karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Schmuck Erzsébet (LMP)

2017-05-16 · 223. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 13:56

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/15428 Egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról

Szöveg11 511 karakter · 23 bekezdés · JSON

SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselő­cso­port­ja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Or­szággyűlés! Az adótörvények minden évben meg­mu­tatják, milyen keretek között működhet a gaz­da­ság, hogyan adóznak az emberek, milyenek a kilá­tá­sa­ik a munka és a jövedelem terén, milyen elvek mentén alakul a közszolgáltatások működtetéséhez elengedhetetlen adózás rendszere. A kormány elvei, ha így lehet nevezni, az elmúlt hét év alapján nyil­vánvalóak.

Az első, hogy a mi kutyánk és kölykei jól jár­ja­nak. A magyar társadalom 5-8 százaléka tartozik abba a rétegbe, akiket a Fidesz többszörösen ked­vez­mé­nyez és túltámogat. Erre szolgált az egykulcsos adó bevezetése, amivel a legfelső tized nyert évi 500 milliárd forintot. És erre szolgált számos más in­téz­ke­dés is, ami a magas jövedelműek terheit könnyí­tette, még a rezsicsökkentés is idetartozik. Ennek hasz­na is, mivel az is egykulcsos módon került beve­ze­tésre, jórészt a gazdagoknál és a medencéseknél csapódott le.

A szűk 5-8 százalékos rétegen belül is extrém ked­vezményeket kap az a néhány család, néhány oli­gar­cha, akik más módon, például a közbe­szer­zé­sek­ből is százmilliárdokhoz jutnak hozzá. Az adó­rend­szerben őket szolgálják az ismétlődő adóamnesztiák, a társasági adó kedvezményei, a kastély- és mű­em­lék-felújítás kedvezményei, a bankadó csökkentése, és még sorolhatnám. Általában az a rendszer, hogy amint egy szektorban ‑ legyen az bank-, ingatlan- vagy turizmus ‑ a fideszes slepp meghatározó tulaj­don­ra tesz szert, azonnal megjelenik egy törvény­módosítás, ami közforintok tízmilliárdjait pumpálja az adott szektor vállalkozóihoz. A szűk ural­ko­dó­osztály családjai, az Orbán, Mészáros, Rogán, Tiborcz, Garancsi, Matolcsy, korábban Simicska családok ezen kedvezmények segítségével évente sok száz milliárd forintot talicskáznak haza a mi pén­zünkből.

Ezen túl még jelentős kedvezményezettjei a Fidesz adórendszerének a multinacionális vállalatok. Ezen cégek jelentős része az olcsó bérmunka miatt van itt Magyarországon. Ennek a szerkezetnek a fenntartása hosszabb távon nem érdeke hazánknak, a kormány mégis beruházási támogatásokban, adó­ked­vezményekben részesíti őket. Legutóbbi aján­dé­kuk a társasági adó gyalázatos 10 százalékos csök­ken­tése volt. Ez 170 milliárd forintos ajándék a szá­mukra. Tehát azzal szemben, amit a Fidesz hamis módon hangoztat, hogy ők megadóztatták a mul­ti­kat, a kivetett bank-, energia-, és telekomadók túl­nyomó része valójában csak a cégek által beszedett, de a lakosság által fizetett adók, hiszen nagy ré­szü­ket, 70-80 százalékukat áthárították. A multik valódi adóztatását nem lépték meg, és nem véletlenül. Ha ez így lett volna, akkor legelőször az offshore adó­elkerülési csatornákat kellett volna lezárni, ami viszont a fideszes slepp érdekeit alapvetően sértette volna.

Ezen kívül egy nagy kedvezményezetti köre van a Fidesz adórendszerének, amivel az LMP is egyet­ért, ez a családok támogatása és a gyermek utáni kedvezmények. Azzal együtt, hogy jelentősen javítani kell a feltételeket, az egész rendszer nagyon sokáig csak egy lufi, egy politikai termék volt, ugyanis csak három gyermek után járt értelmezhető kedvezmény. A kétgyerekes családok sokáig, az egygyerekesek még mindig nem számítanak a Fidesznek, pedig a gye­re­kek nagy többsége ilyen családban él. És azzal is szá­mot kellene vetni, hogy bár ez a kedvezmény jogosan elismeri a gyermeknevelés többletköltségét, arra nem alkalmas, hogy a gyermekvállalási kedvet emel­je. Arra más eszközök kellenének, például a gyerekes anyukák munkájának segítése, amit a Fidesz eddig elutasított. Most, hét év kormányzás után kezdenek próbálkozni vele. Kicsit késő, most már minden hatodik magyar gyermek külföldön születik.

Burjánzanak a kisadók, amiket dilettáns módon vagy egyenesen gonosz szándékkal vezettek be, chips­adó, reklámadó, vonalas infrastruktúra meg­adóztatása, amelyeknek szabályozási hatása vagy nem jön be, például a chipsadó, vagy épp az ország érdekeivel ellentétes, például a vidéki infrastruktúra működésének megdrágítása.

A Fidesz adórendszere tehát a jómódúakat, azon belül is néhány kivételezett helyzetű családot támo­gat. Az újfeudális berendezkedés árát pedig megfi­zetteti a dolgozókkal, a bérből küszködőkkel, a mun­kát terhelő magas és a magas fogyasztási adókon keresztül. Ezt hívják úgy, perverz újraelosztás. Látjuk tehát, hogy kiknek kedvez a Fidesz adórendszere, de kik azok, akiknek fokozatosan ígérgetnek, de nem adják meg a lehetőséget, hogy legyen életkilátásuk? Kik az Orbán-rendszer áldozatai az adózás szem­pontjából?

Először is ki kell emelni az átlagbéren vagy az alatt keresőket. Ebbe a rétegbe tartozik a dolgozó magyar emberek 70 százaléka. Ők az egykulcsos adó károsultjai, ők azok, akiket a világbajnok áfa sújt. Ők azok, akik nem tudnak megélni havi jövedelmükből, pedig éjjel-nappal dolgoznak. Ők és az ő gyerekeik menekülnek külföldre, ők az ápolók, a tanárok, a szo­ci­ális dolgozók, a zenetanárok, a csirkefel­dol­go­zó­ban dolgozók, a hulladékfeldolgozók, a kisvállal­ko­zás­nál dolgozók, a civil szervezeteknél állami fela­datokat ellátók, és lehetne sorolni a végtelenségig.

A minimálbér nettója 2010 óta nem éri el a lét­minimum összegét, jövőre talán. Az alsóbb jövedelmi rétegektől vontak el több mint 100 milliárdot a gazdagok javára.

És folytatom a sort: a hazai kisvállalkozások. Ez azért is különösen durva, mert szavakban korábban a Fidesz mindig a magyar családi vállalkozásokért kardoskodott. Ma már tudjuk, ez csak néhány konk­rét családra: a Simicska, Orbán, Mészáros, Rogán, Tiborcz, Garancsi, Matolcsy és még néhány családra vonatkozik. A hazai kisvállalkozások szenvednek, ugyanis az adóhivatal könyörtelenül megtorol min­den kis hibát vagy késést, de élni nem hagyja a vállal­ko­zásokat. Beszámolók, jelentéstételek, adatszol­gál­ta­tá­sok és százféle adó bevallása sújtja őket. Töb­bet kell foglalkozniuk az adminisztrációval, mint hogy mi­nőségi terméket és szolgáltatást állít­has­sa­nak elő.

A legutóbbi tőrdöfés a minimálbér-emelés volt. Két év alatt 25 százalékkal emelkedik a minimálbér, ez szükséges és jó dolog. Az viszont nem, hogy ennek teljes terhét egészében a hazai kis- és közép­vál­lal­ko­zá­sok fizetik, ők mehetnek ebben tönkre. Ellenté­telezésként úgymond járulékcsökkentést kapnak, ám ez mindössze 7 százalék. A nagyok, a multik és a ma­gyar nagyvállalkozók persze még 10 százalékot kap­tak társasági adó csökkentéseként. És most kíván­csiak leszünk arra, hogy vajon, amikor a számok nap­világot látnak, akkor a kormány hajlandó-e változtatni. Megjelent az az adat, hogy múlt évben közel 5 ezer kisvállalkozás ment tönkre az 5,5 száza­lék béremelés miatt, amit nem tudtak kitermelni. Ebben az évben 15 és 25 százalékot kell kitermelni, és jövőre is folytatódik a sor. A kormányt egyáltalán nem érdekli, hogy a kis- és közepes vállalkozások majd tömegesen fognak beomlani.

Szólni kell arról is, hogy az Orbán-rendszer ál­do­zata az egész természet, a környezetünk, a fenntartható erőforrás-gazdálkodás. A napelemekre adót vetnek ki, amíg az akkumulátorokat alig ter­he­lik. Meg kell említeni a termőföld-koncentrációt is, ami már felülmúlja a Horthy-korszakot is, teret adva ezzel a kizsákmányoló ipari mezőgazdaság egyed­uralmának. Sem az alacsony termékdíjak, sem a bánya­járadék, sem a nem létező szén-dioxid-adó, semmi nem késztet az erőforrások megőrzésére, az energiahasználat és a szennyezés csökkentésére. Sőt, pazarlásra késztet, miközben az erőforrások drámai­an szűkülnek a világban, de Magyarországon is. Ez öngyilkos stratégia.

Mindezek fényében milyen adórendszerre lenne szükség? Röviden összefoglalva: egyszerűbb, igaz­sá­go­sabb, fenntarthatóbb adórendszerre. És konk­ré­tan: progresszív személyijövedelemadó-csökken­tés­re, ami a minimálbért adómentessé tenné, 30 száza­lék­kal emelve értékét; az átlagbért is azonnal 20 szá­za­lékkal, 38 ezer forinttal növelné a Fidesz 2018-as adótáblájához képest. A havonta egymillió forint felett keresők viszont többet adóznának, ez szük­sé­ges a társadalmi kohézió megteremtéséhez, a társa­dalom nagyon szakad szét.

Szükség lenne az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentésére. A létfenntartáshoz szükséges élelmi­szereket szinte sehol sem adóztatják ilyen magasan. A kormány részleges csökkentést csinálgat évek óta; átfogó kell, amiben a kenyér, a zöldség és a gyümölcs is benne van.

(12.00)

A tömegközlekedés áfájának csökkentése. Az elmaradottabb régiókban is különösen fontos, hogy egy kicsivel messzebb találhassanak munkát, ne kelljen elvándorolniuk. De általánosságban is sokkal jobb befektetés, mint milliárdokért új és új autópályákat építeni.

Az épületfelújítások áfájának csökkentése is fontos lenne. Ezzel lehetne leghatékonyabban támogatni az olcsóbb, energiahatékony lakások létrejöttét, fenntartható rezsicsökkentést. Ráadásul, csakúgy, mint az alapvető élelmiszerek áfájánál, ez a piac fehéredését is eredményezné.

A kisvállalkozások adóztatásában a bevételarányos adók felé kellene lépni, ez segíti elő túlélésüket, nyugodt működésüket, ha nem kell egy rossz hónap után csődöt jelenteni a büntető, fix tételek miatt, aztán a halmozódó és görgetett tartozások miatt. Emelni kell az erőforrások használatáért fizetendő adókat, például bányajáradék, termékdíjak, földadó.

És mindenekelőtt be kell zárni az offshore csatornákat, a legalizált adócsalás lehetőségét. Fizessenek a gazdagok is, ne lehessen megcsinálni, hogy amíg egy magyar kisvállalkozás bevételének 60-70 százalékát, egy magyar dolgozó bérének 50 százalékát leadózza, egy trükkös nagyvállalkozó vagy vállalkozás jó, ha 5-10 százalékot fizet. Nincs, ne legyen több adóamnesztia!

Mindezek fényében a mostani adótörvényekről mit lehet mondani? Azt, hogy különösebben nem alakítják át a rendszert, reszelgetik, tehát akiket eddig is sújtott, ezután is fog. Tovább folytatják a közpénzek pazarlását a látványsportokra. Most a bankadót folyatják át a korrupt és túlburjánzott rendszerbe. A látvány-csapatsportok helyett a környezetvédelmet vagy a vidékfejlesztést lehetne ilyen módon esetleg támogatni. Annak sokkal több értelme volna, azok tényleg közcélok, a profi sportklubok támogatása ‑ mert a taopénzek nagy része ott végzi, tévedés ne essék ‑ nem.

Deregulálják az ingatlanbefektetési piacot. Nyilván jó sok ingatlant felvásároltak a haverok, most aztán lehet majd velük spekulálni, nem kell a sok hülye szabály, amik amúgy azért voltak, hogy ne keletkezhessen ingatlanbuborék, a magánérdek ne előzhesse meg a közérdeket. De hát ha a kis család gazdagításáról van szó, akkor ezek nem számítanak.

A legérdekesebb érdemi lépés az ingatlankiadás ehójának eltörlése. Bár a korábbi rendszer buta és kontraproduktív volt, a változtatás hűen tükrözi a Fidesz elveit: mindig a gazdagok járjanak jól. És az is beszédes, hogy hét év kellett hozzá, amíg ezen a területen lépni tudtak. Biztos nem volt ötletük, vagy a képesség hiányzott a határozott lépésre.

Az LMP javaslatai szerint az ehofizetés határát 3 millió forintra kellett volna felemelni, és az csak az afeletti jövedelmeket terhelte volna. Ez meghozta volna a kifehérítési hatást, miközben azért csak egy átlagjövedelem szintjéig adta volna meg a munkabérhez képest nagyon kedvező adózást. A Fidesz lépése most megint a gazdagokat, a sok lakást üzletszerűen kiadókat támogatja. A járadékos osztály, a Fidesz 5-8 százaléknyi kegyeltje megint százezreket kap, miközben a 92 százalék küszködik. Az ország fele kiürül, mert éhbért kapnának csak otthon vagy még azt sem. Máshol meg már nincs fogorvos és burkoló sem, szintén alacsony bérek miatt. Köszönöm a figyelmet.

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Schmuck Erzsébet — 2017-05-16, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/223-42.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-223-42,
  title = {Schmuck Erzsébet — 2017-05-16, vezérszónoki felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/223-42.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}