Dúró Dóra (Jobbik)

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A magyar közoktatásban valóban nagyon sok terület tekintetében nemzetközi összehasonlításban a rangsorok végén kullogunk, és ezek között van bizony a nyelvoktatás, illetve a nyelvi kompetenciák kérdése is. Magyarországon az a helyzet e tekintetben ugyanis, hogy magántanár és iskolán kívüli erőfeszítések nélkül a mai magyar iskolarendszerből csak a nagyon jó képességű vagy nagyon jó nyelvérzékkel rendelkező gyerekek tudnak megfelelő nyelvi kompetenciákkal kilépni az életbe.

Megfelelő nyelvi kompetencia alatt értem itt azt az alapvető kommunikációs készséget, hogy az iskolában tartott nyelvórákat követően valaki el tud boldogulni az adott nyelv ismeretével. A közoktatás általános válságtünetei: alapvetően a forráskivonás és a fenntartói irányítás elhibázott átalakítása, és alapvetően a XXI. századnak megfelelő oktatási rendszer kialakításának a hiánya az, ami azt a környezetet jellemzi. Ezt mind megismerhettük a 2008-as Zöld könyvből vagy a Sólyom László által felkért Bölcsek Tanácsa által kidolgozott Szárny és teher című elemzésből vagy a 2013-as Fehér könyvből is.

Ha csak a nyelvoktatás területére fókuszálunk, akkor azt látjuk, hogy az Eurostat 2014-es statisz­tikája szerint a 11-14 éves középiskolásoknak alig 6,3 százaléka tanul kettő vagy több idegen nyelvet Magyarországon, tehát a 11-14 éves korosztálynak 6,3 százaléka. Ha megnézzük, mondjuk, Romániát, ott 95,6 százalék; Olaszországban 98,4 százalék; Észtországban 96,3 százalék, akik tehát kettő nyelvet tanulnak, míg Magyarországon ugyanez az arány 6 százalék. Az elemzés szerint Magyarországon a 11-14 éves középiskolásoknak 90 százaléka tanul egy idegen nyelvet, tehát az általam említett országokban többen tanulnak kettő idegen nyelvet, mint Magyar­országon egy idegen nyelvet.

A nyelvi kompetenciák terén még rosszabb a helyzet, ha a nyelvtudások adataihoz hozzátesszük, hogy a magyarországi lakosságból hányan tudnak bizonyos nyelveket azért, mert az adott nemze­ti­ség­hez tartoznak. A 25-64 éves korú magyar lakosság mindössze 37 százaléka beszél legalább egy idegen nyelvet, ráadásul ennek a legnagyobb része angol, és az angolul beszélő magyaroknak mindössze negyede mondta azt, hogy jól beszéli ezt a nyelvet, tehát ennek a 37 százaléknak is a negyede az, aki olyan szin­ten beszéli ezt a nyelvet, hogy az valóban hasz­nálható is a számára.

A megoldási javaslatokat is természetesen az Országgyűlés elé kell tárnunk, illetve a legfontosabb cél az lenne, hogy egy érdemi, szakmai alapú társadalmi vita elinduljon ebben a kérdésben, amely konstruktív, és hajlandó félretenni az elmúlt 25 évre is sajnos jellemző begyöpösödéseket. Természetesen a nyelvoktatás teljes körű modernizálására szükség van, legyen itt szó módszertanról, illetve a pedagó­gus­képzésről. Magyarországon még mindig sajnos nagy részben, bár voltak előrelépések a pedagó­gus­képzés tekintetében, de még mindig túlzottan hang­súlyos a nyelvtanra alapuló módszertan a kom­mu­ni­katív és digitális technikákra, valamint az autentikus nyelvi elemekre építő módszertan helyett, így nem fogjuk tudni felvenni a versenyt, nem fogunk tudni felzárkózni Európa többi országához a nyelvi kom­petenciák terén. Holott ez nyilvánvalóan gazda­sá­gilag is és társadalompolitikai szempontból is na­gyon fontos célja kellene hogy legyen a magyar okta­tásügynek, hogy a lakosság nyelvi kompetenciái fejlődjenek.

Azt is le kell szögezni, hogy általános tapasztalat nemcsak a nyelvoktatás tekintetében, hanem más tudományterületek esetében is, hogy az óraszámok mechanikus emelése nem jelenti azt, hogy a nyelvi kompetenciák is ennek megfelelően javulnának, tehát alapvetően nem az óraszámok mértékével van gond, hanem például az általános, az eddig általam említett módszertanban is keresendő a probléma gyökere.

Fel kell vetni azokat az eddigi gyakorlatokat, amelyek jól működtek vagy jól működnek a köz­oktatásban. Gondolok itt a nulladik évfolyam be­vezetésére, illetve az erre vonatkozó gyakorlati tapasztalatok összegyűjtésére, illetve a csoportbontás fontosságára.

(14.50)

Hiszen szakértők szerint is egy nyelvoktatás csak akkor lehet igazán hatékony, ha tíz fő alatti csoportokban tudjuk a gyermekeket oktatni. Ezek tehát a megoldási javaslataink, a felvetéseink. Azt szeretném az oktatásért is felelős bizottság elnökeként, ha erről a kérdésről egy érdemi, szakmai alapú társadalmi vita kibontakozna. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)