Sallai R. Benedek (LMP)

SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak azért, hogy ne tűnjön úgy, hogy elhomokozunk itt az ellenzékben, egy-egy mondattal reagálnék. Elnézést kérek Józsa képviselőtársamtól, ha félreértettem. Kepli képviselőtársamat pedig megnyugtatom, hogy sok más tekintetben is tekintünk ezekre az országokra, többek között a Rajnán a vízierőművek lebontásának a folyamata már megkezdődött, s erre Olaszországban is több példa van. Valószínűleg nem véletlen az, hogy ezek tűnnek elfele és teret engednek.

Nagyon fontos a beszélgetésnek az a része, ami a társadalmi-gazdasági hatásokról szólt. Államtitkár úr konkrétan mondta azt, hogy az ellenzék vesszőparipája a munkahelyteremtés, és hogy nincs ebben érdemi potenciál. Teljes mértékben cáfolható ez. Hát persze, hogy nincs benne, amikor 1-2 százalékos részesedése van az energiának. Ha nem ennyi lenne, hanem 50 százalékos, akkor lenne. Ha visszafejlesztenénk Paksot, akkor nem egy helyen centralizáltan jönne létre munkahely, hanem szerte az országban. A centralizált munkahelyteremtés, amit mondjuk, egy Audi vagy bármilyen más kiemelt kormányzati beruházás teremt, mindig elviszi az erőforrásokat attól, hogy diverz munkahelyszerkezetben megerősítsük a vidéket, valamint a kis- és közepes vállalkozásokat. A diverz energiaellátó rendszer, amit az LMP kínálna Magyarországnak, azt, hogy a táji adottságokhoz leginkább alkalmazkodó megújuló energiaforrásokkal rendelkezzünk, a mostani összes információnk szerint a legmagasabb foglalkoztatási potenciált tudná teremteni, pont az ellátórendszer sajátosságaiból adódóan.

Amennyire tudjuk, s ezt szintén nemzetközi kutatások támasztják alá, az olcsó energiatermelési technológiák között az élen van a szélenergia. Ennek nagyon egyszerű az oka. Államtitkár úr is említette az életciklus-analízist és az ezzel kapcsolatos aggályokat, azt, hogy nemcsak a környezetterhelést, hanem a bekerülési költségeket is így kell vizsgálnunk. Valóban úgy van, hogy mindezeknek a technológiája jelen pillanatban az élettartama miatt az egyik legkedvezőbb megoldás.

Stratégiai cél az energiafüggetlenség javítása Magyarországon, ezt még Orbán Viktor miniszterelnök úr is elmondta - habár onnantól kezdve nem sok mindenben ültünk egy csónakban vele -, de abban egyetértünk, hogy az energiafüggetlenség megteremtése alapvető cél. Hazánkban az energia­kiszol­gáltatottság mértéke még mindig 80-85 százalék, de a statisztikák szerint 60-65 százalék értéket hazudnak, ugyanis az atomenergiát saját hazai energiának tekintik, miközben sem a fűtőelemek, sem a technológia nem magyar.

(12.30)

Tehát mindaddig, amíg nincs olyan bányászatunk, ami megtermelné az ezzel kapcsolatos anyagokat, és mindaddig, amíg nincs tartós megoldás a hulladékuk kezelésének, lehet azt mondani, hogy hazai energia, de ez nem hazai. Ez ugyanígy függ a külföldi erőforrásoktól, mint minden más behozott energia. Többek között ezért rossz az irány.

A szélerőművekkel járó decentralizálás előnye a biztonságosabb ellátás a kisebb szállítási veszteség miatt. Tehát Pakshoz képest, ahol központosított, centralizált rendszer van, a szélenergia megteremtené a lehetőségét annak, hogy decentralizáltan foglalkozzunk ezzel. A megújulószektor fejlesztésével járó technológiai innováció és kutatás komoly exportbevételeket jelenthet, ami gazdaságilag teremthet pluszlehetőségeket az országnak. A több helyen, több helyszínen rendelkezésre álló munkaerő sokkal több társadalmi pozitívumot hoz, mint ha mindez centralizáltan valósul meg.

A regionális szintű energetikai autonómia és a helyi gazdaság erősödéséhez hozzájárulnak a világon mindenütt ezek a szélerőművek, pont a német példák mutatják azt, hogy ez milyen szinten megosztottan teremthet magasabban kvalifikált munkahelyeket, és ez alapvetően pozitív hatással van a munkaerőpiacra is. A megújulók használatával, általában is igaz, a szélre is igaz, de nagyjából egyenletes elosztásban, drasztikusan csökkenthető az erőforrásokhoz való hozzáférésre visszavezethető konfliktushelyzet az amúgy várhatóan fokozódó ellentétekkel terhes világban. Ugye, nem kell ezt mindig elmondani, de a nemzetközi politikai helyzet viszonylag forró, legnagyobb szomszédunk jelen pillanatban effektív háborúban áll. Tehát az energiafüggetlenségre való törekvést csak olyan erőforrásokkal lehet megteremteni, ami a Kárpát-medencében rendelkezésre áll.

Az atomerőműhöz nem áll minden rendelkezésre, a szélenergia megtermeléséhez minden rendelkezésre áll. Ugye, lényegesen kisebb a környezeti terhelése, mint bármi más hasonló energiaellátási rendszernek. A szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatos természetrombolás a teljes életciklusra vetítve is a legjobb. Ezt azért veszem a magam részéről pozitívnak, és értékelem államtitkár úr azon megjegyzéseit, amelyekben konkrétan szóba hozta azt, hogy természetvédelmi, tájképi aggályokkal is járhat, mert értékelem, hogy ezt figyelembe veszi a véleményében, viszont sajnos nem megalapozott a véleménye.

Jelen pillanatban, elmondtam az előbb, számos okból én jogszabályilag kizárnék vagy 20-25 százalékot, hogy ne lehessen odatelepíteni, de effektíve, a racionalitás szempontjából akár 90 százalék fölött az ország területét ki lehetne zárni ebből. Ennek ellenére a maradék területen minden további nélkül a tájba beilleszkedő rendszerekben tudna létrejönni ilyen ellátási rendszer.

Hadd említsem meg, ezt szokták nekem mondani kollégáim, a természetben a madárfaunára gyakorolt hatást. A királyi madárvédő egyesület gyakorlatilag David Attenborough arcával végzett egy konkrét kutatást erre vonatkozóan, hogy tízezer madárra levetítve, ami urbanizációs ártalmaktól pusztul el, milyen számok jelentek meg. Az épületek, üvegek, üvegfelületek 5820-as számmal vezették az arányt. Ezután jött a magas távvezetékek pusztító hatása 1300-zal, 1060-nal a macskák jelentek meg, ezt követően a mezőgazdasági eszközöknél volt 850, 710 a peszticidek, növényvédő szerek jelenléte, a kommunikációs tornyoknál volt 50 és átlagban tízezer madárból egyet a szélkerekek vetettek le négyzetkilométeres bontásban, országos átlagban. Tehát az ilyen jellegű vonatkozás, ha bölcsen van telepítve, kellő körültekintéssel, elhanyagolható, nem jelenthet semmiképpen kockázatot.

És ha már környezetvédelemről beszélünk, akkor azt is érdemes megemlíteni, hogy jelen tudásunk szerint, és ezt megint négyféle publikáció támasztja alá, az összes áramtermelő technológia közül a szárazföldi szélerőművek karbonkibocsátása a legalacsonyabb. A legújabb európai tudományos elemzések szerint is a teljes életciklusra vetítve 7 gramm szén-dioxid-egyenérték/kilowattórában van meghatározva a kibocsátás. Az összehasonlító elemzés alapján az atomerőműveknél, amit itt rendszeresen kormánypárti képviselőtársaim környezetbarátnak mondanak, 98-144 gramm szén-dioxid-egyen­érték/kilowattórában van meghatározva. Ez nagyjából azt jelenti, hogy a környezeti ártalmai a klímaegyezményre, a globális felmelegedésre és minden ezzel kapcsolatosra egytized arányban jelent lehetőséget, tehát egytized arányban szennyez.

Igazából, ha azt nézzük, hogy milyen lehetőségek vannak technológiailag, milyen lehetőségek vannak a finanszírozás szempontjából, milyen lehetőség a legjobb a környezetnek, milyen a legjobb a társadalomnak, akkor egyértelműen a megújuló energiaforrások kizárólagos irányába kell elmozdulnia az országnak, ha egy pici bölcsességet mutat energetikai jövőképben. Így tudja megteremteni a valódi függetlenséget, és az igazat megvallva, mindebben nyilvánvalóan a szélenergiának és a napenergiának kell legyen a legnagyobb szerepe, hiszen ez a két terület az, ahol a legnagyobb technológiai fejlődést érte el a világ az elmúlt időszakban.

Hadd mondjak még egy dolgot, ez is a közelmúlt eseménye. A pályázati rendszerekből államtitkár úr tisztában van a szociális szövetkezetek támogatási rendszereinek pályázati lehetőségeivel. Talán tudja államtitkár úr, de ha nem, akkor örömmel mondom, hogy Dániában, Németországban pont az energiaközösségi rendszerek nagyon jól kiépültek. Rengeteg jött össze. Vannak olyan tömbházak, nemcsak vidéki térségben egy-egy kistelepülést tudtak ellátni, hanem tömbházak tettek össze közösen pénzt, részben napenergiára, vidéki térségekben szélenergiára. Olyan közösségi energiaprojektek jönnek létre, ahol magánbefektetéssel lehet ellátni egy-egy térségnek energiafüggetlenül a hosszú távú lehetőségeit. Erre minden ösztönző, tehát a jogszabályi környezet, az adópolitika, a támogatáspolitika ott van a kormány kezében, hogy ebben lépéseket tegyen.

Mindezt hogy miért teszik? Mert ez az egyik legolcsóbb energia. Ezt megint nem én találom ki, hanem részben amerikai, részben angol, részben holland és részben magyar, a Corvinus Egyetemen végzett kutatások támasztják alá. Utóbbit említem, a Corvinus Egyetem Gazdaságtudományi Karán végzett kutatást: amennyiben teljes élettartamban hasznosítjuk az egyes technológiák költségeit, azt látjuk, hogy a jelenlegi európai feltételek mellett, a földrajzi adottságok figyelembevételével a gáz- és szénbázisú erőművek, valamint a szárazföldi szélenergia a két legkedvezőbb, teljes élettartamra vonatkoztatva.

Gyakorlatilag mindezek a tények, amelyeket itt felsorakoztatok, és amelyeket ezer örömmel osztok meg kormánypárti képviselőtársaimmal és a kormány képviselőivel, egyértelműen azt az irányt mutatják, hogy bizony ez a jogszabályi szabályozás nem helyes. Nem helyes, mert további korlátokat teremt, további szabályozási feltételeket csökkent, és amiben éppen szabályozni kellene, ott meglehetősen felszínes. Nem is világos, ez ügyben akár a segítséget is szívesen veszem, a 7/B. § (1) bekezdésében így kezdődik a mondat, hogy „A kormány villamosenergia-rendszer … várható teljesítményének egyensúlyára figyelemmel”. Nagyon kíváncsi lennék, hogy mi az a jogi absztrakt, ami a várható teljesítmény-egyensúlyt definiálja, hogy mit jelent konkrétan.

Alapvetően nálunk nagyságrendileg 1-2 százalék jelenleg a szélerőművek áramtermelésben betöltött szerepe. Elmondtam azt, hogy Dániában, Németországban hogyan alakul. Ebből adódóan nyilvánvalóan ennek a pontosítása, hogy mi a 2015-ben, 2020-ban elért cél, nagyon-nagyon nem fejti ki ez a fogalom. A centralizált tárolás vonatkozásában rossz kihasználtságú technológiák problémákkal küzdő gáztározóinak esetében kutatási projekteket kell indítani, sűrített levegős energiatárolókká alakításuk érdekében is. Tehát a teljesítmények alakulása olyan szinten változó, befektetés- és technológiai fejlődéstől függő, amit a jogszabály merev szövege nem igazán fog tudni így, ebben a formában kezelni. Tehát félő, hogy ezek esetleg hozzájárulnak.

A 7/B. § (2) bekezdéséhez már korábban, amikor reagáltam, elmondtam azt, hogy kifejezetten indokoltnak tartanék, szükségesnek tartanék kiegészítéseket. Legalább, ha engedi a nemzeti együttműködés rendszere, esetleg fontolják meg azt, mert ezek nem rossz szándékúak, hanem talán könnyebben értelmezhetőek. És esetleg olyan helyeken, ahol ez releváns, mondjuk, konkrétan a Balaton partja vagy a Tisza-tó partja, vagy néhány olyan hely, ami ramsari élőhelyként releváns, lényegesen szükségesebb ennek szabályozása, mint a pannonhalmi apátságnak vagy az ókeresztény pécsi sírkamráknak a kérdése, aminek a realitása egyébként nagyon-nagyon kicsi lenne.

Nagyon fontos egyébként a jogszabálytervezet indoklását is elolvasni. Amikor gyakorlatilag a korlátozások eddigi folyamatát nézzük, hogy az országos hálózatra rákapcsolt szélerőművek kapacitását szabályozni kell, ebben teljesen egyetértünk. Szabályozni kell, de csak olyan módon van a szabályozásnak értelme, ha az energiarendszer egészét érintik a változások, mert ez nyilvánvalóan szükséges. De pont ezért esetleg érdemes lenne elgondolkoznia a Miniszterelnökségnek, hogy német mintára, vagy ott, ahol érettebben vagy nagyobb bölcsességgel tekintenek erre, ezeknek a területeknek önálló törvényi szabályozást teremtenek, pont azért, mert olyan kiegészítő lehetőségeket rejt társadalompolitikailag, amikkel igazán kár nem élni.

Mindezek összességében, habár jó szándékkal, jóindulattal és csakis a szakmai igényességünk miatt nyújtok be módosítókat, de még a módosítók mellett sem jelenthet megnyugtatást számunkra a jogszabályi módosítás iránya, ugyanis nem enged teret annak, hogy Magyarországon tíz év bűnös hallgatás után ez végre érdemben meginduljon.

Ellenben olyan fölösleges kormányzati szintű, tehát politika által befolyásolt szabályozó szerep jön létre két miniszternek a kezében, ami rengeteg aggályt, visszaélési lehetőséget teremt. Kérem, nézze el nekem, tehát én nem azt állítom, hogy ön vagy a minisztere, vagy valaki ezekben részt vesz, de hatévnyi Fidesz-kormányzás alapján balgaság lenne nem feltételezni azt, hogy ahol a visszaélés lehetősége megteremtődik, ott valaki előbb-utóbb nem fog vele élni.

(12.40)

Tehát mindezek miatt nem fogja tudni a frakciónk ezt a módosítást támogatni. Ennek ellenére kérem, hogy legalább a benyújtott módosító indítványokat érdemben megfogadni, megfontolni szíveskedjenek. Köszönöm a szót, elnök úr, és bocsánat, hogy visszaéltem az idejükkel.