Dr. Latorcai János (KDNP)

DR. LATORCAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Domokos László ÁSZ-elnök Úr! Néha van az embernek olyan érzése, mintha a 2013-at nem ugyanabban az országban töltöttük volna el. Az magától értetődik, hogy az ellenzéknek az a feladata, hogy tükröt tartson a kormány elé, és bemutassa mindazokat az általa rossznak ítélt változtatásokat, intézkedéseket, amelyek az ország életében gondot, problémát jelenthetnek.

Az előbb elhangzott, rendkívül sötét színekkel ecsetelt felszólalásból is az látszik, mintha 2013 szörnyűséges szenvedést és megpróbáltatást hozott volna az ország népének. De, tisztelt képviselő úr, a makrogazdasági számok makacs dolgok, azok tények, és a tények, mint említettem, makacs dolgok, és egyértelműen makacsul jelzik azt, hogy 2013 a gazdasági és költségvetési fordulat éve volt, és a napirenden lévő törvényjavaslat, valamint a zárszámadás végrehajtását ellenőrző számvevőszéki jelentés is messzemenően ezt támasztja alá. Az expozé és az Állami Számvevőszék elnöke által elmondott igen részletes, úgy is mondhatnám, hogy szokatlanul részletes, jóformán mindenre kiterjedő felszólalás pedig mindezt továbberősítette.

Ha nem haragszik, képviselő úr, kénytelen vagyok reagálni arra is, hogy az Állami Számvevőszék elnöke mégis az egyik tagja a Költségvetési Tanácsnak, és ebből a szempontból, úgy gondolom, ebben a minőségben is mindazok a negatívumok, amelyek ön szerint jellemzőek voltak a mögöttünk hagyott évre, bizonyára a felszólalásában az objektivitásra való törekvés értelmében megjelentek volna.

Én úgy látom, hogy az ország gazdálkodását, költségvetését a biztonság, a kiszámíthatóság és az átláthatóság jellemezte. Ennek eredményeként tavaly Magyarország ismét képessé vált arra, hogy saját lábra álljon. Majd’ egy évtized után lekerültünk a szégyenpadról, hiszen 2013 júliusában hazánk kikerült az Európai Unió túlzottdeficit-eljárása alól.

(11.50)

Mindez elsősorban annak a tudatosan tervezett és kézben tartott költségvetési politikának az eredménye, ami a 2010-es kormányváltással kezdődött. Az Országgyűlés által megalkotott Alaptörvény, illetve annak első sarkalatos törvénye, az új számvevőszéki törvény alkotmányos szintre emelte a felelős közpénzügyi gazdálkodást, és végleg lezárta az eladósodásra épülő gazdaságpolitika időszakát. A stabilitási törvénybe épített, az ország eladósodását megakadályozó garanciarendszer pedig biztosítja, hogy ne kerüljünk ismét kiszolgáltatott helyzetbe, és végre ne mások döntsenek saját gyerekeink és unokáink, a magyar emberek sorsáról, jövőjéről.

Az elmúlt négy évben, nyugodtan mondhatjuk, hogy az ország saját kezébe vette sorsa irányítását, amelyhez mindenekelőtt saját házunk előtt kellett söpörni, rendet teremteni. Felelős költségvetési tervezésre és végrehajtásra volt szükség ? ahogy az ÁSZ elnöke ezt több helyen is részletekbe menően elmondta és megerősítette ?, s ennek megfelelően, de ezzel párhuzamosan is új alapokra kellett helyezni a közpénzügyi ellenőrzéseket. Azt gondolom, talán ezek voltak a 2010-ben megalakult új Országgyűlés egyik legjelentősebb lépései, hiszen az állampénzügyek állapota alapjában határozza meg egy ország mozgásterét és fejlődési lehetőségeit.

A kormány gazdaságpolitikai programja mellett a mindenkori központi költségvetés átgondolt és innovatív tervezése, annak szabályos végrehajtása és harmadik pillérként a közpénzfelhasználók rendszeres és átfogó ellenőrzése teremtette meg az alapját az államadósság csökkentésének, a gazdasági növekedés beindításának s ezáltal a foglalkoztatás bővítésének.

A most tárgyalandó törvényjavaslatból, az expozéból és az Állami Számvevőszék jelentéséből is világosan látható, hogy a 2013-as makrogazdasági folyamatok a 2010 után született döntések helyességét igazolják vissza, egyúttal azt is üzenik minden magyar embernek, hogy az itt az Országgyűlésben meghozott döntések érdemben befolyásolják mindennapi életüket.

A 2013. évi makrogazdasági mutatók mind-mind azt igazolják, hogy a szigorú és kézben tartott költségvetési politikának köszönhetően hazánk maga mögött hagyta a gazdasági válság és a 2010 előtti felelőtlen költségvetési gazdálkodás okozta, vérzivataros esztendőket. Mint tudjuk és mint azt már említettem, a számok nem hazudnak, a tények pedig makacs dolgok. A költségvetési hiány és az adósságráta csökkenése, a gazdasági növekedés beindítása, valamint a foglalkoztatottak számának folyamatos emelkedése igazolja, hogy Magyarország jó úton jár.

A 2010 előtti évekre jellemző eladósodás több szinten támadta meg hazánkat. A felelőtlen költségvetési politika, az államadósság drasztikus növekedése, az önkormányzatok, a vállalkozások és a lakosság egyidejű eladósodása meghatványozta a negatív hatásokat. Emlékezzünk csak! 2008-2009-ben még az államcsőd veszélye is felsejlett, olyannyira, hogy az akkori miniszterelnökök külön gazdasági tanácskozást, költségvetési tanácskozást hívtak össze a Vadászterembe; voltak többen, akik ott voltak közülünk, és nagyon jól tudjuk, hogy ez volt az az első intézkedéscsomag, amelyik valamilyen formában megpróbálta kezelni a dolgokat.

Hatékony állami beavatkozással, a 2010 előtti években felhalmozott adósság folyamatos leépítésével az elmúlt évek, esztendők szívós és szisztematikus munkájának köszönhetően most került először olaj az akadozó fogaskerekek közé. A gép működik. A központi költségvetés adósságának csökkentése mellett legalább olyan fontos volt az önkormányzatokra nehezedő, a teljes önkormányzati alrendszer működését veszélyeztető adósságtömeg átvállalása, illetve a lakosság adóterheinek mérséklése, a közüzemi díjak több lépcsőben történő csökkentése.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egyszerűen nem igaz, hogy nem volt 2013-ban reáljövedelem-növekedés, nem igaz, hogy nem volt foglalkoztatásbővülés, még akkor sem, ha ezt néhány ellenzéki képviselőtársam folyamatosan, mondhatnám úgy is, hogy megrögzötten próbálja a köztudatba belopni.

Megállapítható, hogy a kormány gazdaságpolitikai intézkedései és a szigorú költségvetési politika eredményeként növekedett a beruházások száma, a beruházások eredményeként növekedett az export, felelősebbé vált a gazdálkodás, minden téren, a költségvetési politikában is, és bővült a belső fogyasztás is. A rezsicsökkentés, az infláció csökkenésének hatására igenis nőtt a reáljövedelem, ahogy államtitkár úr azt megfogalmazta, nem is kicsi mértékben 2013-ban. Határozottan és érezhetően növekedett az ipari termelés, és ebben húzóerővé vált az építőipar. Az építőipar már 2013-ban 10 százalék körüli eredményt produkált. Bővült a termelő és a szolgáltatási szektor is, és igen, a mezőgazdaság is jó évet zárt, annak ellenére, hogy ha valaki visszaemlékezik, 2013-at a nagy vizek, az árvizek és a nagy esők jellemezték. Tudom, két évre vagy egy évre visszaemlékezni már nehéz, és árnyalja az emberi agy berendezkedése a részleteket, de azért a tények azok tények maradnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Állami Számvevőszék megállapítása szerint is a 2013. évi központi költségvetés végrehajtása a jogszabályi előírásoknak megfelelt, a zárszámadási törvényjavaslat megalapozott, és a törvényjavaslatban szereplő adatok megbízhatók, azaz, ha megbízhatók, akkor a valóságtartalmuk megfelelő, megfelelnek a valóságnak. A makrogazdasági elemzések pedig azt mutatják, hogy 2013-ban a főbb makrogazdasági mutatók megteremtették a lehetőségét a fenntartható költségvetésnek és a fejlődésnek egyaránt.

Mindezek alapján a Kereszténydemokrata Néppárt képviseletében tisztelettel javasolom a törvényjavaslat elfogadását, egyúttal köszönöm a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Állami Számvevőszék ezzel kapcsolatos munkáját.

Köszönöm valamennyiük figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)