Bartos Mónika (Fidesz)

BARTOS MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kedden számoltunk be képviselőtársaimnak az IPU-közgyűlés keretében arról, hogy ez év februárjában házigazdái voltunk egy olyan regionális konferenciának, mely a klímaválto­zásra és annak prizmáján keresztül a vízre, a vízgaz­dálkodás jelentőségére fókuszált. Bemutattuk, képvi­selőtársaimnak is eljuttattuk időközben azt a magyar nyelvű IPU-kiadványt, mely a klímaváltozás elleni fellépés cselekvési tervét tartalmazza annak érdeké­ben, hogy a globális átlaghőmérséklet-emelkedést az iparosodás előtti időszakhoz képest 2 Celsius-fok alatt tartsuk. Mindezt a fenntartható fejlődési célok megvalósításával akarjuk elérni, melyek ugyanolyan jelentőséget tulajdonítanak a környezeti, a szociális és a gazdasági dimenziónak.

Miért hozom ezt most elő, mi látható ebből? Azért, mert az előttünk fekvő javaslat is egy eleme annak a komplex cselekvéssorozatnak, mellyel cé­lunkat, az élhető bolygó és a fenntarthatóság megva­lósítását kívánjuk elérni.

De mivel összetett jelenségekről, bonyolult rendszerekről van szó, ezen túl számos szempontot is figyelembe kell venni. Fontos, hogy egyensúlyt te­remtsünk, sőt optimalizálni kell az erőfeszítések eredményét, hatását is. Ez a javaslat, ami előttünk fekszik, szintén ezt igyekszik megtenni a megújuló energiák, bioüzemanyagok felhasználása és a föld­használat harmóniájának szolgálatában.

Ahogy államtitkár úr is említette expozéjában, az asztalunkon fekvő javaslat esetében egy kötelező uniós jogharmonizációról van szó. 2015. október 5‑én lépett hatályba az úgynevezett ILUC-irányelv, és az egyes tagországoknak, így Magyarországnak is 2017. szeptember 10-ig kell elvégeznie a kötelező jog­harmonizációt.

A jelen törvényjavaslat 1. §-a a 2009/28/EK megújulóenergia-irányelvvel összhangban módosítja és kibővíti az alkalmazott alapfogalmakat. Így példá­ul bevezeti a hulladék, a keményítőben gazdag növé­nyek, a földhasználat közvetett megváltoztatása te­kintetében alacsony kockázatot jelentő bioüzem­anyagok és folyékony bio-energiahordozók fogalmát, vagy például módosítja a bioüzemanyag törvénybeli fogalmát.

A 2. § előírja, hogy Magyarország területén a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a közlekedés valamennyi formájában felhasznált rész­aránya a közlekedési célra felhasznált végső energia­fogyasztás legalább 10 százalékának kell lenni, amely részarányt 2020-ban kell teljesíteni. A részarány mint tagállami célszám kiszámítását majd a végre­hajtásra kiadott jogszabály fogja meghatározni.

A 3. és a 4. § meghatározza a folyékony bio-energiahordozók, bioüzemanyagok és a köztes ter­mékek fenntarthatósági követelményeit.

Az 5. § meghatározza a folyékony bio-ener­gia­hor­dozók és bioüzemanyagok, valamint a köztes ter­mékek és ezek alapanyagai eredetének nyomon kö­vetésére vonatkozó követelményeket.

A 6. § pedig a bejelentésre, nyilvántartásra, adatszolgáltatásra vonatkozó előírásokra tér ki. Így meghatározza, hogy az üzemanyag-forgalmazó köte­les évente a tárgyévet követő év március 20. napjáig a tárgyévben forgalomba hozott motorbenzinről, dízelgázolajról és bioüzemanyagról az e törvény vég­rehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint jelentést benyújtani az állami adó- és vámhi­vatalnak. A javaslat ezen túl rendezi a szükséges kormányzati és miniszteri felhatalmazásokat és fel­adatokat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Miután néhány gon­dolatban szó volt arról, hogy mi a javaslat célja, en­gedjék meg, hogy néhány mondattal kitérjek arra, hogy milyen kihívásokra reagálnak ezek a módosítá­sok, mik indokolják ennek az irányelvnek a kidolgo­zását.

(14.10)

A 2009/28/EK megújulóenergia-irányelv előír­ja, hogy az egyes tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított ener­giának a közlekedés valamennyi formájában felhasz­nált részaránya 2020-ban az adott tagállamban a közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás legalább 10 százaléka legyen. E célérték elérésének a tagállamok számára rendelkezésre álló egyik és vár­hatóan a legszámottevőbb hozzájárulást nyújtó mód­ja a bioüzemanyagot tartalmazó üzemanyag-keve­ré­kek előállítása.

Ugyanakkor az EK megújulóenergia-irányelv hangsúlyozza, hogy különösen fontos az energiaha­tékonyság megvalósítása a közlekedési ágazatban, annál is inkább, mivel a megújuló energiaforrások­ból előállított energiára vonatkozó, százalékban meg­határozott kötelező célérték egyre nehezebben lesz fenntartható módon teljesíthető, ha tovább nő a közlekedés általános energiaigénye. Ezért tekintettel az energiahatékonyságnak az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésében játszott fontos szerepére, ösztönözni kell a tagállamokat és az Európai Bizott­ságot, hogy az idevonatkozó kötelező jelentéseik részletesebbek legyenek.

Ugyanígy az irányelv fenntarthatósági kritériu­mokat állapít meg a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók vonatkozásában. A kritériumok többek között meghatározzák a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók használatával el­érendő, a fosszilis tüzelőanyagok használatához vi­szonyított üvegházhatásúgáz-kibocsátási megtakarí­tás minimális mértékét.

Fontos kérdés a földhasználat közvetett megvál­toztatása. Ha egy legelőt vagy korábban élelmiszer- és takarmánynövény előállítására szolgáló mezőgaz­dasági területet bioüzemanyag-termelésre állítanak át, a nem üzemanyag iránti keresletet a jelenlegi ter­me­lés intenzitásának növelésével vagy más földterü­letek mezőgazdasági művelés alá vonásával kell ki­elégíteni. Az utóbbi eset a földhasználat közvetett meg­változtatásával jár, amely nagy mennyiségű szén­készlettel rendelkező földterület átalakítása esetén jelentős mértékű üvegházhatásúgáz-kibo­csá­tást vonhat maga után.

Az irányelv olyan rendelkezésekkel egészült ki, amelyek a földhasználat közvetett megváltoztatásá­nak hatását szabályozzák. Erre azért van szükség, mert a bioüzemanyagok ma elsősorban meglévő me­ző­gazdasági földterületeken termesztett növényekből állítják elő ezeket az üzemanyagokat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Több előrejelzés sze­rint az üvegházhatást okozó gázoknak a földhaszná­lat közvetett megváltoztatásából eredő kibocsátása jelentős mértékű, és részben vagy akár teljesen kö­zömbösítheti az egyes bioüzemanyagok használata révén elérhető üvegházhatásúgáz-kibocsátásbeli megtakarítást. Ennek oka, hogy 2020-ra a bio­üzem­anyagot várhatóan olyan földterületen termesztett növényekből állítják elő, amely az élelmiszer- és ta­kar­mánypiacokat szolgálhatná ki. Az irányelv és az irányelvvel összhangban a jelen javaslat az ilyen jellegű kibocsátáscsökkentés céljából különbséget tesz az olajnövények, a cukornövények és a gabona­félék, valamint más, keményítőben gazdag növények között.

Ezen túl ösztönözni kell az olyan új és fejlett bioüzemanyagok kutatását és fejlesztését, amelyek nem jelentenek konkurenciát az élelmiszernövények számára, valamint tovább kell tanulmányozni az egyes terménycsoportok hatását a földhasználat köz­vet­len és közvetett megváltoztatására. A fejlett, pél­dául hulladékból vagy algákból előállított bioüzem­anyagok használatával jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátás takarítható meg, mivel esetükben ala­csony a földhasználat közvetett megváltoztatásának kockázata, és közvetlenül nem versenyeznek az élel­miszer- és takarmánypiacinövény-előállításra szol­gá­ló mezőgazdasági területekért.

Az irányelv előírja, hogy a tagállamok a nemzeti célérték meghatározásának időpontjában beszámol­janak a Bizottságnak a területükön folytatott fejlett bioüzemanyagok szintjéről, és ezeknek a 2020-ra kitűzött nemzeti célértékeknek a teljesítése terén elért eredményekről, sőt ebből összefoglaló jelentést tegyenek közzé annak érdekében, hogy fel lehessen mérni, hogy a megújulóenergia-irányelv által beveze­tett intézkedésekkel mennyire eredményesen csök­kenthető a földhasználat közvetett megváltoztatásá­ból eredő kockázat a fejlett bioüzemanyagok előállí­tása révén.

Az irányelv kiemeli a 2020-2030 közötti idő­szakban az elektromos közlekedésre való átállás fon­tos­ságát. Ezen a területen a magyar kormány már fontos lépéseket tett és tesz, amelyeket a Jedlik Ányos-terv részletesen tartalmaz.

Az irányelv felhívja a figyelmet a hulladékhie­rarchia jelentőségére. A hulladékhierarchia a hulla­dékkal kapcsolatos jogszabályok és politikák terüle­tén általánosságban prioritási sorrendet állapít meg a környezet szempontjából jelentősebb lehetőségek között. A hulladékhierarchia elvének betartása külö­nösen fontos a földhasználat közvetett megváltozta­tása során, az alacsony kockázatot jelentő bio­üzem­anyagok előmozdítására irányuló ösztönzési intézke­déseknél.

Az irányelv fontos pontja, hogy korlátozni kell a gabonafélékből és az egyéb, keményítőben gazdag növényekből, cukor- és olajnövényekből, valamint elsősorban energiakinyerés céljából mezőgazdasági területen fő terményként termesztett növényekből előállított bioüzemanyagoknak és folyékony bio-energiahordozóknak a mennyiségét. Hiszen a teljesí­tendő részarányokat pusztán ezekkel nem észszerű elérnünk, mivel így az élelmiszer-termeléstől vesszük el a lehetőséget, és kibocsátáscsökkentést is kevésbé érünk el. A tagállamoknak és a Bizottságnak ösztö­nözniük kell az olyan rendszerek kialakítását és al­kalmazását, amelyekkel megbízhatóan igazolható, hogy az adott projekt keretében előállított adott mennyiségű bioüzemanyag-alapanyag nem szorítot­ta ki az egyéb célokat szolgáló termesztést.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, támogassák az önök előtt fekvő törvényjavaslatot, amely egy újabb lépés a fenntarthatóság irányába, tisztább és energiahatékonyabb közlekedés megteremtését ösz­tönzi, figyelembe véve az üzemanyag-előállítás és az agrár-élelmiszertermelés közötti egyensúly fontossá­gát. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kor­mánypártok soraiban.)