Ikotity István (LMP)

IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Új áldozatai vannak a kormány piac-újraelosztó törekvéseinek. A hulladékkezelők után a kéményseprőket is tönkreteszik. A módszer a régi: először különadókkal és új közterhekkel megnövelik a költségeket, majd mesterségesen, állami beavatkozással leszorítják az árakat, végül a veszteségessé tett, ellehetetlenített magánvállalkozásoktól az állam átveszi a piacot, a veszteség pedig az adófizetők nyakába szakad. Az eredmény már most is látszik: a terhek megnövelése és az adminisztratív árcsökkenés összességében 50 százalékos bevételkiesést okozott. A kémény­sep­rő­ipari szolgáltatók kizárólag magyar tulajdonban lévő kisvállalkozások.

Ezeknek a sorozatos csődjét okozta ez az intézkedés. A feladatokat pedig a katasztrófavédelemre hárította. Ez egy kiemelt felelősséggel járó, az élet- és vagyonbiztonság szempontjából különösen fontos ágazat, ez a fajta államosítás teljesen elfogadhatatlan.

(13.10)

Az LMP a közszolgáltatások közösségi tulajdonban tartását nem ellenzi, sőt, de az átláthatatlan, kizárólag veszteségtermelésre és korrupcióra képes állami mamutintézmények létrehozását nem támogatjuk. Az eddig tapasztalatok alapján ezt teljesen rossz iránynak tartjuk. A lakossági kéményseprőipari szolgáltatás a kormányzati állítások szerint ingyenessé vált, de valójában a számlát továbbra is az emberek fizetik, csak most a központi költségvetésen keresztül. Közben viszont egyre tarthatatlanabb a helyzet az iparágban. Óriási a szakemberhiány azokon a területeken, ahol a katasztrófavédelem vette át a szolgáltatást, ami nyilvánvalóan megnöveli a balesetek kialakulásának a kockázatát.

Az LMP a kéményseprő-szolgáltatás átalakításának, teljes államosításának kezdettől következetes ellenzője. Prognosztizálható volt, hogy sok lesz majd a hozzá nem értésből adódó probléma, miközben szakképzett és gyakorlott kéményseprő-szakemberek váltak százszámra munkanélkülivé. A katasztrófavédelem kötelékében nem volt és ma sincs elegendő felkészült munkaerő, a gyorstalpaló-tanfolyamokon kiképzett betanított munkásokat, az átirányított közmunkásokat szerintünk nagyon kockázatos ilyen felelősségteljes munkával megbízni.

Akadnak azonban a működésképtelenségnek más, kevésbé tragikus, de hasonlóan egyértelmű jelei. Az Orbán-kormány az ingyenesség jelszavával igyekezett népszerűvé tenni a kéményseprő-szol­gál­ta­tás állami bekebelezését, és kétségtelen, hogy a családok számára látszólag ingyenessé is vált a kémények ellenőrzése ‑ bizonyos körben és bizonyos feltételekkel, mert a lényeg itt van, az apró betűs részben. Amit ugyanis az állam a háztartások befizetésein megspórol, azt a vállalkozásokon többszörösen leveri, akkor is, ha a családi vállalkozás kategóriába tartoznak, és egy magáningatlanon működnek.

Senki sem érti például, hogy ahol nem folytatnak ipari, közületi tevékenységet, vagyis egy családi házba bejelentett postacímű kisvállalkozásoknál miért kell fizetni, ha egyszer a lakosság számára a szolgáltatás ingyenes. A katasztrófavédelem másképp gondolja. Ha egy házban vállalkozás is működik, akkor a kéményseprő egyszerűen vállalkozási székhelyként kezeli, és nem ellenőrzi az ingyenes szolgáltatás keretében, a vállalkozás tulajdonosának kötelező megrendelni a fizetős szolgáltatást az egész ingatlanra. Ilyenkor az összes kémény vállalkozási kéménynek minősül, amely továbbra is a piaci szolgáltatók hatáskörébe tartozik. Ebben a témában napirend után szólaltam fel április 19-én. Sajnos azóta sem kaptam választ a kormányzattól, hogy mi az oka ennek, és hogy miért nem korrigálják ezt a meggyőződésünk szerint nagyon rossz szabályt.

Ugyanaz a helyzet, mint a hasonló eszközökkel szétdúlt és működésképtelenné tett hulladékkezelésben. Az Orbán-kormány talált egy nem létező problémát, hiszen a kéményseprő-szolgáltatás eddig piaci alapon és megfelelő színvonalon működött Magyarországon, és csinált helyette egy csomó valódi gondot az amúgy is rengeteg felesleges papírmunkával és fizetnivalóval terhelt hazai vállalkozásoknak. Mindez ma jogszerűnek számít, ami azt jelenti, hogy a vonatkozó törvény használhatatlan és káros, ideje, hogy a tapasztalatok fényében megváltoztassák.

A mostani törvénymódosítás az alapproblémán sajnos nem segít. Egyetértünk vele, hogy az eszközkezelőhöz került otthonok esetében is ingyenes legyen az ellenőrzés, de a valódi megoldást az jelentené, ha az ipari tevékenységet nem végző, a kisvállalkozások számára csupán székhelyként és postacímként funkcionáló otthonok is ingyenes körbe tartoznának. Ha már hozzányúlnak a hibás törvényhez, ezt a hiányosságot kellett volna kezelni, mert sokkal több embert érint, mint az eszközkezelő kapcsán felhozott módosítás. Köszönöm a figyelmet.