Szabolcs Attila (Fidesz)

SZABOLCS ATTILA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Államtitkár Úr, Képviselőtársaim! Szinte nincs olyan nap, amelyikre ne esne valamilyen magyar-lengyel közös ügy. Ilyen ez a mai is; és ennek geopolitikai oka van. Közép-Európa jelentősége nő, ennek kézzelfogható jele, hogy a lengyelek rohamléptekkel haladnak egy észak-déli gázfolyosó kiépítésében, amelynek a két vége a Balti-tengeren és az Adrián lesz. De ennek az erősödésnek a jele az is, hogy a visegrádi egységünket folyamatosan megbontási kísérletek érik kívülről. Azonban vannak olyan kellemes hétköznapi események is, mint a Visegrádió adásainak megjelenése, a V4 Híradó és kulturális események sora és a többi.

A mai napon pedig egy látszólag száraz jogi procedúrán szeretném, ha végigvinne a tisztelt Ház, mert emögött szintén egy baráti gesztus áll. Maga a jogi aktus önmagában nézve annyit takar, hogy az eddig vitatott tulajdonú épületekről elismerjük az egyértelmű jogos tulajdonlást, a budapesti lengyel nagykövetség a lengyeleké, a varsói magyar nagykövetség épülete pedig a miénk.

Egy jogi tisztázási folyamat vége. Önmagában ez nem tűnik olyan jelentőségűnek, de ha kicsit körülnézünk magunk körül, akkor azt látjuk, hogy partszakaszok, komplett félszigetek, országrészek, tartományok hovatartozását vitatják Európában. Nem az elismerési folyamat a tipikus, mint ami kettőnk között zajlik, amiről mi itt szavazni fogunk. Ez a kölcsönös elismerés jelképe a szövetségünknek, mert úgy ismerjük el egymásnak hazáink képviseleti épületeinek tulajdonjogát, hogy kölcsönösen gazdagodunk vele. Próbálom elkerülni az üzleti kifejezéseket a mostani felszólalásomban, mert úgy gondolom, hogy ez a mostani elegáns gesztus többről szól, mint egy jó üzlet, többről szól, mint egy közös jogi megállapodás.

A nagykövetségek jelképek, egy országot képviselnek, rajtuk minden országban megtaláljuk zászlónkat. Ezek elé az épületek elé vonulunk, ha az együttérzésünket vagy éppen az elégedetlenségünket fejezzük ki a képviselt országgal. Ezek az épületek oltalmat adnak a veszély idején, egy ország fogad be, ha ide menekülünk, ezért én úgy gondolom, hogy ez a tulajdonjogi elismerés a két nép kölcsönös elismerésének szól. Kérem a tisztelt Házat, hogy szavazataikkal tegyék lehetővé ezt a kétoldalú gesztust. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)