Cseresnyés Péter (Fidesz)

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Csak nagyon röviden szeretnék szólni, nem ahhoz, amit Gúr Nándor a törvényjavaslattal kapcsolatban elmondott, mert a fölszólalásomban ezzel kapcsolatos gondolataimat elmondtam, viszont az a szerteágazó vádaskodás, amit megpróbált megfogalmazni, mindenképpen reagálásra ad okot. Szeretnék néhány gondolattal reagálni azokra a gondolatokra, mondatokra, amit ő elmondott.

Képviselőtársam! Örülök annak, hogy két évvel a szakképzés átalakításának kezdete után ráébredt arra, hogy elkezdődött valami a szakképzésben. Abban a szakképzésben, annak a szakképzésnek a megreformálásában, ami többek között az önök áldásosnak nem mondható munkájának eredménye, amit abban a 8 évben végeztek vagy elhanyagoltak, amíg kormányon voltak. Úgy tesz ön, mintha akkor nem lett volna képviselő, nem lett volna a kormánypárti frakció tagja, egy olyan tagja, amelyik beleszólhatott volna abba, hogy ha reformra lett volna szükség, akkor ezt meg tudják tenni. Önök nem tettek semmit sem.

Nem a piaci igényekhez igazították a képzést, ez nagyon nagy gond volt, ezt is nekünk kellett megtenni. Például azzal tettük meg, hogy olyan szervezetekkel vettük fel a kapcsolatot, olyan szervezetekkel alakítjuk most ki a szakmaszerkezetet, a szakképzés területén az oktatást, amelyek a munkaerőpiaci igényekre fókuszálva segítik a mi munkánkat.

Ezzel jöttek új szakmák létre, ebből a megfontolásból alakítottuk át a szakképzés iskolarendszerét úgy, hogy ne legyen zsákutca azoknak a diákoknak a számára a szakképzési rendszerbe való belépés, akik itt kezdik el tanulmányaikat vagy itt folytatják a tanulmányaikat. Nem úgy, ahogy önöknél például a szakképző intézményekben, a hároméves szakképző intézményekben, ahol tulajdonképpen a kimenet csak egy irányba lehetett, egy szakmunkás-bizo­nyít­vány megszerzésével, és ahhoz, hogy valaki onnét továbbtanulhasson, továbbképezhesse magát, szinte elölről kellett kezdeni a tanulmányait. Ezt is megszüntettük.

Tehát egy jelentős munkában vagyunk benne, amit ön nem akar elismerni, és régi lemezeket tesz föl. Évek óta ugyanazokat a vádakat fogalmazza meg. Mintha a világ elment volna ön mellett, és a régi lemezek önnél megmaradtak volna.

Az lenne a javaslatom és a kérésem, hogy figyelje a változásokat. Figyelje azt a munkát, amit mi elvégzünk a szakképzés területén is, és akkor nem fogalmaz meg ilyen gondolatokat, ilyen mondatokat, amit a felszólalásában megtett. Köszönöm szépen a figyelmüket.