Cseresnyés Péter (Fidesz)

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Nehéz helyzetben vagyok, mert összekevert itt mindent, egymáshoz nem illő dolgokat hozott elő napirend előtti felszólalásában, bár a kérdése, vagy amely téma köré próbálta a gondolatait fűzni, úgy szólt, hogy kit szolgál a szakképzés átala­kítása.

Ettől függetlenül néhány felvetésre mindenképpen az elején szeretnék reagálni, és sajnálatomat kifejezni a tekintetben, hogy nem figyelnek oda egyébként nyilatkozatokra, újságcikkekre vagy éppen a múlt héten a parlamentben elhangzott válaszomra, reagálásomra, amikor elmondtam, hogy a szakképzés átalakítása milyen formában fog megvalósulni, és abban teljesen megcáfoltam azokat a felvetéseket, amiket ön felvetett; mintha nem is hallotta volna, vagy rosszabb, nem is akarja meghallani azt, hogy hogyan képzeljük el a szakképzés átalakítását. De néhány szót természetesen erről is mindenképpen szeretnék szólni.

De kérdésként ‑ tudom, hogy nem nekem a tisztem most kérdést föltenni, inkább egy költői kérdésként ‑ megfogalmazom azt: beszéltek önök kis- és közepes vállalkozókkal? Beszéltek olyan emberekkel, akik jó minőségű szakmunkástudást tudnak magukénak, és szeretnének ilyen szakmunkásokat alkalmazni? (Ikotity István közbeszól.) Milyen gondokkal küzdenek ők? Hogyan kerülnek ki ma az iskolapadból szakmunkás-bizonyítvánnyal a fiatalok? Mennyit kell még utána tanítaniuk őket arra, hogy egyébként az ő elvárásaiknak megfelelő módon tudják a munkát elvégezni? Valószínű, hogy ha ővelük beszéltek volna, ilyen emberekkel beszélnének nap mint nap, akkor ezeket a felvetéseket, ezeket a kérdéseket nem fogalmazzák meg, hanem annak drukkolnak, hogy minél előbb hatékonyan be tudjuk vezetni a szakképzés jelenlegi formáját, pontosabban, ami majd 2016. szeptember 1-jével fog elindulni. Mert a gazdaság igényli a jól képzett szakembereket, a gazdaság érdekeit szolgálja a szakképzés átalakítása, az ott megfogalmazott igényeket próbáljuk kielégíteni, és nem azt, amit ön próbál sugallni, hogy szakképzetlen embereket próbáljunk beterelni a munkahelyekre, hanem pontosan ez a gazdaság igényli a jól képzett, informatikai tudással, bizonyos nyelvi képzettséggel rendelkező szakembereket, akik a szakmájuk mesterei. Még egyszer hangsúlyozom: foglalkoztatókkal, munkaadókkal próbáljanak beszélni, és meg fogják érteni az ő gondjaikat, és megtudják akkor, hogy a szakképzést miért alakítjuk a jelenlegi formájában át (Dr. Schiffer András közbeszól.), mert a gazdaság megteremtésében nélkülözhetetlen szerepük van a megfelelően képzett szakembereknek.

Nézzük meg, hogy a „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” című koncepció, amelyet a múlt évben fogadott el a kormány, miről is szól.

A koncepció fő célkitűzései a következők. (Dr. Schiffer András közbeszól.) Első: a gazdasági igények kiszolgálása, a jelenleginél több szakmunkás és technikus képzése, a duális képzés erősítése, ami azt jelenti, hogy gyakorlatorientált tudás szerzése, a lemorzsolódás csökkentése a valós körülmények közötti gyakorlati képzés segítségével. Aztán: a szer­ve­zett szakképzés vonzerejének, presztízsének növe­lé­se; a jövőben több tanuló válassza a szakképzést; a szak­képzési rendszer fejlesztése, a képzés minő­sé­gé­nek, hatékonyságának, eredményességének a ja­ví­tása.

(11.10)

Így, ahogy már említettem, 2016. szeptember 1‑jé­től a 2016-17-es tanévben e koncepció mentén in­dul el majd a szakképesítés úgy, hogy egyéb­ként ‑ annak ellenére, hogy önök próbálják sugallni azt, hogy a szakgimnáziumokból nincs tovább út ‑ minden lehetősége megvan a továbbtanulásra az oda­járó gyerekeknek. Hisz azon túl, hogy az érettségi tárgyakat ugyanolyan óraszámban fogják tanulni, mint a gimnáziumban, az egyéb közismereti tár­gya­kat, amelyeket ön fölsorolt, például választhatják fő tantárgyként, kiegészítő tantárgyként, amit teljes óraszámban fognak tanulni, aztán mellé még egyet, amelyet csökkentett óraszámban; és várhatóan, bár még nincs döntés, lesz egy olyan tantárgy, amelyik egy természettudományos alapismeretet ad, amit a frakcióvezető úr itt közbekiabál most már folya­ma­to­san, például a földrajzi alapismeretek, a földrajz kap­csán megszerezhető ismeretek alapjai is bent lesz­nek. Tehát megint nem igaz az, amit önök mon­danak.

Így tulajdonképpen a szakgimnáziumból egye­nes útja van mindenkinek a felsőoktatásba. Ter­mé­sze­tesen az a tervünk, hogy ha valaki szakirányba akar továbbtanulni, akkor a szakirányú tovább­ta­nu­lá­sát egy pluszponttal vagy valamilyen ked­vez­ménnyel, vagy valami pluszlehetőséggel próbáljuk támogatni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Tehát könnyebben fog bekerülni a szakirányú felsőoktatási intézménybe.

Még hosszasan lehetne beszélni, de nagyon szí­ve­sen tájékoztatom képviselő urat a részletekről, hogy a következő hetekben ne tegyen föl újabb kér­dé­seket ezen a területen. Remélhetőleg akkor, ha egy személyes beszélgetésre hajlandó, meg fogja érteni, hogy mit szeretnénk csinálni a következő idő­szak­ban. Köszönöm szépen. Köszönöm a türelmét, elnök úr.