Dr. Vejkey Imre (KDNP)

DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót.Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unióban letelepedett vállalkozások versenyképességének nö­ve­lése, a gazdaság élénkítése, valamint egy vál­lal­ko­zás­barát jogi és pénzügyi környezet kialakítása ér­de­kében 2009-10 folyamán uniós intézkedéscsomag került elfogadásra, melynek célja a tagállamok cégnyilvántartásainak összekapcsolása.

A 89/666/EGK tanácsi irányelvnek, valmant a 2005/56/EK és a 2009/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a központi nyilvántartások, a kereskedelmi nyilvántartások és a cégjegyzékek összekapcsolása tekintetében történő módosításáról szóló 2012/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv a jogharmonizációs feladatok végrehaj­tá­sá­nak határidejét 2017. június 8-ában határozta meg.

Az irányelv átültetése két szakaszban történik meg. A 2014. július 7-i határidejű jogharmonizációs kötelezettségnek az egyes törvényeknek az új polgári törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő mó­do­sí­tá­sáról szóló 2013. évi CCLII. törvény tett eleget. Az átültetés első szakasza tehát a lehető legteljesebb mértékben határidőre már megvalósult, az átültető jog­szabályok az Európai Bizottság részére is be­je­len­tésre kerültek. Tehát az a felvetés, amit Szakács László MSZP-s képviselőtársunk az imént mondott, nem helytálló.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az irányelv előírja, hogy a tagállamok a nyilvántartások össze­kap­cso­lá­sá­ra szolgáló rendszeren belül biztosítsák nyilván­tartásaik kölcsönös átjárhatóságát. A nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszerből származó információkhoz való hozzáférést a portál és a tag­államok által saját hatáskörben létrehozott elérési pontok biztosítják.

A nyilvántartások összekapcsolási rendszerének a központja az Unió által működtetett platform. A platform az e-Justice honlapon keresztül biztosítja az egyes tagállami nyilvántartásokban tárolt ada­tok­hoz való hozzáférés lehetőségét. Uniós szinten lehe­tővé válik a jövőben, hogy az uniós portálon ke­resz­tül a cégekkel és más tagállamokban nyitott fiók­tele­peikkel kapcsolatban a nemzeti nyilvántartásokban tárolt információkhoz egyéni felhasználók is hozzá­férjenek.

Az irányelvnek nem célja, hogy a vállalatokról érdemi információkat tároló központi nyilvántartási adatbázist hozzon létre, hanem azt kívánja biz­to­sí­tani, hogy a tagállami nyilvántartások egy közös uniós platformon keresztül egymás adatbázisaihoz hozzáférhessenek, egymásnak adatot szolgál­tas­sa­nak. Fontos kiemelni, hogy az irányelv nem kötelezi a tagállamokat belső nyilvántartási rendszereik meg­vál­toztatására. A cégnyilvántartások össze­kap­cso­lá­sát szolgáló uniós intézkedéscsomag megvalósítására a BRIS-projekt keretében kerül sor.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A fentieken túl a tör­vényjavaslat a cégek székhelyáthelyezése cég­bí­ró­sági ügyintézését racionalizálja. A módosítás ugyanis az elektronikus ügyintézés lehetőségeihez igazítja a megyéken átívelő székhelyáthelyezést, és biztosítja, hogy ne legyen függő állapot. A jövőben a bejegyzett, vagyis törlésre kerülő székhely szerinti cégbíróság dönt a székhelymódosítási kérelemről, és jegyzi be az új székhelyet. Ezzel a kérelem elbírálása előtti feles­leges ügyátadás elkerülhetővé válik.

A törvényjavaslat továbbá hatályon kívül helyezi a számviteli beszámolók be nem nyújtása miatt induló cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárást, mert az rendszeridegen módon maradt meg a Ctv.‑ben, és évente több tízezer felesleges ügyet jelent. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ugyanis minden szük­sé­ges jogkörrel rendelkezik, s jogosult akár a mulasztó cég adószámát is törölni. Az adószámtörlés után már a cégbíróság a cég megszüntetése és a kényszertörlés iránt megfelelően tud intézkedni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Keresztény­de­mok­rata Néppárt parlamenti frakciója a fentiek alap­ján támogatja a törvényjavaslatot. Kérem, támo­gas­sák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)