Kissné Köles Erika

KISSNÉ KÖLES ERIKA nemzetiségi szószóló: (Beszédét szinkrontolmács közvetíti.) Spoštovani Gospod Predsednik, Poslanke in Poslanci, cenjeni Zbor!

V čast mi je, da kot Slovenka na Madžarskem izvoljena za parlamentarno zagovornico Vas danes lahko nagovorim in Vam ob 25 obletnici predstavim zgodovinske dogodke svoje matične domovine.

23. decembra 1990 je v Sloveniji potekal plebiscit o samostojnosti in neodvisnosti Republike Slovénije. Tega se je udeležilo 93 % volilcev, ki so z veliko večino volili za samostojno Slovenijo.

Skupščina Republike Slovenije je na zasedanju 25. junija leta 1991 sprejela Ustavni zakon za izvedbo temeljne ustavne listine o samostojnosti in neodvisnosti, sprejela zakon o državljanstu, o zunanjih zadevah ter še druge, s tem prevzela vse pristojnosti Republike Jugoslavije na svojem ozemlju.

V svoji več kot tisočletni zgodovini je slovenski narod prvič dobil povsem samostojno državo, kar pomeni veliko sprememb glede usode zamejski Slovencev ali Slovencev na Madžarskem.

Takratna Republika Madžarska je med prvi - 15. januarja leta 1992 - priznala novo sosedno državo ter povezala z njo takoj tudi diplomatske stike: poleti sta se odprli veleposlaništva Madžarske v Ljubljani, in Republike Slovenije v Budimpešti.

Državi sta se že leta 1992-ga odločili za prijateljske odnose in dvostransko sodelovanje. Podpisali sta Sporazum o sodelovanju na področju kulture, izobraževanja in znanosti med Slovenijo in Madžarsko ter je bil sprejet Sporazum o zagotavljanju posebnih pravic slovenske narodne manjšine v Republiki Madžarski in madžarske narodne skupnosti v Republiki Sloveniji.

Prepričana sem, da moja domovina in moja matična domovina sta izbrali najboljšo pot medsebojnih stikov in poteka nadgradnja teh. Sodelovanje temelji na odprtem političnem dialogu, dobre stike ohranja na zunanjopolitičnem, kulturnem in na gospodarskem področju.

Temu so pričapolitična srečanja na najvišjih ravneh: srečanje premierov države in vlade ter predsednikov državnih zborov. Pomembno se mi zdi delovanje slovensko-madžarske manjšinske mešane komisije, dve državi vendar tesno povezujeta narodnosti, ki živejo na ozemlju drzge države: Madžari v Prekmurju in Slovenci v Porabju tudi.

V zadnjih letih smo dosegli pomemben razvoj, precejšnjo so se spremenili trudi držav, skrb za ohranjanje naše identitete, jezika in kulture ter se je začel viden dvig na področju gospodarskega razvoja območij, kjer živimo.

Velikost Slovenije jo uvršča med srednje velike evropske države. Število prebivalstva je malo več kot dva milijona, ki so večinoma Slovenci. Madžari ter Italijani sta priznani manjšini s posebnimi pravicami, s svojima poslancama v parlamentu. Država se skrbi tudi za ostale, pripadnike drugih narodnosti, ki so si našli stalno bivališče v Sloveniji.

Slovenijo označi čudovito naravno okolje, poleg pokrajinske, naravne raznolikosti in bogastva je doma tukaj kulturna pestrost, pridno in do tujcev prijazno prebivalstvo.

Čeprav je mala država, se lahko pohvali z vrednotami, s pridom ohranjeno kulturno dediščino, ki jo skrbno negujejo vse generacije, se lahko pohvali z vrsto znanstvenikov, umetnikov, znanih Slovencev.

Od začetka svoje samostojnosti je Slovenija dosegla pomemben razvoj na področju gospodarstva, šolstva, mladinske in socialne politike. Vendar se tudi v Sloveniji pojavljajo napetosti, prepričana sem, da bo država to v kratkem premagala.

Tudi Slovenijo so med potjo razvoja dosegle krize, proti katerim se vso močjo trudijo ne le politični dejavniki, temveč tudi posamezni Slovenci in Slovenke.

Dve desetletji in pol se je uresničil san Slovenk in Slovencev o lastni državi. Prehojena pot, ki jo je medtem pohodila, dobro negovani stiki s sosednimi državami nas prepričajo, da je zgodovinski dogodek dozorel in rodi bogate plodove. Pregled v nazaj ob obletnici kaže lepo sliko, smer poti in spodbudo za naprej, za nadaljnje in za razvoj inboljšave, popravljanje.

Pred 25 leti je bil uresničen stoletni sen naših prednikov o lastni državi. Odločilno vlogo pri oblikovanju slovenskega naroda in slovenske države sta imela kultura in slovenski jezik, ki Slovencem kot narodu dajeta identiteto.

(Felszólalásának magyar nyelvű szövege:) Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Országgyűlés! Megtiszteltetés számomra, hogy szlovén nemzetiségűként a Magyar Országgyűlés szószólójának választott minőségemben szólhatok ma önökhöz és mutathatom be röviden anyaországom, Szlovénia 25 évét.

1990. december 23-án Szlovéniában népszavazás zajlott a Szlovén Köztársaság önállóságáról és függetlenségéről. Ezen a választásra jogosult állampolgárok 93,2 százaléka vett részt, túlnyomó többségük az önállóság mellett tette le voksát.

A Szlovén Köztársaság közgyűlése az 1991. évi június 25-i ülésén elfogadta az alkotmányt az önállóságról és függetlenségről, emellett továbbá például az állampolgárságról, külpolitikai kérdésekről szóló és más törvényeket, így a Szlovén Köztársaság saját földjén minden illetékességet átvett a Jugoszláv Köztársaságtól.

A szlovén nép a maga több mint ezeréves történelmében ekkor kapott először minden vonatkozásban önálló államot, ami számunkra, a határon túl, Magyarországon élő szlovénség sorsát tekintve is számos előremutató változást hozott.

A korabeli Magyar Köztársaság az elsők között - 1992. január 15-én - ismerte el az új szomszéd államot, és egyidejűleg diplomáciai kapcsolatot létesített vele. Még ez év nyarán nyílt meg Szlovénia budapesti nagykövetsége és Magyarország ljubljanai nagykövetsége.

A két ország már 1992-ben barátsági és kétoldalú együttműködési megállapodást írt alá, együttműködési szerződést kötött a kultúra, az oktatás és a kutatás területén, és megszületett az egyezmény a Magyar Köztársaságban élő szlovén nemzeti kisebbség és a Szlovén Köztársaságban élő magyar nemzeti közösség külön jogainak biztosításáról.

Meggyőződésem, hogy hazám és anyaországom egyaránt a kétoldalú kapcsolatok legjobb útját választották, és azt építik céltudatosan tovább. Országa­ink rendezett, kétoldalú, jószomszédi viszonyai a kül­politikai kapcsolatokban, a kultúra terén és egyre el­mélyülőbb és összetettebb szinten a gazdasági együttműködés terén is tetten érhetőek. A jószomszédi viszonyt bizonyítják a legmagasabb szintű politi­kai találkozók is, a két ország államfőinek, miniszter­elnökeinek és országgyűléseik elnökeinek találkozói.

Fontosnak látom a működő szlovén-magyar kisebbségi vegyes bizottsági üléseket, hiszen a két országot a muravidéki magyarság és a Rába-vidéki szlovénség közösségei is összekötik. Az elmúlt években jelentős fejlődést éltünk meg országaink nemzetiségeinkről való gondoskodása révén önazonosság-tudatunk, nyelvünk, kultúránk megőrzéséért, és elindult egy gazdaságfejlesztési törekvés is.

Szlovénia közepes nagyságú európai országnak számít. Lakosságának száma kétmillió körüli, nagyobbrészt szlovének. Az országban élő magyar és olasz nemzetiség sajátos jogokat élvez, de gondoskodik azon más nemzetiséghez tartozókról is, akik Szlovéniát választották lakóhelyükül. Szlovénia csodálatos természeti környezetéről ismert, a természet változatossága és gazdagsága mellett kulturális sokszínűség, szorgalmas és vendégszerető lakosság jellemzik. Bár kicsi ország, sok értékkel dicsekedhet, sok törődéssel megőrzött kulturális értékeit gonddal ápolják az egymást követő nemzedékek, sok tudós és művész neve teszi ismertté. Szlovénia az önállóságra lépése óta jelentős fejlődést élt meg gazdaságában, oktatási, ifjúsági és szociális rendszerében.

Negyedszázada a szlovének többszázados álma, egy önálló állam valósult meg. Az út, amit eközben végigjárt az ország, a szomszéd országokkal ápolt jó kapcsolata meggyőz minket az önállóság melletti döntés helyességéről, melynek gyümölcsei folyamatosan érnek. Az évfordulós visszatekintéssel szép kép vetül a szemlélő elé, ösztönzés a jövőbeni útirányra, javításokra és a fejlődés folytatására.

Anyaországomnak őszinte szívből gratulálok az évforduló alkalmából. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)