Lepsényi István

LEPSÉNYI ISTVÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő törvényjavaslat új elemmel egészíti ki a Magyarország és a Kambodzsai Királyság közötti gazdasági kapcsolatok fejlődésének jogszabályi kereteit.

A kihirdetésre váró megállapodás azoknak a beruházásoknak a biztonságosabbá és kedvezőbbé tételére vonatkozik, amelyeket a két ország beruházói egymás területén valósítanak meg. A megállapodás magyar szempontból tehát a Kambodzsában beruházó magyar befektetők védelmét, jogbiztonságát szolgálja. A megállapodásban foglalt rendelkezések kölcsönös biztosítása Magyarország részéről nem igényel jogszabályi módosítást, mivel a magyar szabályozás garantálja a hazai vállalkozásokkal azonos elbánást a hazánkban letelepülő külföldi beruházók számára.

A beruházók számára különösen fontos a két ország között, kétoldalú keretben létrejött megállapodás. Ugyanakkor látnunk kell, hogy a lisszaboni szerződés hatálybalépése óta a közvetlen külföldi befektetések az Európai Unión belül a közös politika részét képezik. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unió tag­országai más országokkal akkor köthetnek beru­há­zásvédelmi megállapodást, ha arra az Európai Bi­zottság is ‑ a szükséges hazai felhatalmazás mellett ‑ kiadta jóváhagyó felhatalmazását. A Magyarország és Kambodzsa közötti megállapodás esetében ez megtörtént, így az elmúlt év elején a magyar kormány aláírta a dokumentumot.

Tisztelt Ház! A megállapodás egyik legfontosabb rendeltetése az, hogy a két ország beruházói számára biztosítottak legyenek a beruházásaik védelmét jelentő jogi garanciális elemek. A Kambodzsai Királyság területén ugyanis több hazai gazdálkodó tervez nagyobb volumenű beruházást, például az élelmiszeripar, a mezőgazdaság, az agrár-környezet­vé­de­lem, a turisztika, a víztisztítás és vízkezelés, valamint a hulladékfeldolgozás területén. Ezen vállalkozók számára nagyon fontos az esetlegesen ‑ akár az állammal szemben is ‑ felmerülő jogviták korrekt, pártatlan választottbíráskodás mellett történő rendezése.

Az összességében 14 cikkből álló megállapodás megfelel a nemzetközi normák által adott tartalmi követelményeknek. A megállapodás rendelkezéseit nem kívánom teljes terjedelmükben ismertetni, fontosnak tartom azonban, hogy néhány lényeges pontra röviden rávilágítsak.

Ami a megállapodás kereteit illeti, az a beruházót és annak külföldön megvalósított beruházását a partnerországban történt letelepedésétől számítva védi. A külföldön beruházó vállalkozások, cégek számára a négy legfőbb garanciális elemet a következők jelentik.

Először is, védelmet kapnak a hátrányos megkülönböztetéstől, azaz a diszkriminációtól, és biztosított számukra a legnagyobb kedvezmény és a nemzeti elbánás elve is. Garantált a védelmük a közpolitikai célokon túl megvalósított, illetve a nem megfelelően kompenzált esetleges kisajátítással, valamint a tisztességtelen és méltánytalan elbánással szemben.

Mindemellett a megállapodás kiterjed a tőketranszfer lehetőségének védelmére is. A beruházás­vé­delmi megállapodások ‑ így a Kambodzsával létrehozott megállapodás is ‑ módot adnak a beruházó és az állam közötti viták rendezésére. Ez a rendelkezés jelenti a beruházók számára a legfőbb garanciális elemet, és ezért képezi alapját minden beru­há­zás­vé­del­mi megállapodásnak. Ez a rendelkezés biztosít védelmet azokban az esetekben is, amikor a beru­há­zás­védelmi megállapodás rendelkezései egy adott országban közvetlenül nem végrehajtathatóak a part­nerország hazai bírósága előtt.

Tisztelt Országgyűlés! A megállapodás megkötésétől azt várjuk, hogy a beruházók védelme révén segíteni fogja Magyarország és Kambodzsa beruházási kapcsolatainak fejlődését. Kérem, hogy a törvényjavaslatot megvitatni és elfogadni szíveskedjenek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)