Schmuck Erzsébet (LMP)

SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcso­portja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházása a paksi bővítés mellett az évszázad legrosszabb, legráfizetésesebb magyar beruházása lesz nagyon nagy valószínűség­gel. Ez az egész projekt az elejétől elhibázott, és tra­gikusan drága, káros az országnak.

A Budapest-Belgrád vasútvonal nem magyar, hanem kínai érdekeket szolgál. Önök tegnap a civile­ket azzal vádolták, hogy idegen érdekeket szolgálnak, de önök azok, akik ezt teszik: a magyar adófizetők pénzéből a kínai kereskedelem erősítése érdekében egy rettentően drága vasútvonalat építenek. Ennek a projektnek az előkészítése nélkülöz mindenféle elő­zetes szakmai felmérést, kutatást, egyeztetést, gazda­ságossági számítást. Ráadásul ez a terv az egyébként kudarcba fulladt, úgynevezett keleti nyitás program­ja jegyében született. Elsőre biztos jó ötletnek tűnt, hogy építünk a kínaiaknak egy jó vasútvonalat, és cserébe mi leszünk az Unióban a kínai áruk kapuja, ennek minden hasznával. Csak éppen a reális háttér­tervek hiányoztak, hogy ez pontosan milyen körül­mények között és milyen feltételekkel éri meg Ma­gyarországnak. Elég volt Orbán Viktor megérzése, elég volt a gazdaságilag teljesen megalapozatlan politikai akarat.

Aztán kiderült, hogy a kínaiakat a mi érdekeink egyáltalán nem érdeklik, viszont kegyetlenül kihasz­nálják, hogy a kormány teljesen a keleti nyitás lázá­ban ég. A kínaiak nagyon okosan ‑ mert találtak egy jó bolondot ‑ kifizettetik velünk az óriásberuházás teljes költségét, ami a kamatokkal együtt akár a 700 milliárd forintot is elérheti, sőt elvárják, hogy azt a kínai cégek építsék, és kínai mozdonyok és kocsik szállítsanak rajta. Garanciát viszont nem vállalnak a szállítási mennyiségre. Ez utóbbi azt jelenti, hogy semmi sem biztosítja, hogy Magyarország számára akár a folyó költségeket is fedezze a rendszer műkö­dése, nem beszélve a beruházás megtérüléséről.

Amikor a tárgyalásokon kiderült, hogy nincs ga­rancia, a magyar félnek fel kellett volna állnia és visszakoznia kellett volna. Azonban hagyta magát csőbe húzni, holott legkésőbb abban a pillanatban kellett volna felállni az asztaltól. De hát ilyen a szakmailag megalapozatlan, csak a rövid távú politi­ka és a pillanatnyi érdekek által vezérelt, egyszemélyi döntés ‑ a hibákat sokkal nehezebb korrigálni.

A magunk részéről nem hiszünk abban, hogy egy üzlet csak az egyik félnek lehet jó. Léteznek köl­csönösen előnyös megállapodások, rendszerek. Ez a projekt azonban nem ilyen. Ez így egészen világosan csak és egyedül kínai geostratégiai érdekeket szolgál. Tudjuk, hogy Pekingnek égető szüksége van egy na­gyobb referenciamunkára az Európai Unión belül, és az Új Selyemút-projekt keretében ezen a balkáni útvonalon hatolhatnának be Európába. Ezért is in­dult kötelezettségszegési eljárás Brüsszelben a pro­jekt ellen. Az EU is védi a piacát ‑ teljesen jogo­san ‑ az államilag agyontámogatott kínai dömping ellen. Ha a kínai terv sikerülne, akkor a kínai cégek letarolnák az európai építőipart, ami Magyarországot is súlyosan érintené. Ezért is érthetetlen a magyar viselkedés. Mintha azt remélnénk, hogy mindenki másnak káros lesz, de majd mi hasznot húzunk belő­le. Csak az nem látszik, hogy hogyan.

Beszéljünk egy kicsit a költségekről és a megté­rülésről! A projekt pusztán pénzügyi szempontból is egy tragédia. A beruházás költsége mintegy 550 mil­liárd forint, ami a kamatokkal együtt akár 700 milli­árdra is felmehet. Ezt teljes egészében a magyar adó­fizetők állják, hiszen a kínai fél csak kölcsönad. Így a vonal kilométerenként 4,3 milliárd forintba kerülhet, ami brutálisan sok. Az egészen pontos számokat persze nem tudjuk, hiszen a megvalósíthatósági ta­nulmányt tíz évre titkosították, de ennél az összegnél biztosan csak több lehet.

(13.00)

Ráadásul a hitel 20 éves futamidejű lesz, 5 év türelmi idővel, és hangsúlyozni szeretném: piaci kamattal. Számítások szerint a becsült szállítási mennyiségekkel, amire semmi garancia nincs, a pro­jekt megtérülésére 2400 év jön ki. Csillagászati a vasútvonal felújításának becsült költsége is. Egy sík vidéken, majdnem teljesen egyenesen futó, 160 ki­lométeres szakaszról van szó, kilométerenként fajla­gosan ez 2,84 milliárdos költséget jelenet, ami horri­bilis összeg, még a közgépes, túlárazott Szajol-Püspökladány vonalnál is több. Ez azért is érthetet­len, mert az építést már odaígérték a kínaiaknak, tehát a szokásos, Fidesz-közeli lefölözést sem tudják megcsinálni, maximum alvállalkozói lehetünk a kí­naiaknak ebben a projektben. Ebből a pénzből a fél magyar vasutat fel lehetne újítani, beleértve a szárnyvonalakat is.

A projekt ugyanakkor műszakilag is megkérdője­lezhető. Nem érthető, miért kellene teherszállítás miatt 160 kilométeres sebességre méretezni a vonalat. Tehervonatok nem szoktak 160 kilométeres sebesség­gel száguldozni. A 160 kilométeres sebesség az EU-beruházásoknál előírás, de itt éppen nem európai uniós pénzt használunk, pedig azt is lehetne, hiszen a transzeurópai hálózatokra van jelentős forrás.

Mindezek tetejébe környezetvédelmi hatásta­nulmány sem készült, miközben a vonal természet­védelmi területeket is érint. De tudjuk, hogy ennek a kormánynak nem számít a természeti örökségünk, közös kincseink, csak a hatalom és a pénz számít. Sajnos egy ép természeti terület nem ilyen, számukra semmi haszna nincs, hadd pusztuljon!

És ami a dilettantizmus a köbön ebben a pro­jektben, az a következő. Miközben a kormány ennyi­re elkötelezte magát a projekt mellett, elkezdett azon is dolgozni, hogy még véletlenül se legyen megtérülő, még kedvező esetben sem. Már régóta dolgoznak rajta, de most odaígértek 60 milliárd forintot, szin­tén adófizetői pénzt, a szlovén Koper kikötőjének fejlesztésére, ami szintén a kínai áruk kapuja akar lenni.

Na, most akkor minden fejlesztést magyar adó­fizetői pénzből megtámogatunk, ahol kínai áruk felbukkannak? Mert ebből ezt látjuk. Ráadásul a koperi áruk túlnyomó többsége nem is jön át Ma­gyarországon, tehát még pályahasználati díjban, szállításban vagy raktározásban, szolgáltatásban sem jön vissza a pénz.

Éppen ezért az LMP azt gondolja, hogy az egyezmény 2. számú mellékletét nem kihirdetni kell, hanem a Budapest-Belgrád vasútvonal megépítésére vonatkozó szerződést kellene érvényteleníteni. Kö­szönöm a figyelmet.