Teleki László (MSZP)

TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Egyre többet és többször lehet hallani, hogy a magyar gazdaság működőképességét komolyan veszélyezteti a munkaerőhiány. Hosszú távon ez a helyzet, azaz a krónikus szakemberhiány nem tesz jót a gazdaságnak. Ez nagyon sajnálatos. A hiányszakmák többségére jellemző, hogy ‑ főként pont a hiány miatt ‑ ma már nem követelnek a munkáltatók diplomát, gyakran egy gyakorlati, célratörő tanfolyam elvégzése vagy egy OKJ-s végzettség is elég a sikeres munkába álláshoz.

Ez a jelenség sok esetben minőségromlást von maga után. A gyorsan megszerzett új tudás szükséges, de nem elégséges feltétele a jól elvégzett munkának. Ugyanis a gyakorlat és a tapasztalat hiányát semmi nem tudja pótolni. Ezekben az esetekben köszön vissza az a már köztudott tény, hogy a jó szakemberek már elhagyták az országot, és valahol külföldön, az Európai Unió valamelyik másik tagállamában keresik boldogulásukat. A szakemberhiány ma Magyarország számára már versenyképesség-hátrányt jelent. Jelenleg az informatikai világból egyes szakemberek szerint akár húszezer szakember is hiányozhat. Ez rengeteg, és ennek megfelelően a hiányzó szakembereket képtelen pótolni a felsőoktatásból kikerülő, zömében pályakezdő tömeg. Éppen ezért terjednek el mára azok az akadémiák, amelyek intenzív programokkal néhány hónap alatt megtanítják a jelentkezőket olyan szinten programozni, amivel már könnyedén el lehet helyezkedni egy-egy IT-cégnél.

Ez a tűzoltás jellegű szakemberképzés nem jelent megoldást a strukturális szakemberhiányra. Egy OKJ-s és felnőttképzéssel foglalkozó nagy multi­vállalkozás friss kutatásából kiderül, hogy melyek azok a szakmacsoportok, amelyek a leginkább szenvednek a munkaerőhiánytól. Ilyen munkaerőhiánnyal küszködő szakcsoport például a gazdasági, a kereskedelmi, az informatikai, a gépészeti, valamint az oktatási szakmacsoport. Ha a megyékben tapasztalható hiányszakmát nézzük, akkor azt is láthatjuk, hogy sok megyében hiány van hegesztőből, ácsból, pékből, állattartó szakmunkásból, pincérből, járműfényezőből vagy autószerelőből.

Tisztelettel kérdezem az államtitkár urat, hogy a lassan hat éve folyamatosan zajló szakképzési átalakításból mikor láthatunk valódi eredményeket. Úgy tűnik, hogy hat év alatt sem sikerült megoldani a kormányzatnak, hogy a szakképzés olyan szakembereket és akkora mennyiségben juttasson a munkaerőpiacra, ami a gazdaság számára elvárható lenne.

Meddig lesz Magyarország gazdasága versenyhátrányban az egyre növekvő szakemberhiány miatt? Várom a megtisztelő válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)