Cseresnyés Péter (Fidesz)

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Néhány dolgot szeretnék csak mondani, mert nem biztos, hogy mindent sikerül felsorolni, hogy mit tett a kormányzat az elmúlt hat évben annak érdekében, hogy a vidéki, a fővárostól eltérő módon lehetőséget kapó térségekben hogyan tudtuk alakítani a foglalkoztatást pozitív irányba, s hogy a vásárlóerő éppen ezekben a térségekben hogyan növekedett. Egy olyan kérdést feszeget, egy olyan kérdést tett fel, és egy olyan területen tett fel kérdéseket, ami már régóta itt van a parlament padsorai között. Sokszor elhangzott kérdésként és sokszor válaszoltunk rá a tekintetben is, hogy melyek azok a tények, amik a pozitív irányba való elmozdulást segítik.

Egy nagyon mélyen gyökerező problémáról van szó, hisz ha visszamennénk a negyven évvel ezelőtti idő­szakra, azt látnánk, hogy ugyanezek a problémák, ugyanezek a különbségek merültek fel és elmondhatók voltak. Sajnos, azt kell mondani, hogy hordozzuk ezt a problémahalmazt magunkkal, és az elmúlt hat év­ben ezt a problémahalmazt, ezt a nehéz helyzetet próbáltuk megoldani. Például azzal, hogy 2014-ben le­ha­tároltunk kedvezményezett járásokat, amelyek tár­sa­dalmi-gaz­dasági felzárkóztatást célzó kedvezményekben részesülhettek, például az uniós források oda­ítélésénél többletpontot kaptak kimondottan a gaz­daságfejlesztés, a foglalkoztatás növelése érdekében.

Ezzel összefüggésben alakítottunk ki szabad vállalkozási zónákat, amelyek területén a kis- és közepes vállalkozások adókedvezményben részesültek. Ha megnézi az adatokat - amiket nem szeretnék most tényszerűen felsorolni -, látná azt, hogy hány munkahely létesült ezekben a térségekben, mennyi új foglalkoztatás jött létre. Egy adatot mindenképpen szeretnék mondani, mert itt elsősorban a kkv-szek­tor, a legnagyobb foglalkoztató szektor érintett: 2013-2014-ben 685 kkv-szektorba tartozó vállalkozás közel 10 milliárd forint kedvezményben és munkahelyteremtő támogatásban részesült, amelyik csak egyes, az ön által is említett térségekben 4 ezer új munkahely létrehozását segítette. Ezeknek a kedvezményeknek a segítségével pontosan azok a régiók tudnak egy jelentősebb fejlődést felmutatni, amelyeket ön példaként hozott, például az észak-ma­gyar­országi régió egy főre jutó GDP-je az ön által elmondottakkal ellenében az országos átlagot meghaladó ütemben növekedett.

Az elért eredményeket jól mutatja a 2010-es kormányváltás óta megvalósult 13 százalékpontos foglalkoztatásnövekedés. Ez azt jelenti, hogy 54-55 százalékról 67 százalékra növekedett a foglalkoztatottak száma, és ez hatványozottan igaz azokra a térségekre, amelyeket kiemelt. Például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 22 százalékponttal, Borsodban pedig 17 százalékponttal növekedett a foglalkoztatás.

(16.40)

De hogy a bérekről is beszéljünk: a bértömeg és a kiskereskedelmi forgalom azt mutatja, hogy nemcsak a foglalkoztatás, hanem a bérek is fejlődtek. 2010-2015 között az északi és keleti térségekben található megyékben elérte a 31 százalékos átlagot a vásárlóérték-növekedés a bértömeg tekintetében, ha a bértömeget vesszük alapul. Békésben például 41 százalékos volt ez a növekmény, megint hangsúlyozom, bértömegnövekményként.

De hogy ne csak a bértömegről beszéljünk, hanem a reálbér alakulásáról is: ön is tudja, hogy 7,5 százalékkal növekedtek a bérek. Az országos reálbér-emelkedés 8 százalék körüli volt abban az esetben, ha levesszük ebből a közfoglalkoztatotti béreket. Egy példát megint csak Szabolcs-Szatmár megyéből szeretnék felhozni arra, hogy nemhogy leszakad, hanem felzárkózik ez a térség (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.): 9,2 százalékkal emelkedett a reálbér ebben a térségben egy év alatt.

Elnézést kérek, elnök úr, köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)