Csepreghy Nándor

CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szólás lehetőségét, elnök úr, és megpróbálok röviden, egyrészt nem visszaélve a képviselők idejével, másrészt mivel a frakciók hamarabb előlegezték meg a nemleges döntést a törvényjavaslat támogatása kapcsán, tehát az elutasítását, és azért az érvek is néha recsegnek-ropognak, ezért engedje meg, hogy csak ezek közül néhányra világítsak rá.

Először is Heringes képviselő asszonynak szeretném mondani, hogy a 2010 óta bekövetkezett kormányváltást követően az ellenzék mindig azzal támadta a kormányzatot, hogy az érintett szervezetekkel nem folytat konzultációt, aztán valahogy úgy látom, hogy ezt az új hozzáállást igyekeznek figyelmen kívül hagyni, hiszen akár ennek a törvénynek, akár más törvényeknek a kapcsán a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége, az Építész Kamara, egyéb építészszövetségek, a Balaton Fejlesztési Tanács tagjaival, az abban részt vevő több tucatnyi önkormányzat mindegyikével, őket bevonva készült ez a törvényjavaslat. Elfogadom, hogy ez sok munkát jelent a képviselőknek, habár kettőnk közül ön választott képviselő, én nem vagyok az, ezért hogyha kritikát fogalmazok meg, azt, engedje meg, hogy tisztelettel és talán a fejlődésbe vetett bizalommal tegyem meg az ön irányába, de azt mindenképpen érdemesnek tartom elmondani, hogy az egy teljesen értelmes koncepció a kormány részéről, hogy a költségvetési törvény módosításával párhuzamosan hoz számos olyan törvényt, amely értelemszerűen a költségvetési törvényből is fakad. Például a bürokráciacsökkentés: a bürokráciacsökkentés egy olyan típusú lépés, amely a 2017-es költségvetésben bizonyos állami feladatok ellátására kevesebb forrást igényel, de hogyha kevesebb a forrás, ahhoz értelemszerűen a forrásból ellátandó feladatnak a mennyiségét is hozzá kell fűzni. Tehát a bürokráciacsökkentés és a ’17-es költségvetés módosítása vagy adott esetben a ’16-os költségvetés módosítása ebben a tekintetben mindenképp összefügg egymással.

A Balaton-parti beépíthetőségre vonatkozó kérdések tekintetében egy magasabb jogforrásra szeretnénk emelni ennek a védettségét. Én azt gondolom, hogy az az elv, amelyet a képviselő úr, Kepli képvi­selő úr is megemlített, amely szerint a balatoni települések balatoni partszakaszának a 30 százaléka lenne elméletileg szabad parti sétány, ami nem teljesül, azt gondolom, azáltal, hogy törvényi szintre eme­lésre kerül ennek a védelme, a végrehajtás tekintetében is azoknál az ellenőrző szerveknél, amelyek erre jogosultságot kapnak, egy sokkal komolyabb törvényi garanciát ad, hogy ennek valóban érvényt tudjanak szerezni.

Értem a politikai polémiát a balatonakarattyai település, illetve az üdülőövezeti körbe vonás tekintetében, de, képviselő asszony, ön mondta, hogy az önkormányzat, illetve, ha jól tudom, a jegybank ott egy üdülőt vásárolt, ami azt jelenti, hogy üdülőövezetként eddig is funkcionált, annak ellenére, hogy nem volt az üdülőövezeti területnek a része. (Heringes Anita: De kiemelt lett!) Parancsoljon! (Heringes Anita: Kiemelt lett! ‑ Az elnök csenget.) Kiemelt üdülőövezet, ahogy jó néhány másik település is ‑ er­ről rendszeresen megfeledkezünk.

Hegedűs Lorántné képviselő asszony megkért, hogy Kepli képviselő úrnak címezzem a válaszokat, és majd közvetítenek egymás között. (Derültség a Jobbik soraiban.) Egyrészt a tanyák beépíthetőségére vonatkozó kérdés tekintetében, illetőleg a védelem kapcsán, bocsánat, ami a tanyavilágnak az építési sajátosságait figyelembe veszi, itt javaslom figyelembe venni a Jobbik részéről nemcsak a most tárgyalt törvényjavaslatot, hanem a kormány által a múlt héten elfogadott döntést is, amely külterületen található ingatlanok esetében ‑ és pont a tanyákra vonatkozik ez a szabályozás ‑ 3 százalékról 10 százalékra növeli a beépíthetőségi küszöböt. Tehát hogyha van olyan kormányzat, amely a tanyákat mint a kultúra és mint a magyar társadalomszervezés vidéki létének egy meglévő formáját védi, azt gondolom, pont ez a kormányzat, és egy ilyen intézkedéssel nemcsak arra nyit lehetőséget, hogy a tanyák valóban egy új, dinamikus fejlődésnek induljanak, hanem ehhez lényegében forrásokat is hozzárendel, hiszen a családi otthonteremtési támogatás részben kiegészítésre kerülhet külterületi ingatlanokon megvalósuló fejlesztések esetében is.

Azzal a vitával én nehezen tudok mit kezdeni, amikor a képviselők azt nehezményezik, hogy mennyi idő áll rendelkezésre egy vita lefolytatására. Most arról beszélünk, hogy a digitális engedélyezési eljárásnak köszönhetően jelentősen csökkenhet ez a szám vagy ez az arány, két hónapról egy hónapra. Az én meglátásom szerint ‑ és ez lehet, hogy ez az én szubjektív nézetem, és engedjék meg, hogy talán a koromból vagy abból a munkakörből fakadóan, amit el kell látnom, én így gondolkodom ‑ azt a vitát, amit egy hónap alatt nem lehet lefolytatni, azt két hónap alatt sem lehet lefolytatni. Én tehát azt gondolom, hogy nem ez fogja megteremteni a lehetőségét, vagy nem ez veszi el bármelyik érdekelt szervezetnek a hozzászólási lehetőségét, hogy ezt a vitát két hónap helyett egy hónap alatt kell lefolytatni. Az a célunk, hogy egy olyan építésügyi szabályozás jöjjön létre Magyarországon, amely biztosítja azt, hogy a meglévő kulturális, természeti örökséget meg lehessen óvni, annak az értékeit ki lehessen emelni, és emellett pedig egy olyan fejlődési perspektívát adjunk az ország számára, ami valóban megadja annak a gazdasági prosperitásnak a lehetőségét, ami a turisztikán keresztül például a hazai GDP-nek a 10 százalékát adja, ami a turisztikán keresztül ‑ ami a balatoni régió tekintetében kiemelten fontos ‑ nagyjából 200 ezer magyar családnak a megélhetését biztosítja, amely szám, azt gondolom, tovább emelhető akkor, hogyha a balatoni fejlesztések ténylegesen megvalósulnak.

Ön a balatoni térségből származó képviselő, ha valaki, ön biztosan tudja és tanúja volt annak, hogy hány kormányzat ígért a balatoni fejlesztésekre kiemelt forrásokat. Miért? Egyrészt azért, hogy azt az infrastruktúrát, amelynek a nagy része még a Kádár-rendszerben jött létre, azt valóban méltó körülményekre lehessen fejleszteni, olyanra, ami versenyképessé teszi ezt a régiót, ha kicsit távolabbra tekintünk, akkor az autópályán elérhető horvát tengerparttal, mert nagyon szorgalmasan megépítettük az autópályát Horvátország irányába, és mi végignézzük azt, hogy abból fakadóan, hogy nem tudunk minőségi szolgáltatásokat nyújtani a Balatonon, hogy akár a belföldi turizmusnak az a része, amely a Balatonon keresztül Magyarországon tartható lenne, az konkrétan azt a szabad, elkölthető jövedelmét kiviszi például Horvátországba.

A másik nagy kérdés a Balaton esetében, hogy létrejöjjön egy olyan kooperáció az érintett települések között, amely meg tudja adni a Balatonnak azt az arculatát és azt a fejlesztési elképzelését, ami a szezonalitást lényegében a tavasztól az ősz elejéig tartó időszakról ténylegesen ki tudja tolni. Ebben azt látjuk, hogy kompromisszum még nincs, de ebbe az irányba mutató jelen vannak. A kormány ezért arról a 300 milliárd forintról, amiről ön is beszél, olyan döntést hozott, amely lényegében kompromisszumkeresésre készteti az önkormányzatokat, hiszen azt mondtuk, hogy ezt a 300 milliárd forintot csak úgy és csak akkor lehet felhasználni, hogyha az érintett önkormányzatok 2017 közepéig lényegében projektek szintjén lekötik ezeket a fejlesztéseket.

A képviselő asszony kritizálta azt a döntést, hogy miért az európai uniós fejlesztési ciklusokhoz kötjük ezeknek a területrendezési terveknek a felülbírálatát. Ennek nem az az oka, hogy megvárnánk azt, hogy Brüsszel ezekben a kérdésekben mit diktál, az egy kompromisszumnak a része, hogy milyen megállapodást tud kötni akár Magyarország, akár az Európai Unió másik 27 tagállama az Európai Bizottsággal.

(13.30)

Az azonban, hogy a források ezeknek a fejlesztési ciklusoknak az elején nyílnak meg, indokolttá és értelmezhetővé teszi azt, hogy miért van a kormánynak arra lehetősége és miért indokolt ezeket a módosításokat hétévente megszabni. Ráadásul évente változó fejlesztési koncepciók mentén, évente változó területfejlesztési elképzelések változása mentén egy koncepció irányába, adott esetben az ellenzék által vagy a parlamentben sokat számon kért politikai ciklusokon átívelő egységes koncepció irányába nem lehet sem a Balatont, sem pedig más térségeket fejleszteni.

Elnök úr, röviden ennyit szerettem volna hozzáfűzni az elöljáróban elhangzottakhoz.