Cseresnyés Péter (Fidesz)

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Világszerte, így Európában is a munkáltatók számottevő részének okoz nehézséget, hogy megfelelő munkaerőt találjon, és ugyancsak globális trend, hogy ezen belül a szakmunkás munkaköröket a legnehezebb betölteni. Magyarországon a foglalkoztatottak közel kétharmada ilyen munkát végez. Azonban erőfeszítéseinknek köszönhetően a foglalkoztatottság és a munkavállalók számának 2010 óta tartó folyamatos növekedésével a munkanélküliek aránya 4,3 százalékra csökkent.

Szeretném emlékeztetni, ha nem emlékezne rá, hogy az önök kormányzása idején ez a mutató 11,6 százalékos volt 2010-ben, a kormányváltás idején. A foglalkoztatottság tekintetében valamivel több mint 3 millió 700 ezren dolgoztak az önök idejében, most több mint 4 millió 400 ezren dolgoznak a magyar munkaerőpiacon. Tehát mindent megteszünk annak érdekében, hogy mindenki, aki munkát akar találni, találjon is magának, és mindenfajta olyan munkaerőigényt, amit a munkaadók támasztanak a munkaerőpiaccal kapcsolatban, ki tudjunk elégíteni.

A munkaerő iránti igény következményei közé sorolható a fokozódó munkabér-emelkedés és a régiónként eltérő bérszínvonal emelkedése is. A kormány a munkaerő-elvándorlás mérséklése érdekében határozott lépéseket tett, így 2010 óta a visegrádi országok közül nálunk történt a legnagyobb mértékű minimálbér-emelés, amelynek folytatása, mint ön is tudja, 2018-ban is várható, kiemelten a szakmunkás munkakörökben. E célzott béremelés hatása, a színvonalas szakmunka magasabb értékű elismerése kapcsán a szakképzésbe bekapcsolódók arányának jelentős növekedése előre jelezhető.

A kormány a gazdaságélénkítő lépésekkel párhuzamosan 2010-ben megkezdte a szakképzési rendszer fejlesztését is a szakmunkásképzés és a technikusképzés átalakításával, a szakképesítések újragondolásával és a hiányszakmára fókuszáló beiskolázási rendszer kialakításával. A kormány új intézkedések keretében 2015-től jelentősen bővítette a szakképzéshez való hozzáférés lehetőségét a felnőttoktatás kiszélesítésével, a második szakképesítés ingyenes megszerezhetőségének bevezetésével, a vállalati hely­­színű duális képzési rendszer kiterjesztésével, valamint a gazdasági jelzések alapján történő új szakképesítések és szakképzések kialakításával. A kor­mányzat a továbbiakban a következő időszakban a rugalmas alkalmazkodást segítő, rövidebb ciklusú képzések, átképzések, továbbképzések támogatására fog fókuszálni, amelyhez számottevő forrás áll majd rendelkezésre mind a nagyvállalatok, mind a kis- és középvállalkozások számára.

(16.00)

E képzések fő célja a munkaerőhiány mérséklésén túl a magasabb hozzáadott értékű munkavégzés feltételeinek megteremtésével a termelékenység és így a versenyképesség növelése is.

Tisztelt Képviselő Úr! A munkaerőhiány jelentős csökkentése érdekében számos intézkedést vezettünk be ‑ mint ahogy felsoroltam az előbb ‑ az elmúlt pár évben, amelyek rövid, illetve hosszú távon mutatkozó pozitív hatásokat eredményeznek és eredményezhetnek. A folyamatos erőfeszítésekkel értünk el sikereket, de természetesen van még mit tenni, így a munkaerőpiaci igényekhez alkalmazkodva rugalmasan alakítjuk a továbbiakban is a szakképzést mind az iskolarendszerű képzés keretein belül, mind pedig a felnőttképzés keretein belül, úgyhogy az a kérdés, amit ön feltett (Korózs Lajos: … az nem kérdés.), hogy hogyan tudjuk biztosítani a munkaerőigényt, a munkaerőpiacon fellépő munkaerőigényt, szerintem biztosítva van, és ezért nem kell aggódni.

Még egy számot hadd mondjak önnek, amelyik érdemes az összehasonlítás tekintetében: 2008-2009-ben körülbelül ugyanannyi üres álláshely volt a magyar munkaerőpiacon, mint manapság, tehát semmivel sem feszítettebb a munkaerőigény, mint annak idején az önök kormányzása idején volt. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)