Gőgös Zoltán (MSZP)

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Jó pár éve próbálkozunk ezzel az áfa­csök­ken­tő csomaggal, hogy kerüljön a parlament elé a maga teljességében és komplex módján. Az pozitív, hogy ennek a csomagnak részelemeit minden évben a kormány próbálja bevezetni, de szerintem ilyen szem­pontból nem jó ez a módszer, mert teljesen világos, hogy ha nem egy levegővel csináljuk ezt meg vagy csináltuk meg, annak az a következménye, hogy az ebben a csalásrendszerben érdekelt, nyugodtan mondhatom, hogy maffia, mindig talál magának olyan árufajtát, ahova érdemes áthelyezni a tevékenységet. Ez világosan látszott, hogy amikor teljes körben ment, majdnem mindennek 27 százalékos áfája volt, kivétel a tejtermékek és a kenyér, ami 18 százalékos kulcsban volt, akkor azért szinte nem volt olyan terület, ahol ne lett volna nagy volumenű áfacsalás. Amikor elkezdte a kormány, akkor is jeleztük, hogy helyes lenne ezeket csökkenteni. Ebben ugyan voltak szimbolikus lépések, valljuk be, mert a fél kecske és a fél juh áfacsökkentése nyilván nem gazdasági kérdés volt, hanem inkább PR-ügy, de ne legyünk igazságtalanok.

Az első komoly lépés volt szerintem már az élő sertés is, hiszen azon a területen is komoly csalásokkal találkoztunk itt. Talán meg is növekedett a sertésállomány. A minisztérium úgy is kommentálta, hogy milyen zseniálisan működik a sertésprogram, pedig ennek semmi más oka nem volt, mint az, hogy aki addig feketén adta el a disznót, annak már nem érte meg. Ennyire egyszerű volt a képlet.

Aztán be is állt ez az állomány nagyjából a saját helyére, de valljuk be, hogy ez már magának a szakmának pozitív esemény volt. Egy kicsit árnyalta a képet, hogy viszont az inputanyagok áfája továbbra is 27 volt, tehát egy bizonyos termelői körrel sikerült nekünk nagyjából fél évvel megfizettetni az áfa­dol­got, de hozzáteszem, ennek egyértelműen látszott a pozitív hatása.

Következett utána a sertéshús áfája. Itt azért muszáj megállnom egy percre, mert rengeteg olyan híradást látunk nagyon hozzáértő tollnokoktól meg bloggerektől, hogy lenyelte a kereskedelem az áfa­csökkentést, mert azt mondják, hogy megint ugyanannyiba kerül a karaj, mint ezelőtt egy évvel. Csak egy dolgot nem vesznek figyelembe, és nem ártana, ha belenéznének a statisztikai adatokba, hogy amikor az áfacsökkentés történt, akkor 280 forint volt az élő súlya a sertésnek. Magyarul, nagyon-nagyon nyomott, olyan ára volt, ami nem is szabadott hogy legyen, de nyilván az akkor kialakult húsárakról jött lefelé a 19 százalékos áfamérték.

És közben úgymond félig-meddig rendeződött a piac. Közben volt egy nagyon nagy megszaladás 450-re, de most is olyan 380-390 forint körül van az átvételi ára, de ebből az következik, hogy nyilván magasabb kell hogy legyen a végtermék ára, és ez nem az áfacsökkentés lenyúlása miatt van, hanem egyszerűen annyival a termelői árak följebb mentek. Ezért nagyon nagy hiba lenne, ha most valaki azt mondaná, hogy ne is csökkenjen tovább az áfa, mert nincs értelme. Igenis van értelme.

Csak jelzem, hogy a baromfinál hasonló problémával fogunk találkozni. Ha most január 1-jétől csökken az ár, ott is van egy nyomott ár, a madárinfluenza miatt elég nagyok a készletek, tehát nyilván egy olcsóbb árról jön le majd az áfa, de azt akkor is meg kell csinálni, hiszen a kiskeresetűeken ez nagyon-nagyon sokat segít.

(17.00)

Na, ezt a csomagot egészítettük ki, mi már a kezdet kezdetén egy komplex csomagban gondolkodtunk. Ami még a legfontosabb eleme, nyilván a zöldség-gyümölcs, a tejből az UHT, mert ott valaki ‑ nem tudom, ki ‑ állítólag elhitette a miniszterelnökkel, hogy az egy káros anyag (Derültség a Jobbik és az MSZP soraiban.); szó nincs erről, az éppen olyan tej, mint a többi, csak azért, hogy tovább elálljon, azért másfajta technológiával készül, de abban ugyanúgy tej van, tehát nem is értettük, amikor azt mondták, ráadásul a nepperek meg azt használják, mert abból fogy a legtöbb.

Tehát én azt gondolom, hogy nagyon komolyan kellene venni azt az ügyet, hogy legalább a tejnél legyen már megcsinálva ez a történet, és azért javasoljuk mi, hogy legyen tárgysorozatba véve a javaslatunk, mert akkor legalább elmagyarázhatjuk szakmailag azoknak, akik félrevezetik még akár a miniszterelnököt is, hogy orbitális baromság, amit mondanak, tehát ilyen nincsen. Na most, a másik, ami még fontos lenne, a zöldség-gyümölcs. A zöldség-gyümölcs, az egészségügyi ügy, a halak, az édesvízi halak meg egy szimbolikus ügy, tehát az nem pénz kérdése.

Mindig előkerül a „fedezet” szó is, hogy honnan. Ha azt hozta volna be a kormány, hogy például továbbviszi az áfacsökkentést akár a termőföld-értékesítés bevétele kárára ‑ amit persze mi továbbra is elítélünk, és nagyon súlyos hibának tartunk ‑, akkor azt biztos, hogy nem vinnénk Alkotmánybíróságra, de egyébként a másik ügyet vittük, tehát majd kiderül, hogy kinek ad igazat ebben az Alkotmánybíróság.

Összefoglalva: kompletten kellene megcsinálni ezt a dolgot. Kibírná az ország, nagyon jót tennénk a kis keresetű emberekkel, ráadásul megszűnne az az óriási csalásvolumen, ami még mindig jellemzi ezt a piacot. Fontolják meg, vegyük tárgysorozatba, beszéljünk róla, és ha előbb nem, februárban szavazzunk róla! Köszönöm szépen a figyelmüket. (Közbeszólás az MSZP soraiban: Úgy van! ‑ Taps az MSZP soraiban.)