Ikotity István (LMP)

IKOTITY ISTVÁN (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A nagy kampányzaj könnyen eltereli a figyelmet olyan adatokról, amelyek az ország egyre erősödő kettéosztottságát mutatják. Miközben a kormány folyamatosan emelkedő reálbérekről beszél, az átlagbér egyre kevesebbet mond el az ország valós állapotáról. A KSH első féléves adatai szerint óriásira nőttek a kereseti különbségek az ország leggazdagabb és legszegényebb megyéi között. A nettó átlagkereset 2016 első felében 172 ezer forint volt, aminél magasabb számot a 19 megye közül egyedül Győr-Moson-Sopron és a főváros produkált. A legmagasabb fővárosi bérek az elmúlt évben háromszor olyan gyorsan nőttek, mint a legkisebb szabolcsi fizetések. A budapesti átlagbér közel kétszerese a nettó 116 ezret kereső szabolcsi dolgozók bérének, vagyis több mint 100 ezres a különbség. Az országos átlagnak is csak kétharmadát érik el az ország legkeletibb megyéjének a dolgozói.

Szabolcs egyébként ahhoz az észak-alföldi régióhoz tartozik, amelyik évről évre a húsz legszegényebb európai régió között végez. Észak-Alföldön az EU-átlag 43 százaléka az egy főre jutó GDP, és ez a Fidesz kormányzása alatt mit sem változott. A hét magyar régióból négy rendre a sor végén kullog, a mélyszegénységbe süppedt bolgár és román régiók társaságában.

De az ország tragikus kettészakadása nemcsak a bérekben mutatkozik meg, hanem a kiskereskedelmi forgalom alakulásában is. Az első negyedévben korábban nem tapasztalt drasztikus különbségek voltak a főváros és a vidék között. Miközben 15 vidéki megyében sokkal kevesebbet vásároltak az emberek, a fővárosban közel 20 százalékkal nőtt a forgalom. A foglalkoztatásban is kettéválik az ország, az ország keleti megyéiben a közmunkán kívül alig van munkalehetőség. Borsodban az új állások háromnegyede közmunka, miközben az ország szerencsésebb felében, Győr-Moson-Sopron megyében például az új álláshelyek 87 százaléka nem támogatott piaci állás.

A bérek leszakadása, a vidéki vásárlóerő csökkenése és a közmunka dominanciája is mutatja a Fidesz-kormányzás valódi arcát, a kétsebességessé váló Magyarországot, aminek következménye a fiatalok elvándorlása, a vidék elnéptelenedése és a tömeges elszegényedés. A magyar vidék nagyobbik része ma reménytelenül be van zárva a szegénységet konzerváló közmunkába, ki van szolgáltatva a Nyugat-Európába bedolgozó összeszerelő vállalatoknak és a dél-amerikai irányba tartó birtokpolitikának.

Tisztelt Államtitkár Úr! Hat év kormányzás után mit tud felmutatni a kormány, mit tett az ország kettéosztottságának felszámolásáért?