László Tamás (Fidesz)

LÁSZLÓ TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő törvényjavaslat szigorít a szélerőművek létesítésének szabályain annak érdekében, hogy a jelenleginél hatékonyabban valósuljon meg a természeti tulajdon és a magántulajdon védelme.

A jogszabály-módosítást indokolja a szélerőművek azon hálózatbiztonsági szempontú hátránya, hogy teljesítményük nagymértékben függ a pillanatnyi időjárástól, és ez a teljesítményingadozás csak a hálózaton működő egyéb szabályozható erőművek teljesítményének változtatásával egyenlíthető ki.

Emiatt az országos hálózatra rákapcsolható szélerőművek kapacitását szabályozni kell.

A jelenleg hatályos törvény értelmében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal írhatja ki az új termelőkapacitások létesítéséről szóló pályázatot. Az előttünk fekvő törvényjavaslat ezzel szemben a kormány hatáskörébe rendeli az egy adott naptári évben a szélerőművek, illetve szélerőmű­parkok építésére és használatbavételére kiadható hatósági engedélyek számának és az engedélyezhető szélerőművek, illetve szélerőműparkok teljesítményének rendeleti szintű meghatározását.

(11.30)

A javaslat a szélerőmű vagy a szélerőműpark építési engedélyezési eljárásában és használatbavételi engedélyezési eljárásában közreműködő, a környezeti, természeti, településfejlesztési és településrendezési hatásokkal összefüggő szakkérdések vizsgálatára a kijelölt szakhatóságnak 60 napos ügyintézési határidőt szab meg. Azt is rögzíti a tervezet, hogy a szélerőmű építésére adott engedély hatályát veszti, ha az építési engedély jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül az erőművet nem építik meg vagy az építményeket véglegesen eltávolítják.

Emellett a javaslat értelmében nem létesíthetőek szélerőművek a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvényben meghatározott világörökségi területen és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben meghatározott védett természeti területen. A későbbi szélerőművi telepítésekre pályázati úton lesz lehetőség.

A hazai megújulóenergia-politikai célkitűzéseknél lényeges szempont Magyarország természeti adottságainak figyelembevétele. Az energiatermelés korszerűsítése, a természet és a táj védelme véleményünk szerint olyan megoldást igényel, ami hosszú távon biztosítja a szükséges energiatermelést, miközben megőrzi a természeti és táji értékeket, területeket, ezért a szélerőmű-kapacitások tervezésénél figyelemmel kell lenni ezekre a szempontokra is.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat tartalmi elemeinek ismertetése után engedjék meg, hogy felhívjam a figyelmet néhány fontos szempontra az energiapolitikával összefüggésben. Ennél a javaslatnál természetesen az a stratégiai vita kerül elő, hogy milyen irányba kell elindulni az energiapolitikában, melyik az a technológia, amely jobban és olcsóbban, távlatosabban szolgálja az energiabiztonságot.

Itt nem lehet megkerülni, hogy az atomenergia szerepéről is beszéljünk, ugyanis a kiindulási pont az, hogy a kormány emellett tette le elsősorban a voksát; emellett persze a megújuló energiának is fontos, de alapvetően kiegészítő szerepet szánunk. Ahogyan azt Aszódi Attila kormánybiztos úr is többször hangsúlyozta, először is rögzíteni szükséges, hogy Magyarországon évről évre növekszik a villa­mos­energia-import részaránya, ami jelenleg az áramfogyasztás harmadát teszi ki, miközben növekszik a fogyasztás. Ennek ellenére egyre kevesebb hazai erőmű termel, ami miatt 2030-ig mintegy 7 ezer megawatt új kapacitásra lesz szükség annak érdekében, hogy biztonságosan ki lehessen elégíteni a fogyasztói igényeket. A szükséges új kapacitásból a Paks II. blokkjai csak 2400 megawatt teljesítményt fognak képviselni, ezért további 4600 megawatt új, megújuló, gázüzemű és a többi erőmű-kapacitásról kell majd gondoskodni a biztonságos ellátás érdekében.

Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy az európai villamosenergia-termelés 27 százalékát adják az erőművek, és a korábban 28, illetve a brexit miatt már 27 tagállamból 14-ben van atomreaktor. Óriási ellátásbiztonsági és klímavédelmi előnyei vannak annak, hogy ezek az erőművek a nap 24 órájában termelnek.

Világos az is, hogy a megújulók támogatás nélkül nem tudnak versenyezni az atomenergiával. A sokszor példának tekintett Németország több mint 20 milliárd eurót költ évente megújulók támogatására, ebből a pénzből évente kétszer két darab paksi blokkot lehetne megépíteni. Jelenleg van olyan megújuló technológia Németországban, amely átszámolva 150 forint/kilowattóra támogatást kap. Miközben a német kisfogyasztó valamivel több mint 90 forint/kilowattóra áron veszi a villamos energiát, addig a magyar ember 36 forint/kilowattóra áron veheti azt meg. Látható tehát, hogy a nagy német meg­újulótámogatás nagyon durva hatásokkal bír, súlyosan torzítja a piacot, már az Európai Bizottság is egyre inkább azt szorgalmazza, hogy ezeket a meg­újulótámogatásokat idővel az országok vezessék ki a rendszerükből.

Az atomenergia és a szélenergia két nagyon különböző technológia. Az atomenergia alaperőművi szerepre való, amire a szél- vagy a napenergia fizikailag alkalmatlan. A nap- és szélenergia nagyon időjárásfüggő technológiák, az áram nagy mennyiségű tárolása pedig nem megoldott, korlátozott mennyiségű tárolása is nehézkes és drága. Ezért szeretnénk mi is az atomerőművet alaperőműnek, ahogy a csehek, a franciák, a finnek, a britek, az amerikaiak, az oroszok, az ukránok, a románok, a szlovákok akarják. Nem véletlen, hogy a 2011 végén elfogadott nemzeti energiastratégia világosan kijelöli az utat a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával és a két új blokk építésével kapcsolatban, illetve az energiamixet illetően.

Szeretném elmondani azt is, hogy a Paksi Atomerőmű bővítési projektje során Magyarország az uniós energiapolitikával összhangban cselekszik, mivel az Európai Bizottság is a nukleáris termelőkapacitás szinten tartásával számol a jövőben. Emellett pedig hazánk teljesíteni szándékozik az Európai Unió által előírt megújulóenergia-részarányt is.

Tisztelt Ház! Azt gondolom tehát, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat is egy felelős energiastratégia része, ami megadja a kormányzatnak azt a lehetőséget, hogy a nemzeti érdekeknek leginkább megfelelő energiapolitikát tudja megvalósítani. Erre figyelemmel kérem, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)