Rig Lajos (Jobbik)

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az egészségügyben, azon belül is a mentőknél eltöltött éveim alatt testközelből megtapasztalhattam, hogy milyen problémák nehezítik a dolgozók munkavégzését nap mint nap. Még ha a közelmúltban érték is ezt a területet pozitív változások, még mindig bőven van tennivaló a mentődolgozók munkakörülményeinek javítása érdekében.

Az Országos Mentőszolgálat még mindig nyögi az előző igazgatók gyakori váltogatását és azok szakszerűtlen intézkedéseit, amelyek a mentőszolgálat leamortizálódásáért nagyban felelősek. Burány Béla már 2014 novemberében készre jelentette az úgynevezett integrált mentésirányítási projektet, amelynek keretein belül a mentőautókat korszerű informatikai eszközökkel szerelték volna fel, ezzel elérve a vészhívástól számított maximum 15 perces kiérkezési időt. Az 5 milliárd forintos EU-s támogatás ellenére sem sikerült a rendszert élesíteni, és a mindennapi használatba átültetni. A projekt alapjául szolgáló tabletek egy raktárban porosodnak és avulnak már több mint három éve. Informatikai problémák adódtak az adatátvitellel, nem működött, és a megvásárolt tabletek sem bírták a terhelést.

Mindennapos problémát jelent a mentősöknél a munkaruhák tisztítása, mosása, amely a mai napig nincs megfelelően megoldva. Pedig egyértelmű, milyen fontos lenne megteremteni a lehetőséget a munkaruhák központi tisztítására. A mentősök ruhái gyakran vérrel és egyéb váladékokkal szennyezettek, ezáltal komoly fertőzéseknek lehetnek kitéve családtagjaik, hiszen a mentődolgozók otthon mosatják a munkaruhájukat.

Még egy nagyon fontos kérdésre szeretnék kitérni, tisztelt államtitkár úr. A mentődolgozók erkölcsi megbecsülésének bizonyítékául mihamarabb be kellene vezetni a rájuk vonatkozó korkedvezményes nyugdíjkorhatárt. Ez a szakma erőt, jó teljesítőképességet és magas tűréshatárt kíván meg. Nem várható el egy közel 65 éves embertől, hogy adott esetben a negyedik emeletről egy 120 kilós beteget kelljen levinnie a kocsihoz. Az ismert körülmények miatt a mentősök hivatástudatának köszönhetjük, hogy valaki még ellátja ezt a munkát. Így ennyit minimum megérdemelnek, ha már az emberéletekért küzdenek nap mint nap.

Az általam felvázolt problémákkal kapcsolatban kérdezem tisztelt államtitkár urat, hogyan lehetséges az, hogy sok milliárd uniós támogatás ellenére évekig porosodnak a beszerzett eszközök. Mikor és hogyan kívánják megoldani a mentődolgozók munkaruháinak tisztítását? Hajlandó‑e a kormány a mentősök nyugdíjkorhatárának lecsökkentésére, ezzel is növelve az erkölcsi megbecsülésüket? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)