Csepreghy Nándor

CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen az ismételt lehetőséget a szólásra. Röviden szeretném összefoglalni a javaslat lényegét.

Van egy olyan lehetőség az Országgyűlés előtt, amit megfontolásra és támogatásra javaslunk a tisztelt országgyűlési képviselőknek és frakcióknak, amely egyszerre erősíti a magyar energiapolitika törekvéseit és egyszerre ad az ország gazdaságdiplomáciai mozgásteréhez egy pluszlehetőséget. Ez pedig nem más, mint az Energiaszabályozók Regionális Szövetségének, az ERRA nevezetű szervezetnek ‑ a­mely 2001-ben Magyarországon, Magyarország kezdeményezésére jött létre, és 15 éve Budapesten működteti székhelyét ‑, egy más törvényi besorolás, más szabályozói környezetben történő működés tekintetében.

Ennek a szervezetnek tagjai a világ 36 országában működő energiaszabályozó és szolgáltató szervezetek, és az egyesületet a magyar alapító, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal jogelődje, a Magyar Energia Hivatal hozta létre. A szervezet alapvető célja az volt, hogy stabil, kiszámítható szabályozási és ezáltal megfelelő befektetési környezet alakuljon ki a tagállamok energia- és a szabályozott közműszektoraiban, és a szabályozás egy részének harmonizációjával elősegítse a regionális energiapiacok kialakulását és működését, az ellátásbiztonság és a fogyasztói előnyök érdekében. Ez a szervezet lényegében, összefoglaló néven egy tudásközpontként működött, amely tudásközponti funkción túlvezetően azonban egy jó kapcsolati hálózatot ki is épített ezek között a tagországok között, tehát mintegy 36 országot lefedően.

Az Energiaszabályozók Regionális Szövetsége szervezet Magyarország számára, azt gondoljuk, stratégiai fontosságú szervezet, tekintettel arra, hogy ma Magyarországnak az energiapolitikai célkitűzései már egy igen intenzíven változó környezetben kell hogy megvalósuljanak, és ehhez, azt gondoljuk, az a tudásbázis, ami itt rendelkezésre áll, felértékelődik, illetve lehetőséget ad arra, hogy akár szabályozó eszközök, akár a működés napi gyakorlatában is számtalan tekintetben a magyar rendszer versenyképes legyen; versenyképes azáltal, hogy a megfelelő piaci trendeket figyelembe véve tud működni, és adott esetben olyan tudást tud hazahozni, ami végső soron akár a lakossági energiafelhasználásban, akár az üzleti célú energiafelhasználásban lényegében a hatékonyságnövelés és az olcsóság vagy az ol­csóbb­ság irányába mutat.

A tagszervezetek körében számos ország épített fel saját energiaszabályozási rendszert arra a rendszerre építve, amit Magyarországon ez a szervezet működtet és mintaként, benchmarkként kínál a többi tagállam számára, és ez nemcsak abban a tekintetben ad lehetőséget, hogy valamilyen szinten hasonló energiaszabályozási kör jön létre az érintett tagállamokban, hanem abban is, hogy a Magyarországról átvett ötletek adaptációja megnyitja a lehetőségét annak, hogy magyar befektetői csoportok megjelenjenek ezekben a tagországokban.

Tisztelt Képviselők! Ezért azt szeretnénk elérni, hogy ez a szervezet ne kiváltságokat, hanem egy más jogi keretek közötti működési lehetőséget kapjon az Országgyűléstől, a klasszikus, egyesületekre szabott jogszabályokon alapuló rendszerhez képest olyat, ami figyelembe veszi ennek a szektornak a sajátosságait. A fenti célok és a most tárgyalt törvénymódosítás révén ezek úgy érhetőek el, ha a szervezet egyes belső szervezeti kérdésekben és nyilvántartását tekintve nincs kötve az egyesületekre vonatkozó előírásokhoz.

A törvényjavaslat alapján a szervezet továbbra is egyesületként működne, ugyanakkor a nyilvántartására, a törvényességi felügyeletére valamint megszűnésére vonatkozó szabályozás terén speciális szabályok vonatkoznának rá, figyelembe véve, hogy a szervezetet alkotó tagok különböző államok által létrehozott energiaszabályozó hatóságok alkotják, így a nem­zetközi viszonylatokban irányadó hivatalos, gaz­daságdiplomáciai kapcsolattartásért felelős minisztérium a legalkalmasabb szervezet ennek a nyilvántartására és felügyeletének az ellátására.

A tervezetben az alábbi pontok kerültek rögzítésre. Egyrészt a szervezet nyilvántartásával és törvényességi felügyeletével kapcsolatos egyes feladatokat a külgazdaságért és külpolitikáért felelős miniszter látná el. A szervezet kikerül a civil szervezetek bírósági nyilvántartásából, ehelyett a külgazdaságért és külpolitikáért felelős miniszter tartja nyilván az általa vezetett közhiteles nyilvántartásban, és megszűnése esetén a szervezet alapszabálya, hogy ha legfelsőbb szerve másként nem rendelkezett, akkor a tagok között a hozzájárulás arányában történik a vagyon felosztása. Ehhez kérjük az Országgyűlés tisztes támogatását.

Köszönöm szépen, elnök úr.