Dr. Völner Pál (Fidesz)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét az Országgyűlésről szóló törvény szabályozza. Ennek értelmében a megbízatás keletkezését követő 30 napon belül, illetve utána minden évben köteles minden képviselő vagyonnyilatkozatot tenni, és a megbízatás megszűnésekor szintén fennáll ez a kötelezettség. Ugyancsak köteles a képviselő csatolni a vele közös háztartásban élő házastárs, élettárs gyerekeinek a vagyonnyilatkozatát. Ezen adatokat az Országgyűlés a honlapon is publikálja, tehát ezek nyilvánosak. A kötelezettség elmulasztásához szankció is fűződik. A képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, javadalmazásban nem részesülhet, amíg ezt nem pótolja.

A vagyonnyilatkozatokról szóló nyilvántartást a Mentelmi bizottság ellenőrzi, hogy megfelelnek-e a valóságban az abban foglalt adatok. A képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a bizottság elnökénél bárki kezdeményezheti, a valótlan adatközlés, illetve a vagyonnyilatkozat-tétel szándékos elmulasztása szintén szankcionált. Ebben az esetben a bizottság elnöke köteles kezdeményezni a képviselő összeférhetetlenségének a kimondását, ami jóval szigorúbb, mint egy anyagi szankció. Összeférhetetlenség kimondása esetén az Alaptörvény értelmében az országgyűlési képviselő megbízatása megszűnik. Alkotmányossági szempontból kiemelendő, hogy a vagyonnyilatkozat-tételi eljárások alapjog-korlá­to­zás­sal járnak, hiszen személyes adatok kerülnek nyíl­vánosságra, az átláthatóság és a befolyásmentesség biztosítása érdekében azonban az országgyűlési képviselők esetében az alkotmányossági mérce kisebb védettséget nyújt a személyiségi jogok tekintetében.

Csak összehasonlításként jegyzem meg, hogy mind az osztrák, mind a német szabályozás csak a képviselők jövedelmére tesz fel kérdést, így a németek csak a jövedelemről nyilatkoznak, az osztrák szövetségi és tartományi tanácsok képviselői pedig csak rendszeres és nem rendszeres jövedelmükről kötelesek nyilatkozni. Összevetésben tehát megállapítható, hogy a magyar szabályozás sokkal szigorúbb a környező államokénál. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)