zsolt (MSZP)

DR. LEGÉNY ZSOLT, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat egy jegyzőkönyv kihirdetéséről szól, amely rendelkezéseinek értelmében a kölcsönösség jegyében a varsói magyar diplomáciai ingatlanok tulajdonjoga a magyar államra, míg a budapesti lengyel diplomáciai ingatlanok tulajdonjoga a lengyel államra kerül átruházásra. Az említett ingatlanok tulajdonjogának rendezése révén úgy a magyar, mind pedig a lengyel fél számára egy tiszta jogi helyzet teremtődik.

A jegyzőkönyvet aláíró felek a kétoldalú kapcsolatok fenntartásának és gyakorlásának megkönnyítése érdekében kölcsönösen mentesíteni kívánják egymást az ingatlanok használatából eredő minden adó és díj megfizetése alól. A jegyzőkönyv rendelkezik a felek kölcsönös átruházásairól, a jegyzőkönyv tárgyát képező ingatlanok pontos megjelölésével, valamint a diplomácia szabályai szerint egy jelképes vételár feltüntetésével. A magyar fél a jegyzőkönyv megkötése révén a lengyel fél által rá ruházott ingatlanokért cserébe lemond az őt egy korábbi államközi szerződés alapján megillető varsói telek iránti igényéről. Rendelkezik az átruházott ingatlanok szabad forgalomképességéről, a kizárólagos diplomáciai célra történő értékesítés feloldásával egyidejűleg. Ahogyan államtitkár úr is említette egyébként az expozéjában, mondhatnánk, hogy ez egy jogtechnikai kérdés, de azt gondoljuk, hogy ezen egyébként túlmutat ez a megállapodás, ennek értelmében a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja természetesen támogatja az előterjesztés elfogadását.

Azonban a magyar-lengyel kapcsolatokról beszélünk, és ezt megtette Szabolcs képviselőtársam is és természetesen államtitkár úr is expozéjában, azért - hogy is mondjam? - a politikai apropó kapcsán el szeretnék mondani néhány dolgot, hogy mi hogyan látjuk a magyar-lengyel kapcsolatokat. Mint ismeretes, a két országot irányító uralkodóházak már államalapításaink időszakától nagyon szoros családi és diplomáciai kapcsolatokat építettek ki egymás között, amely mögött ott volt egyébként a katolikus egyház is, és itt nagyon sok szentet - Szent Adalberttől kezdve Szent Imrén keresztül nagyon sok mindenkit - lehetne sorolni. A legfontosabb személyiség egyébként szerintünk Nagy Lajos király és lánya, Szent Hedvig, akiknek a tevékenységéhez köthető az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok Lengyelországba telepítése, a częstochowai kolostor alapítása. A két nép tehát mindig össze tudott fogni az érkező veszéllyel szemben, mindig segítettünk egymásnak, amikor a függetlenségünkről volt szó.

1830-ban és 1863-ban magyar önkéntesek ezrei vettek részt a lengyelek oldalán, több százan hősi halált haltak a független Lengyelországért. Ugyanígy tettek a lengyelek 1848-49-ben, amikor Bem apó vezetésével önkéntes lengyel régiók harcoltak a független Magyarországért. Majd 1920-ban a lengyel bolsevik háborúban újra Magyarország segítette a lengyeleket. 1939-ben a németek és a szovjetek által megszállt Lengyelországból menekült hozzánk több mint százezer lengyel civil és katona, hogy aztán nagy többségük végigharcolja a háborút a szövetségesek oldalán. 1956-ban pedig újra a lengyelek voltak azok, akik a magyar forradalomnak a legnagyobb önkéntes segítséget nyújtották.

(10.00)

Ez az együttműködés, ez az együtt gondolkodás, közös tervezés ma is tetten érhető, csak sajnos kicsit másképpen, amolyan orbáni és Kaczyński módra. Politikai és médiakörökben régóta suttognak a Fidesz és a Lengyelországot jelenleg kormányzó Jog és Igazságosság párt vezetőjének rendszeres titkos találkozóiról, kampánytanácsadók cseréjéről és egyeztetett Brüsszel-ellenes fellépésről. Emellett a kormányzati kapcsolatok is nagyon erősek, szinte minden héten történik miniszteri találkozó vagy Budapesten, vagy Varsóban, legközelebb talán éppen most pénteken utazik Orbán Viktor a lengyel fővárosba. Nem véletlen ez, hiszen a két kormányzó párt nagyon sok közös vonást mutat, céljaik, jövőképük, ideáljaik lényegében azonosak. Elég, ha csak a lengyel kormány és az EU között kialakult vitára utalunk a lengyelországi igazságszolgáltatási reform kapcsán. Ez Varsó szerint megszabadítaná az országot a szocializmus idején kinevezett bíráktól, ezzel szemben a demokratikus értékrendet vallók azt kifogásolják, hogy a bírói szervezet vezetőinek kinevezését a végrehajtó és a törvényhozó hatalom kezébe adná, azaz megszüntetné az igazságszolgáltatás függetlenségét.

Szintén közös jellemzője a két országnak, hogy a demokrácia állapota, továbbá az emberi jogok és jogállamiság érvényesülése miatti aggodalmak mindkét ország esetében felvethetők, mint ahogy a média helyzete és működése is. Lengyelországban látványosan megszüntették az euró bevezetéséért felelős kormánybiztosi posztot, ezzel is kifejezve, hogy Magyarországhoz hasonlóan ellenzik az euró bevezetését. Az európai közös pénznem elfogadása ugyanis nemcsak gazdasági…