{"cycle": 40, "id": "162-51", "date": "2016-06-13", "ulnap": 162, "seq": 51, "speaker": "Dr. Völner Pál (Fidesz)", "p_azon": "v046", "faction": "Fidesz", "kind": "kérdés megválaszolva", "role": "Igazságügyi Minisztérium államtitkára", "event": "Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása K/11092 Ön szerint is minden rendben van a vagyonnyilatkozat-tételi rendszerrel kapcsolatban?", "iromany": "K/11092", "duration_s": 125, "position": "Igazságügyi Minisztérium államtitkára", "chars": 2239, "paragraphs": ["DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét az Országgyűlésről szóló törvény szabályozza. Ennek értelmében a megbízatás keletkezését követő 30 napon belül, illetve utána minden évben köteles minden képviselő vagyonnyilatkozatot tenni, és a megbízatás megszűnésekor szintén fennáll ez a kötelezettség. Ugyancsak köteles a képviselő csatolni a vele közös háztartásban élő házastárs, élettárs gyerekeinek a vagyonnyilatkozatát. Ezen adatokat az Országgyűlés a honlapon is publikálja, tehát ezek nyilvánosak. A kötelezettség elmulasztásához szankció is fűződik. A képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, javadalmazásban nem részesülhet, amíg ezt nem pótolja.", "A vagyonnyilatkozatokról szóló nyilvántartást a Mentelmi bizottság ellenőrzi, hogy megfelelnek-e a valóságban az abban foglalt adatok. A képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a bizottság elnökénél bárki kezdeményezheti, a valótlan adatközlés, illetve a vagyonnyilatkozat-tétel szándékos elmulasztása szintén szankcionált. Ebben az esetben a bizottság elnöke köteles kezdeményezni a képviselő összeférhetetlenségének a kimondását, ami jóval szigorúbb, mint egy anyagi szankció. Összeférhetetlenség kimondása esetén az Alaptörvény értelmében az országgyűlési képviselő megbízatása megszűnik. Alkotmányossági szempontból kiemelendő, hogy a vagyonnyilatkozat-tételi eljárások alapjog-korlá­to­zás­sal járnak, hiszen személyes adatok kerülnek nyíl­vánosságra, az átláthatóság és a befolyásmentesség biztosítása érdekében azonban az országgyűlési képviselők esetében az alkotmányossági mérce kisebb védettséget nyújt a személyiségi jogok tekintetében.", "Csak összehasonlításként jegyzem meg, hogy mind az osztrák, mind a német szabályozás csak a képviselők jövedelmére tesz fel kérdést, így a németek csak a jövedelemről nyilatkoznak, az osztrák szövetségi és tartományi tanácsok képviselői pedig csak rendszeres és nem rendszeres jövedelmükről kötelesek nyilatkozni. Összevetésben tehát megállapítható, hogy a magyar szabályozás sokkal szigorúbb a környező államokénál. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)"]}