Banai Péter Benő

BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ha megengedik, akkor csoportokba szedem a vitában elhangzott érveket, és ezen érvekre, ezen véleményekre reagálok.

Az első kérdéskör azzal foglalkozott, hogy kiszámítható-e az a költségvetés, amelyet elfogadása után, a költségvetés végrehajtása során májusban módosítani kell. Azt gondolom, a kiszámíthatóságra választ kaptunk, ezúton is köszönöm Ritter Imre szószóló úr véleményét, aki egyértelműen elmondta, hogy a költségvetési kiadások tervezhetősége szempontjából erősítette a kiszámíthatóságot az, hogy a 2016. évi költségvetést az Országgyűlés a régebben megszokottakhoz képest korábban elfogadta.

Ha mi magunk magánemberként vagy adott esetben egy vállalkozás fejével gondolkozva nézzük azt meg, hogy mit jelent egy adórendszer korábbi ismerete, akkor mindjárt pozitívumként értékeljük azt, ha jóval előbbre tudjuk tervezni a várható kiadásokat, bevételeket, ha jóval előbbre tudjuk azt, hogy milyen adókat és milyen módon kell a központi költségvetésbe befizetni. A kiszámíthatóságot tehát az elhangzott érvek is, és ahogy többször megfogalmazásra került, nyilvánosan a hazai és nemzetközi szervezetek is erényként aposztrofálták.

A másik kérdés az, hogy megbízható-e a költségvetés. Az hangzott el Schmuck Erzsébet képviselő asszony részéről, hogy a jelentős eltérés, még ha pozitív is, kvázi hibának értékelhető. Költségvetési politika tekintetében én az elmúlt 18 évben, amióta a költségvetéssel valamilyen szinten foglalkozom, azt tanultam meg, hogy ha rosszabbak az adatok, rosszabbak a költségvetési számok, az a bizalmat gyengíti, ha jobbak a költségvetési számok, az a bizalmat erősíti. Ez Magyarország szempontjából vagy Magyarország tekintetében különösen így volt, tehát azt gondolom, jelentősége volt annak, hogy a költségvetési politika hitelességét visszaállítsuk azzal, hogy a tervezett hiányszámokat, a tervezett adósságcsökkentést a kormányt teljesíteni tudja.

Abban igaza van Józsa képviselő úrnak, hogy ez úgymond aktív költségvetési politikát igényelt a kormánytól, de ez a politika a jóváhagyott költségvetés keretei között azt eredményezte, azt gondolom, hogy a hitelességet sikerült visszaállítani, és a hitelesség visszaállításában szerepe volt annak, hogy az elmúlt években a tervezetthez képest jobban alakultak a költségvetési folyamatok. Ugyanezt látjuk 2016-ban: a tervezetthez képest jobban alakulnak a költségvetési folyamatok, számos területen érdemi többletbevétel van.

Nézzük akkor meg azt, hogy miből jön ez a többletbevétel, és milyen tételeken jelentkezik. Az egyik jelentős többletbevételi kör mégiscsak a gazdaság teljesítményéhez és a nagyobb foglalkoztatáshoz kapcsolódik. Ezen többleteket látjuk például a személyi jövedelemadó vagy a munkavállaláshoz kapcsolódó járulékok előirányzatain, ezen többletek jelennek meg.

A második csoportja a gazdaság fehérítését célzó intézkedésekhez kapcsolódik, ezek az intézkedések is, mondhatom azt, legalább olyan sikeresek, mint amit ezen intézkedésektől vártunk, tehát itt is többletekkel számolhatunk.

A harmadik kategória, amire Schmuck Erzsébet képviselő asszony utalt, a növekedési adóhitel. Igen, a társaságiadó-bevétel jelentős többlete a növekedési adóhitelhez is kapcsolódik, ezt a 2017. évi költségvetési törvényjavaslat megvitatása során is elmondtuk, és a kormányzat által benyújtott dokumentumok ezt tartalmazzák. Az, hogy ez milyen cégekhez kapcsolódik, már egy kérdéses dolog, én vitatkoznék a képviselő asszonnyal. A növekedési adóhitellel nagyságrendileg 70 cég élt, számos kis- és középvállalkozás is.

Ami pedig a jogrendszert és magát a növekedési adóhitelt illeti, nem osztom a képviselő asszony véleményét a tekintetben, hogy ne lenne az országnak érdeke az, hogy az európai uniós jogszabályi keretek között olyan társasági adózást alakítson ki, ami nagyobb adóbevételeket eredményez. Arról beszélünk, hogy az országok versenyeznek az adórendszerüket illetően a tekintetben, hogy hol jelennek meg a bevételek. Én jobban örülök annak magyar állampolgárként, tisztviselőként, ha Magyarországon jelentkeznek többlet-adóbevételek, amelyekből a beruházásokat vagy az egészségügyet tudjuk finanszírozni, mint ha ezek az adóbevételek nem a magyar költségvetésbe érkeznek. Tehát a társaságiadó-rendszer, azok a szabályok, amelyeket a kormány javaslatára az Országgyűlés elfogadott, összességében a társasági adó növekedését eredményezték.

A képviselő asszony említette a földbevételeket. Valóban, a benyújtott javaslat ezekről a tételekről nem szól. Ha a tervezett vagyonértékesítési bevételeket meghaladó bevétel keletkezik, márpedig várhatóan ez fog történni, hiszen ismertek a földértékesítések eddigi tapasztalatai, akkor ez a többlet szintén javítja a költségvetés egyenlegét, és természetesen a vonatkozó szabályok betartásával ez csak a földalapról szóló törvény szerinti célokra használható fel; a zárszámadásban a végső adatokat látni fogjuk.

Ezek után érkezünk el oda, hogy a benyújtott törvényjavaslat a felhalmozott, látható többletbevételeket milyen célokra próbálja meg felhasználni. Z. Kárpát Dániel képviselő úr felvetése és Schmuck Erzsébet képviselő asszony felvetése, úgy érzékeltem, arra irányult, hogy vajon van-e gazdaságpolitikai íve annak, hogy mire használja a többletbevételeket az állam.

Ha megnézzük ezt a benyújtott javaslatot, azt látjuk, hogy a többletbevételt nem működésre használja el az állam. Van működési jellegű többletkiadás is, erre kitérek, de jellemzően ezeket a többletbevételeket beruházásokra költi az állam, állami és magánberuházásokra: az útfelújítások közel 70 milliárdos összege, a családi otthonteremtési beruházások 50 milliárdos összege vagy a „Modern városok” program 50 milliárdos beruházási összege így együtt már 170 milliárd forint.

Itt az otthonteremtés kapcsán azt azért megemlíteném, hogy az otthonteremtési támogatás új és használt lakások vásárlása esetén is felhasználható, tehát nem kizárólag új lakások építésére. Ugyanakkor kétségtelen tény, hogy az intézkedési rendszer abba az irányba hat, hogy a háromgyermekesek kapják meg a legtöbb támogatást, hiszen alapvető cél a minél több gyermek megszületése, és az új lakások építésénél nagyobb támogatást ad, mert ez a gazdaság növekedését és a foglalkoztatást segíti. Tehát ez a kettős cél vezérelte a kormányt, amikor az otthonteremtési kedvezmény rendszerére javaslatot tett.

Örülök, hogy az Irinyi-tervben egyetértés van. Hangsúlyozom, hogy természetesen nemcsak a most megvitatott 2 milliárdos összeget kívánja a kormány az Irinyi-terv céljaira használni, hanem uniós forrásokat is. Ez a hazai forrás pont azt célozza, hogy olyan iparágakat is lehessen hazai forrásból finanszírozni, mint például a védelemipar, amire európai uniós támogatás a közösségi szabályok értelmében nem vehető igénybe.

Tehát a többletbevételeket jelentős részben beruházásokra fordítja a kormány. Ahol működési jellegű kiadások vannak, ott is van egy gazdaságpolitikai szempont: az említett tejtermelők támogatásánál 11 milliárd forintos összegről beszélünk, és a KLIK-nél valóban működési jellegű többletkiadások is szerepelnek az összegben.

Hargitai János képviselő úr utalt arra, hogyan alakult ki a KLIK költségvetése, milyen számok álltak rendelkezésre. Látni kell, hogy egy nagyon nagy szervezetrendszer jött létre. Azt gondolom, helyes volt az a döntés, hogy az oktatási színvonal egységesítése érdekében, az esélyegyenlőség megteremtése érdekében, annak érdekében, hogy egy kistelepülésen tanuló diák vagy egy nagyvárosi diák azonos feltételek mellett tanulhasson, azonos minőségi követelményeket lehessen kialakítani, és azonos legyen az esélye a későbbi életben, egy állami intézményrendszer jött létre.

(18.50)

De kétségtelen tény, hogy ez az állami intézményrendszer nem tudott tökéletesen működni egyik percről a másikra, ezt látjuk, és éppen ezért is intézkedik a kormányzat az intézményrendszer átalakítása vagy ha szükséges ‑ és látjuk, valóban szükséges ‑, többletforrások biztosítása tárgyában.

Azzal a megállapítással vitatkoznék, hogy az állam pénzt vont volna ki ‑ nem vont ki forrást az oktatási rendszerből ‑, és azzal is vitatkoznék, hogy ez csak a működési hiányok visszapótlását jelenti. Hadd mondjak egy számot: április 30-án a KLIK tartozásállománya 4,6 milliárd forint volt. Egy forint is sok, én azt elismerem, de a tartozások egy része természetes, ami alatt azt értem, hogy a bejövő számlák kifizetésének van egy határideje, tehát nem másnap fizetik ki a számlákat, de a határidőn túli kifizetés nem helyes, ebben nem lehet vita közöttünk, de mégis itt a 90 milliárdos pluszforrásjuttatást érdemes összevetni a tartozásállomány néhány milliárdos összegével.

Egészségügy. Először is megköszönöm Szabolcs Attila képviselő úrnak, hogy felidézte a benyújtott törvényjavaslatból azon szakaszt, amely értelmében kormányhatáskörben lehetőség van az egészségügyi kiadások növelésére. Ha a jelenleg is folyó bértárgyalások eredménye az, hogy a szakápolók, orvosok bérére többletforrást tud biztosítani a kormányzat, akkor ezt az Országgyűlés által meghatározott szabályok szerint, a költségvetési keretek között lehet megtenni.

Itt a rendeleti kormányzás kapcsán engedjék meg, hogy elmondjam, hogy a kormányzat csak az Országgyűlés által jóváhagyott keretek között hajthat végre átcsoportosításokat, csak az Országgyűlés által jóváhagyott jogszabályi rendelkezések alapján. Átcsoportosításra korábban is volt lehetőség, tehát e tekintetben az említett állam­ház­tar­tási­törvény-módosítás rendszerszerűen nem jelent nagy ívű, nagyon jelentős változtatást. Ez a módosítás arra tesz lehetőséget, hogy a kormány új kiadás teljesítéséről, új szerződés megkötéséről úgy döntsön, hogy a fedezet a döntést követően kerül átcsoportosításra. De hangsúlyozom, a jóváhagyott költségvetési keretek között lehet a fedezetet átcsoportosítani.

Végül a többletkiadások felhasználásánál, beruházások, működés jellegű kiadások tekintetében, és ha az egészségügyet említettem, nem tudom, mondtam-e, hogy 2 milliárd forintos pluszberuházási tétel a mentőszolgálatnál is szerepel. Végül meg kell említsem, hogy a biztonság ügyében, úgy látom, hogy konszenzus alakult ki, az MSZP részéről képviselő úr is üdvözölte azt, hogy plusz 10 milliárdos tétel szerepel a benyújtott javaslatban.

Összességében azt gondolom, hogy a 2016. évi költségvetési törvény módosítása olyan kérdésekre, olyan problémákra ad választ, mely kérdések megoldásával, mely problémák megoldásával az Országgyűlés frakcióinak széles rétege egyetért. Mindemellett, ha az Országgyűlés elfogadja a módosítást, nem sérül a 2 százalékos államháztartási hiánycél, nem sérül az államadósság csökkentése. Így látja ezt a Költségvetési Tanács is, úgyhogy ennek szellemében javaslom azt, hogy a még esetlegesen fölmerülő módosítások megvitatása után az Országgyűlés fogadja el a benyújtott indítványt. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)