Dr. Józsa István (MSZP)

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Nemzeti Bank Fidesz által történő túlfényezését szeretném egy kicsit árnyalni, mert amikor az elnök arról beszél, hogy milyen kiváló nyereséget értek el, és ebből a nyereségből hogyan gazdagították a nemzeti vagyont, konkrétan az alapítványok vagyonát, akkor azért tudni kell, hogy a nyereség képzésére a Magyar Nemzeti Banknak kétféle eszköze van.

Az egyik a költségeinek a befolyásolása, tehát mint cost center, ha csökkenti a költségét, akkor azzal pozitív hatást gyakorolhat a nyereségére. Ezt minden szakértői vélemény szerint nem gyakorolta. Tehát a költségeit nem csökkentette, sőt a hihetetlen költekezések és az igen erőteljes bérfejlesztések révén a költségei növekedtek.

(11.30)

A másik, amiből nyeresége, mondhatni, virtuális nyeresége származik, az az árfolyam-politika. A kormánnyal karöltve sikerült bedönteniük a forint árfolyamát, és ebből adódóan virtuálisan több száz milliárd forint nyereség vált kimutathatóvá a Magyar Nemzeti Banknál, ami sokak megítélése szerint szerintem sem a Magyar Nemzeti Banké, különösen nem az ő érdeme. Ez a 260 milliárd forintként elhíresült nyereség a devizahiteleseknek oda nem adott, a devizahitel-átváltások, tehát az ő nyomoruk árán keletkezett nyereség.

Ha nem kerül bedöntésre a forint, akkor nem éleződik ki így a devizahitelesek ‑ különösen magánszemélyek ‑ problémája, és akkor egy erősebb forint mellett lehetőségük lett volna kisebb tragédiák mentén kimászni a hitelválságból, vagy pedig ha ezt nem a sajátjaként kezeli a Nemzeti Bank, és ilyen-olyan célú alapítványokba elrakja, hanem mondjuk, egy igazságosabb, például a 2010-es devizaárfolyamon vagy valutaárfolyamon adott volna lehetőséget a kormányzat, például támaszkodva a Nemzeti Bank nyereségére is. Tehát önök olyan nyereséget herdálnak el, aminek az ára emberi tragédiák, emberi sorsok során mutatható be, tehát mindenképpen tisztességtelen. Ezt a magatartást tisztességgel rendbe kellene tenni, és nem folytatni azt az átlátszó, hipokrita gyakorlatot, hogy az a nyereség, amit áttettek az alapítványaikba, az már elveszítette közpénz jellegét. Nem veszítette el, ez a devizahitelesek pénze. Jobb, ha tudják, hogy ők is így tudják, hogy a Nemzeti Bank elvette az ő pénzüket, mert ez az ő nyomoruk árán keletkezett.

A másik: a Quaestor-károsultak jogos igényei. Tehát azt mondani, hogy a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti hatáskörben bármit is megoldott, az egyenesen szembemegy a valósággal. A tény az, hogy a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti hatáskörében okozott kárért kellene hogy felelősséget vállaljon. Addig, amíg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete működött, a nevében is benne volt, hogy ez egy állami felügyelet, tehát egy állami felelősségvállalás is csatlakozik hozzá. Nem érthető számunkra, már a törvényi szabályozás sem volt az, tehát nem volt érthető, hogy miért ilyen halottkémi üzemmódban képzelik csak el a működésüket. Megállapítják, hogy hopp, itt keletkezett 150 milliárd forint kár. Kérem szépen, ez nem felügyeleti működés, ez felügyeleti károkozás. A felügyeleti működés az lenne, ha önök ezt megelőzik, ha az első jelre, amikor az első károkozás megtörténik, mondjuk, elolvassák azt a hirdetményt, amit kirakott a Quaestor. Hogy emögött semmiféle garancia nincs, hogy ez egy gyakorló felügyelőnek hogy nem szúr szemet? Valószínűleg nem olvasta el.

Tehát én úgy gondolom, sokkal nagyobb felelősséggel kellene viseltetniük a Quaestor-károsultakkal szemben, és igenis felmerül a felügyeleti hatáskörben okozott kár és ennek a jogorvoslati úton történő érvényesítése. Tehát ezt a felelősséget a Magyar Nemzeti Banknak azután, hogy átvette a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől a felügyeletet, nemcsak a fő dolog technikai részét kell kezelni, hanem a felelősség részét is; erről nagyvonalúan megfeledkezik a beszámoló, holott egy felelős Nemzeti Banknak erre is ki kellene terjedjen a tevékenysége.

Még egyszer mondom, a nyereség nem az önöké, a költség felmerülése az önöké, a pazarló gazdál­kodás az önöké, az urizálás az önöké, a kár meg a Quaes­tor-károsultaké és a devizahiteleseké. Ez nem igazság! Az MSZP egy igazságos működés mellett teszi le a voksát. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)