karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Mesterházy Attila (MSZP)

2017-02-22 · 201. ülésnap · felszólalás · 5:17

napirendi pont: Általános vita lefolytatása B/10645 A Magyar Nemzeti Bank 2015. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója H/13282 A Magyar Nemzeti Bank 2015. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója elfogadásáról

felszólalás: Rendes hozzászólás a tárgyalt ügyhöz — ez az alapeset.

Szöveg4 852 karakter · 8 bekezdés · JSON

MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon sok észrevétel hangzott el az alapján, amit a jegybankelnök elmondott, amelyek mindegyike megérte a hozzászólást, és az az állítás is igaz, hogy azért illene a jegybankelnöknek itt maradni, és ezt a vitát végighallgatni és végigvitatkozni velünk, hiszen ezek szerint ő sem veszi komolyan ezt a parlamentet, nem veszi komolyan ezt a vitát. Tehát én is csak szeretném kifejezni a sajnálatomat, hogy elmenekült innen a jegybankelnök, vagy nem tartja egyenrangú partnereknek az országgyűlési képviselőket ahhoz, hogy vitába szálljon velük.

Én egy olyan aspektusára szeretném felhívni a tisztelt Ház figyelmét az elnöki beszédnek, ami engem megdöbbentett, és lehet, hogy az alelnök úr ezt el tudja nekem magyarázni; kimondottan egy külpolitikai aspektusára, egy nemzetbiztonsági aspektusára mutatott rá a jegybankelnök a brókerbotrányoknak. Árnyékról, forgatókönyvről, sötétségről beszélt, és azt mondta, hogy ennek a forgatókönyvnek a lényege ‑ bevallom őszintén, lementem a videó­szo­bá­ba, még egyszer megnéztem a beszédét, mert nem akartam elhinni azt, amit mondott ‑, a következőt mondta: egy nagy NATO-szövetséges ország budapesti nagykövetségéről folytatott kormánybuktató és jegybankbuktató tevékenységéhez illeszkedett az, ami a brókerbotrányok kapcsán történt.

A jegybankelnök szerint 2014 őszétől zajlott ez a kormánybuktató tevékenység, és azt mondta, hogy igazából azért vették észre ezt a brókerbotrányt, mert valakik szóltak a Magyar Nemzeti Banknak, az elnök azt mondta, hogy amúgy is észrevették volna majd később, mert fantasztikus új módszereik vannak, de alapvetően nem ezért vették észre, hanem azért vették észre, mert valakik fel akarták használni a Magyar Nemzeti Bankot, idézem: titkosszolgálati és katonai forgatókönyv alapján a jegybankot fel akarták használni egyes szövetséges barátaink, hogy megbuktassák a kormányt. De mivel a jegybank a helyén volt, ezért ez nem sikerült, és a cél az volt, hogy bankpánikot keltsenek Magyarországon, amely bankpánik négy városban négy óráig tartott.

Kérdezném a jegybankelnököt, ha itt lenne, hogy mely országra gondolt, tehát mely nagy NATO-szövetséges ország akarja vagy akarta megbuktatni a magyar kormányt. Ha ez így volt, akkor milyen titkosszolgálati módszereket alkalmaztak, milyen katonai forgatókönyvet követtek, a jegybankelnök tett-e erről bármilyen jelentést a kormányfőnek vagy a magyar parlamentnek, vagy a Nemzetbiztonsági bizottságnak, vagy az Információs Hivatalnak, vagy az elhárításnak? Milyen lépéseket tettek ezek az emberek, ezek a szervek, hogy a magyar nemzeti szuverenitást megőrizhessék, és elhárítsanak egy ilyen szövetséges támadást?

Gondolkodtam rajta, hogy kire gondolhatott Matolcsy György. Szakács László mondta az imént, hogy mivel NATO-szövetséges, ezért biztos nem az oroszok voltak, de nem nagyon jut más az ember eszébe, mint az, hogy a jegybankelnök ma itt megvádolta az Amerikai Egyesült Államokat azzal, hogy meg akarta buktatni az Orbán-kormányt 2015 elején. De kérem, ha ez így van, akkor ebben a kérdéskörben kell hogy beszéljünk a Nemzetbiztonsági bizottságban erről, a Külügyi bizottságban erről, egészen biztosan.

Érdemes lenne, ha az alelnök úr pontosítaná ezt, hogy mely titkosszolgálat, melyik budapesti nagykövetség, milyen NATO-szövetségesünkről beszélt a jegybankelnök, hogyan akarták megbuktatni a magyar kormányt. Létezik ilyen, a hibrid hadviselés ma egy közismert fogalom azoknak, akik a biztonságpolitikával foglalkoznak, több ország alkalmazza több helyütt az országban vagy a világban, lehet ez is a része, hogy Magyarországon is bevetettek ilyen hibrid hadviselési eszközöket, csak akkor erről ebben a Házban egészen biztosan beszélnünk kell, és tudnunk kell róla.

Úgyhogy én nem is kérem, hanem követelem a jegybank elnökétől, hogy tisztázza, hogy mely szövetséges államot vádolta meg, azért, mert ez egy nemzeti szuverenitási kérdés, ez egy nemzetbiztonsági kérdés, amiről ő beszélt. Vagy esetleg csak népmeséket mondott arról, hogy ő mekkora egy zseni, mert hát azt is hallottuk, hogy megdicsérte az előző gazdasági minisztert, amelyik ő maga volt, tehát itt tény és való, hogy az öntömjénezésnek egy eléggé magas fokára kapcsolt a jegybankelnök úr. Gondolom, önök is hallották a miniszterelnök iránymutató szavát, hogy az öndicséret büdös; ettől függetlenül, nem elviccelve a lényegét: tehát ki akarta megbuktatni a Magyar Nemzeti Bank felhasználásával a magyar kormányt 2015-ben, és önök milyen lépéseket tettek ennek megakadályozására, hogy a magyar nemzetbiztonság és a magyar szuverenitás ne sérüljön? Erre várok választ öntől.

És természetesen kezdeményezni fogjuk mind a Külügyi bizottságban, mind a Nemzetbiztonsági bizottságban ennek a kérdésnek a megtárgyalását. Köszönjük szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Mesterházy Attila — 2017-02-22, felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/201-22.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-201-22,
  title = {Mesterházy Attila — 2017-02-22, felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/201-22.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}