Hollik István (KDNP)
2017-02-22 · 201. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 11:15Szöveg8 338 karakter · 13 bekezdés · JSON
HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Alelnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én az ellenzéki demagógia világából vagy hogy korrektebb legyek ‑ hiszen a jobbikos képviselőtársaim még nem szólaltak föl ‑, a szocialista demagógia álomvilágából visszatérnék a való világba. Matolcsy elnök úr beszélt egy nagyon markáns monetáris fordulatról 2013-ban, és ismertette, hogy ez a monetáris fordulat milyen eredményekhez vezetett a 2015-ös évben.
De ahhoz, hogy ennek a monetáris fordulatnak a jelentőségét a maga valójában érzékelni tudjuk, illetve be tudjuk mutatni, muszáj megnéznünk azt, hogy milyen volt a korábbi monetáris jegybanki politika, szembe kell állítanunk azzal, meg kell néznünk, hogy a korábbi monetáris politika hogyan teljesített. S ha ezt megtesszük, én azt gondolom, ha akkor tudjuk azokat az eredményeket, amelyekről elnök úr is itt beszélt, a helyükön kezelni.
Ehhez, én azt gondolom, érdemes 2012-ig visszamennünk, hiszen az volt az utolsó év, amikor még az a jegybanki vezetés volt, akit a szocialisták nevezték ki, s azt láthatjuk, hogy 2012-ben még majdnem 6 százalékos jegybanki alapkamat volt Magyarországon, annak ellenére, hogy ha körbenézünk az akkori időben a világ jegybanki alapkamatain, akkor azt láthatjuk, és most már itt nemcsak a Fedre kell gondolni, amely már ahhoz képest több éve belekezdett a jegybanki alapkamat radikális csökkentésébe, és tulajdonképpen már 2012-ben is nullaszázalékos szintre vitte az alapkamatot, de egyébként már európai országok is megtették ugyanezt, addig a magyar jegybank, mintha mozdulatlanná dermedt volna, és nem érezte volna meg, nem látta volna azokat a nemzetközi trendeket, amelyek a világban akkor zajlottak, és ezért nem nyúlt hozzá. Tette mindezt arra való hivatkozással, hogy a piac ezt nem bírná el, illetve jegybankként hivatkozott arra, hogy ezzel elszállna az euróval szembeni forintárfolyam úgy, hogy a jegybanknak nem lehet árfolyamcélja. Tehát az alapkamat azt mutatja, hogy akkor valami a monetáris politikában rosszul működött.
De ha megnézzük azt, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2012-ben milyen eredményt ért el, akkor azt láthatjuk, hogy 2012-ben a jegybank, szemben a monetáris fordulat utáni évekkel, 40 milliárdos veszteséget termelt, amit akkor még egy sokkal nehezebb világgazdasági, illetve költségvetési helyzetben a magyar költségvetésnek kellett befizetni a Magyar Nemzeti Bankhoz, hiszen az veszteséget termelt.
Tehát azt lehet mondani, hogy 2012-ben a jegybanktörvény által felsorolt három jegybanki alapfeladat egyikét sem tudta teljesíteni a szocialisták által kinevezett jegybanki vezetés. Nem volt árstabilitás, nem volt pénzügyi stabilitás. Ha visszaemlékszünk, éppen 2012-ben volt egy nagyon erős pénzpiaci spekuláció Magyarországgal szemben, ami odáig sodorta a magyar államot, illetve a magyar állam pénzügyi helyzetét, hogy majdnem csődbe juttatta. Nyilván itt is nagyon hatékony gazdaságpolitikai beavatkozások voltak szükségesek, hogy ez elkerülhető legyen. Tehát a pénzügyi stabilitásnak az alapvető célját sem érte el akkor a jegybank, és az teljesen egyértelmű, hogy az akkori jegybanki vezetés, megszegve tulajdonképpen így a törvényt, a kormányzati gazdaságpolitikát sem támogatta.
(10.20)
Tette mindezt úgy egyébként, hogy ha megnézzük a gazdaságpolitika másik lábát, a fiskális politikát, akkor azt láthatjuk, hogy a költségvetési hiányt addigra a kormány konszolidálta, 2012-ben 2 százalék alatti költségvetési hiány volt, a foglalkoztatás már nőtt. Tehát összességében azt mondhatjuk, hogy az állam pénzügyeit, ami a költségvetést illeti, a kormány rendbe rakta. Mi következik ebből? Azt gondolom, azt láthattuk tehát, hogy a kormányzat a saját gazdaságpolitikai dolgát elvégezte, amíg a 2012-ben még regnáló, szocialisták által kinevezett jegybanki vezetés ezt elmulasztotta, sőt azt kell mondjuk, ismerve a tényeket és látva ezeket a számokat és folyamatokat, hogy szándékosan befékezett. Azt is lehet mondani ‑ egy példával élnék ‑, hogy az autó volánjánál ült a kormány 2012-ben, aki tette a dolgát, vezette egyenesen az autót a megfelelő fordulatszám mellett, amíg a jegybanki vezetés az anyósülésen ülve szépen belenyúlt és behúzta a kéziféket. Ez történt 2012-ben.
Ezután történt meg az a jegybanki fordulat, amelyről a jegybank elnöke is beszélt. Ennek következtében mondhatjuk el azt, hogy mára mind a három, törvényben meghatározott feladatának és célkitűzésének a jegybank eleget tesz. Árstabilitás van meg volt is ‑ a 2015-ös évről beszélünk ‑, az akkori infláció, ha jól emlékszem, mínusz 0,1 százalékos volt. Tehát tulajdonképpen minimális mértékben csökkentek az árak, nemhogy emelkedtek volna, vagyis az árstabilitás feladatát a jegybank tudta teljesíteni. A pénzügyi stabilitást részben megőrizte az akkori jegybanki vezetés, illetve részben megteremtette. Az teljesen egyértelmű, hogy a jegybanki programok hatékonyan és eredményesen támogatták a kormányzati gazdaságpolitikát, hozzájárultak a gazdasági növekedéshez GDP-arányosan körülbelül 1 százalékkal, és stabilabbá tették az állam működését, gazdaságpolitikáját, illetve értelemszerűen hozzájárultak a foglalkoztatottság növekedéséhez is.
Nem mondanám el, hiszen elnök úr, illetve Bánki Erik képviselőtársam is már beszélt ezekről az eszközökről. Egyrészt ilyen az alapkamat csökkentése, ami akkor, 2015-ben 1,35 százalékra csökkent. Még egyszer mondom: 2012-ben ez még 5,5 százalék volt, a monetáris fordulat után a Matolcsy György által vezetett jegybank egyetlen év alatt a felére csökkentette a jegybanki alapkamatot, és érdekes módon azok a félelmek, amelyeket folyamatosan hangoztatott a korábbi jegybanki vezetés, abszolút nem lettek megalapozottak, hiszen egyébként az euró árfolyama nem szállt el, és semmilyen piaci negatív hatása nem lett annak, sőt inkább csak pozitív hatásai voltak az alapkamat-csökkentésnek.
A másik ilyen eszköz, amivel a jegybank hozzájárult a kormányzati gazdaságpolitika támogatásához, ez a növekedési hitelprogram. Azt gondolom, ez egyértelműen segített abban, hogy a magyar gazdaságot a teljes hitelkiszáradás állapotából ki tudja húzni. Elhangzott már, hogy 31 ezer mikro-, kis- és középvállalkozás részesült a növekedési hitelprogramból 2015-ig. Azóta ez a szám jelentősen nőtt, most már, azt hiszem, majdnem 40 ezerig ment fel. Összességében azt mondhatjuk, hogy 2100 milliárd forint hitelt kapott a kkv-szektor. Azt lehet mondani, hogy az alapkamat-csökkentés és a növekedési hitelprogram együtt 2015-ben is, ahogy már egyébként az azt megelőző években is, a magyar gazdasági növekedés, a magyar GDP-növekedés mintegy felét adta, ennyivel tudott a jegybank hozzájárulni.
Itt még érdemes megemlíteni azt az önfinanszírozási programot, amelyet Matolcsy jegybankelnök úr is említett. Azt gondolom, hogy például ez a monetáris eszköz a korábbi jegybanki vezetés eszköztárából teljességgel hiányzott. Abszolút nem motiválta és ösztönözte a korábbi jegybanki vezetés arra a bankokat, hogy magyar államkötvényeket vásároljanak. A mostani jegybanki vezetés ezt megtette, és ezzel ’13-14-15-ben összesen 300 milliárd forinttal csökkent az államadósság finanszírozása ennek a programnak köszönhetően. Illetve részben ennek köszönhetően az államadósságon belül a devizaarány is jelentősen csökkent. Ez is egy komoly értéke a 2015-ben elvégzett munkának.
A felügyeleti tevékenységről beszélt az elnök úr. Azt gondolom, itt is az eredmények magukért beszélnek. Sikerült megtisztítani a pénzügyi szektort azoktól a cégektől, akik csaló módon működtek. Nem utolsósorban mindezek mellett 2015-ben amellett, hogy eredménytartalékát is növelni tudta a jegybank, 50 milliárd forint osztalékot tudott befizetni a költségvetés számára. Csak hogy pontosan lássuk, ez mekkora összeg, hozzáteszem, hogy nagyjából ennyit költött a kormány azokra az Erzsébet-utalványokra, amelyeket a nyugdíjasok a tavalyi év végén megkaptak. Azt gondolom, ez jelentős hozzájárulás a jegybank részéről.
Mindezért én is a KDNP-frakció nevében köszönetet szeretnék mondani a jegybank vezetésének. Bátorítanám a jegybanki vezetést arra, hogy a továbbiakban, a következő években is ilyen együttműködő és a kormányzati gazdaságpolitikát támogató jegybanki működést mutassanak. Éppen ezért az előttünk fekvő határozati javaslatot támogatni fogjuk és el fogjuk fogadni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
HivatkozásJSON
karzat: Hollik István — 2017-02-22, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/201-12.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-201-12,
title = {Hollik István — 2017-02-22, vezérszónoki felszólalás},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/201-12.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}