Csepreghy Nándor

CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség ál­lamtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót, a képviselőknek pedig az általam konstruktív­nak tekintett hozzászólást. Engedjék meg, hogy a vitának így az első fázisában némely felvetésre konk­rétan reagáljak, és hátulról kezdjem, azzal, amit László képviselő úr felhozott, a közműszolgáltatói névben szereplő szolgáltatói funkciókkal. Ha valóban a közműszolgáltatók szolgáltatnának azoknak az ügyfeleknek, akiknek az érdekében kell hogy dolgoz­zanak, akár a lakosságnak, akár a céges világnak, akkor ma a céges világ nem nevezné meg a közmű­szolgáltatásokhoz való hozzáférés kiépítésének a lehetőséget egy olyan versenyképességi akadályként, amely a nemzetközi tanulmányokban is egy komoly akadályát jelenti a magyar befektetéseknek, amin a kormány ezzel az intézkedéscsomaggal változtatni szeretne.

Végigmennék néhány ellenzéki felszólalásban érintett problémakörön. Kepli képviselő úr javaslata­ival, illetve kérdéseivel kezdem: a költségek átalakí­tásának a következménye. Igaz, arról beszélünk, hogy a kormány által beterjesztett törvényjavaslat nagyon világosan szabályozza, hogy milyen szolgálta­tások után vagy milyen időintervallum után szám­lázhatnak, és ez csökkenti azt az időintervallumot, amely a korábbi gyakorlathoz képest a számlázás jogalapját jelentette. Tehát most konkrétan arról beszélünk, hogy a jelenlegi szabályozás szerint nem az ügyfél számára ténylegesen elvégzett szolgáltatá­sok alapján történik a közműszolgáltató számlázása, hanem a tényleges munkavégzésen túlmenően is van a közműszolgáltatónak lehetősége arra, amikor nem az ügyfélnek dolgozik, de mégis így számoljon el tételeket.

Mi azt gondoljuk, hogy ez nem korrekt. Tehát nagyon világos szabályt kell hozni abban a tekintet­ben, hogy csak azt a munkát számlázhassák ki önnek ügyfélként, ami munkát önnek végeztek, és ami ezen túl van, az önt ügyfélként ne terhelje. Tehát azt gon­doljuk, hogy az ilyen típusú bevételkiesés nem a cég működésétől von el forrásokat, hanem egy olyan pluszbevételt csökkent le annak köszönhetően, hogy az ügyfélnek korlátozza, hogy mit lehet kiszámlázni, ami eddig jogosulatlanul járt, illetve tényleges mun­kavégzés nélkül járt a közműszolgáltatók irányába.

A határidő csökkentése kapcsán itt azért érde­mes a nemzetközi kitekintést megnézni, mert nagyon sok esetben akár a régiós országok, akár az OECD-tagállamok tekintetében hasonlóan szervezett cégek­ről beszélünk, és ha van arra precedens, hogy ezek a cégek rentábilis működés mellett is tudnak sokkal rövidebb határidőn belül dolgozni, akkor fel kell tenni ezt a kérdést, hogy Magyarországon ez miért nincs így.

(10.30)

Kétségtelenül ez a javaslat, ha átmegy a Magyar Országgyűlésen, és a Magyar Országgyűlés támoga­tását élvezi, akkor egy olyan helyzetet fog teremteni, ahol a magyar közműszolgáltatóknak egy teljesen más gyakorlatban kell szervezniük a napi működé­süket. De csak azért, mert eddig volt egy gyakor­lat ‑ ami látható módon egy versenyképességi aka­dályt is jelentett, és a végfelhasználók számára, akik­nek szolgáltatnak, nem volt megfelelő ‑, azért ne nyúljunk hozzá ehhez, mert ez új munkaszervezési módszereket igényel, azt gondoljuk, hogy ez nem tá­mo­gatható elképzelés.

Amit a zöldterületek kapcsán kérdezett képvi­selő úr: ipari célú felhasználás esetén csak a tartalék zöldfelületek hasznosítására van lehetőség. Tehát az alá a limitszint alá, amit a zöldterületi minimum tekintetében a különböző szabályozók meghatároz­nak, egyetlenegy szereplő sem mehet, csak a tarta­lékként szereplő zöldterületek felhasználására nyílik lehetőség.

Józsa képviselő úr, köszönöm szépen, hogy egyetért az iránnyal, és engedje meg, hogy néhány megjegyzést fűzzek az ön által felvetett problémák­hoz. A versenyképesség általános helyzetének a ren­dezésére nem ez a törvényjavaslat vonatkozik, tehát ez valóban egy részszabályt érint; ahogy részszabályt érintett az építésügyi törvények módosítása az el­múlt fél-egy évben, ahogy részszabályt érintett a közbeszerzések kérdésének a szabályozása, vagy részszabályt érintett a különböző hatósági eljárási díjak csökkentésének a szabályozása. Tehát azt gon­doljuk, hogy nagyon sok jogszabályon keresztül kell hozzányúlni ahhoz, hogy az ország versenyképessége jelentősen és valóban javulni tudjon. Hiszen a prob­lémák is sokrétűek és egyetlenegy jogszabállyal nem kezelhetőek.

Azt gondolom, hogy sem túlbecsülni, sem pedig alábecsülni nem szabad azokat a versenyképességi jelentéseket, amelyek megjelennek, de ha ekkora jelentőséget tulajdonítunk ennek, és az ellenzék szempontjából értem a kritikus hozzászólást, akkor azért vegyük figyelembe, mondjuk, a hitelminősítők nyilatkozatait, amelyek az ország felminősítésére vonatkoznak, és vegyük figyelembe azokat az adato­kat, amelyek azért egy országnak a gazdasági teljesí­tőképességét, mint például a foglalkoztatási ráta, mint például az államadósság alakulása, mint pél­dául a költségvetési egyenleg kérdése, mind-mind olyan tényezők, amelyek igenis hatnak az ország ver­senyképességére.

Az e‑közmű-törvényből ‑ aminek a vitáján kép­viselő úr személyesen részt vett ‑ derül ki az, hogy az a felvetés, amit ön mond annak kapcsán, hogy itt egy káosz fog keletkezni, nem értelmezhető. Hiszen az e‑közmű-térképek létrejöttével egy olyan egységes or­szá­gos adatbázis jön létre, amelyhez minden szol­gál­tató és minden beruházó hozzáférhet térítés­men­te­sen. Ebből fakadóan pedig ezeknek a papír alapú ügyintézéseknek a problematikái a mi meglátásunk szerint kikerülhetővé válnak.

Heringes képviselő asszonynak is szeretnék ko­mo­lyan válaszolni, mert igaz, ő azt fejtegette, hogy ab­ban az esetben, ha nemcsak a közműszolgáltatók szerelői férnek hozzá különböző hálózatokhoz, akkor az milyen veszélyekkel jár, és a garanciát pont az je­len­ti, hogy ha csak ezek a szereplők kapnak kü­lön­bö­ző szerelési jogosultságokat ezen a területen; ha igaz lenne, amit ön mond, akkor pont azok a problémák, amelyeket ön is felsorolt, nem fordulhattak volna elő. Hiszen a jelenlegi szabályozás szerint pont, hogy csak ezek a szereplők férhetnek hozzá, és mégis ta­lál­ko­zunk ilyen problémákkal. A kormány azt a szán­dé­kot tűzte ebben a törvényjavaslatban is maga elé, hogy valóban nyissa meg a lehetőségét annak, hogy ha azok a szolgáltatók, akiket a megrendelő lé­nye­gé­ben használni akar, rendelkeznek azzal a minő­sí­tés­sel, amely alapján ők ténylegesen minőségileg meg­fe­lelő munkát tudnak elvégezni, akkor szabadon vé­gez­hessék ezt a munkát úgy, hogy minden vonatkozó szabály betartását az illetékes hatóságok elle­nő­riz­he­tik ezeken.

Pont az elmúlt időszak hibái is mutatják azt, hogy nem az jelenti garanciáját, hogy ezt egy közmű­szol­gáltató végzi vagy egyéb külső szerelők végzik, hanem az, hogy aki hozzájut bármilyen hálózathoz, bármilyen közműhálózathoz, az megfelelő kom­pe­ten­ciával, képesítéssel és háttérrel rendelkezik. El­nök úr, köszönöm szépen a lehetőséget.