Bartos Mónika (Fidesz)

BARTOS MÓNIKA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én egy eddig nem említett kérdésről, a levegőminőség-védelmet, levegőminőség-javítást célzó intézkedésekről kívánok néhány szót szólni.

Az nem kérdés, hogy mindenki egészségben és tiszta környezetben kívánja leélni az életét. Ez egy olyan érték, amelynek fontosságát és az ehhez való jogot Alaptörvényünkben is megfogalmaztuk. Ugyan­akkor modern, fejlett világunkban sok olyan tényező van, amely ezen értéket, az egészséget veszélyezteti.

Sokszor szembetűnő, ugyanakkor sokszor láthatatlan veszélyforrás a rossz levegőminőség, amelynek egészségre gyakorolt káros hatása sajnos vitathatatlan. Magyarországon a légzőszervi betegségek miatti halálozás a 15-64 évesek és a 75 évnél idősebbek körében meghatározó összefüggést mutat a szállópor koncentrációjának emelkedésével. Egyes térségeket súlyosabban érint ez a probléma, így Budapestet, Pécset, a Sajó völgyét és Nyíregyházát kiemelt zónának kell tekintetnünk. A kormány egyik elsődleges célja, hogy javítsa a magyar emberek egészségét, ennek érdekében a népbetegségeket okozó tényezőket visszaszorítsa. Itt kell megemlítenünk a dohányzás, a sportszegény életmód, az egészségtelen étkezés elleni küzdelmet, valamint a levegőminőség javításával kapcsolatos teendőket is. Ez utóbbiban a nemzetközi és az európai uniós környezet igen inspiráló.

2005-ben hatályossá váltak az Európai Unió levegőminőségi irányelvében található PM10, azaz kisméretű szállóporra vonatkozó levegőminőségi határértékek, amelyek betartása sok uniós országnak kihívást jelent. Hazánknak is kihívást jelentenek ezek. A 2005-től hatályosan mért adatok azt mutatják, hogy a PM10-szennyezettség az elmúlt években összességében csökkenő trendet követ, éves átlagban megfelelünk a követelményeknek, ugyanakkor a napi határérték-túllépések továbbra is az ország több területén előfordulnak.

Az EU 2009-ben a nem megfelelő levegőminőség miatt a kisméretű részecske, PM10-szennye­zett­ség tekintetében jogsértési eljárást indított Magyarország ellen. A kibocsátók és az érintettek jelentős száma, valamint a probléma összetettsége ágazatközi és tárcaközi megközelítést, megoldást tesz szükségessé. Ez tükröződik a 2017. évi költségvetési tervezetben is.

De nézzünk egy kicsit vissza! A helyzet megoldása céljából készült és került elfogadásra a kisméretű szállópor csökkentésének ágazati intézkedési programjáról szóló 2011. évben született kormányhatározat. A kormány el is indította a kisméretűrészecske-kibo­csátás csökkentésére vonatkozó programot, ez a PM10-program, illetve helyi levegőminőségi tervek is készültek, amelyek az érintett zónák vonatkozásában tartalmazzák a szükséges intézkedéseket. 2012 májusában pedig megkezdte működését a Pm10 tárcaközi bizottság, amely évente készít előrehaladási jelentést.

Napjainkban a fő szennyező anyagok közül három okoz problémát, a talajközeli ózon, a nitrogén-oxidok és a kisméretű szállópor, azaz a PM10. A PM10 méréseket az Országos Meteorológiai Szolgálat végzi. Az OMSZ földfelszíni magas légköri és távérzékelési meteorológiai mérő, észlelő, távközlési és adatfeldolgozó rendszert üzemeltet, tart fenn és fejleszt. A mért adatokat adatbázisában tárolja, archiválja. Továbbá ellátja az országos légszennyezettségi mérőhálózat minőségirányítási és adatközponti feladatait. Nemzetközi szerződéseiből eredő jelentési kötelezettségének teljesítése érdekében előkészíti a környezeti levegő minőségének állapotára vonatkozó adatokat, légszennyező anyagokra vonatkozóan emissziós leltárt készít és vezet.

Az OMSZ-nak nyújtott támogatás nem a PM10-es soron, hanem máshol jelenik meg, amelynek összege 2017-ben közel 448 millió forint lesz. Az elsődleges PM10-kibocsátó forrássá a szilárd tüzelőanyag elégetésével járó folyamatok váltak, ezek közül is kiemelkedik a lakossági tüzelés. A közlekedési szektorban pedig a közúti közlekedés kibocsátása meghatározó, ezen belül is a dízeljárműveké. A PM10-kibocsátás közel felét a lakossági fűtés adja. 2014-ig a tüzelőanyag-váltás miatt, ami a gázról a szilárd biomasszára való átállást jelenti, növekvő trendet mutatott, ami mára megszűnt, szerencsére megállt. Ezek ismeretében is fontosnak tartom a környezettudatos fűtési szokások ösztönzésére irányuló kormányzati intézkedések és szemléletformáló akciók folytatását 2017-ben is.

A gépjárművek károsanyag-kibocsátása a környezetkímélőbb technológiáknak köszönhetően az elmúlt években csökkent, bár a gépjárművek száma nő. Ezért megfelelő figyelmet kell fordítani a környezetkímélő közlekedési formákat ösztönző intézkedésekre. Jó hír, hogy a közúti közlekedéssel összefüggő környezetvédelmi feladatok fejezeti kezelésű előirányzat összege a 2016-os 180 millió forintról 2017-ben 190 millió forintra emelkedik.

A 10 millió forintnyi többletbevétel-növekedés a Nemzeti Közlekedési Hatóság által beszedett környezetvédelmi hozzájárulásból származik. Ezen összeg nagy része a Közlekedéstudományi Intézethez kerül, amiből levegőtisztaság, a K+F, a fedélzeti diagnosztika, a Jedlik Ányos-terv által is hasznosított e-mo­bi­litást segítő programok kidolgozása, a lakossági környezettudatossági programok, mint az európai mobilitási hét és autómentes nap, vagy a különféle kerékpáros programok területén végez tevékenységet.

(17.40)

Valóban, ha a környezettudatos közlekedési formákról beszélünk, a kerékpárral való közlekedést ki kell emelnünk. De hogyan is állunk ezen a területen? 2010 óta közel 600 kilométer kerékpárút épült, 2020-ig további 1500 kilométert tervez a kormány. Ezt nagy eredménynek tartom. Megtettük az első lépéseket az elektromos közlekedés elterjesztésének területén is, melynek fontosságát főleg a PM10 kapcsán nem kell megindokolni. Jelenleg több mint 600 zöld rendszámos autó közlekedik hazánkban és a Jedlik Ányos-terv azt tűzte ki célul, hogy ez a szám 2020-ra 50 ezerre növekedjen. Minden eddig említett és nem említett területen szükség van szemléletformáló programokra, de nem nélkülözhető a környezetvédelmi feladatokat ellátó hatóságok eredményes fellépése a megelőzés, a bekövetkezett probléma kezelése és a szankcionálás területén.

A PM10-program indulása óta a közlekedési, az ipari, a mezőgazdasági és a lakossági szektorban számos intézkedés megvalósult. Így többek között a buszcsereprogram, az alacsony emissziós övezetek létrehozása, a teherforgalomtól védett övezetek kijelölése, a gépjárműadó-rendszer zöldszemléletű átalakítása, szemléletformáló kampányok elindítása, a zöldberuházási rendszer létrehozása, továbbfejlesztése, energetikai korszerűsítést megvalósítani pályázatok, de idesorolható a légszennyezettségi mérőhálózat továbbfejlesztése is. Ezek az intézkedések nagymértékben hozzájárultak a levegőminőség javulásához, ugyanakkor el kell mondani, hogy az EU által megkívánt és a jogsértési eljárás megszüntetéséhez szükséges szintet még nem sikerült elérnünk.

A levegőminőség javulásához, ezáltal az állampolgárok egészségének védelméhez, illetve a jogsértő állapot megszüntetéséhez elengedhetetlen lépés a PM10-program végrehajtása, amely 2030-ig megközelítően 700 milliárd forint felhasználásával történik az FM koordinálásával. Az Európai Bizottságtól kapott PM10-zel kapcsolatos vélemény tartalmazza, hogy az intézkedések mellett megbízható becsléseket kell készíteni a levegőminőség javulásáról, amely egyértelműen bizonyítja, hogy az adott beavatkozásnak milyen várható minőségjavító hatása van. Ezen bizottsági vélemény és az elmúlt három évben szerzett tapasztalatok alapján szükségessé vált a kis méretű szálló por csökkentése ágazatközi intézkedési programjának teljes felülvizsgálata és átalakítása. Ennek egyik sarkalatos pontja egy stabil alapokon nyugvó, szennyezéskibocsátási adatokat tartalmazó légszennyezettségi modell kidolgozása a jogsértéssel érintett levegőminőségű zónákra.

A rendszer kialakításával és működtetésével a tervezett intézkedések hatásai a bizottsági igényeknek megfelelően egyértelműen meghatározhatóvá válnak. Egy, a levegőminőségi tervek kidolgozásához szükséges eszköz jön létre. A PM10-program koordinálásáért felelős Földművelésügyi Minisztérium a Bizottság jelzése alapján a rendelkezésre álló 54 millió forintos fejezeti sor terhére 2016-ban elkezdte a PM10-program felülvizsgálatát, valamint a jogsértéssel érintett levegőminőségi zónákra a lég­szennye­zettségi modell kidolgozását. Mindezek mellett felvilágosító kampányokat is szervezett, a „Fűts okosan!” kampánnyal az összes önkormányzatot megcélozta. Azonban a feladat egy költségvetési ciklus alatt nem valósítható meg.

A 2017-es költségvetésben célszerű ugyanannyi erőforrást csoportosítani a kis méterű szálló por koncentrációjának csökkentésére, mint 2016-ban. A kis méretű szálló por koncentrációjának csökkentésével kapcsolatos kiadások előirányzat célja a kormány által elfogadott, a kis méretű szálló por, azaz PM10-csökkentés ágazatközi intézkedési programban meghatározott, az FM felelősségi körébe tartozó feladatok végrehajtása és a program monitorozásához szükséges mérések, vizsgálatok, állapotértékelések elvégzése, összhangban a 2011-es kormányhatározatban foglaltakkal.

A 2017. évi költségvetési törvényjavaslathoz módosítót nyújtottam be, amelyben javasoltam az előbbi jogcímcsoport 30 millió forinttal történő növelését, ugyanis a 2016-os költségvetés 54 millió forintos összegét a 2017-es javaslat 30 millió forinttal 24 millió forintra csökkentené. Úgy gondolom, hogy a PM10-csökkentés, így a levegőminőség javítása érdekében tett erőfeszítéseket a következő esztendőben is a korábbiakhoz hasonló intenzitással kell folytatni, nem csupán az elmúlt héten tárgyalt ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményben foglaltak vagy a fenntartható fejlődési célok megvalósítása miatt, hanem azért, hogy egy egészséges társadalom megteremtése és megtartása elérhető legyen, és hogy egy olyan gazdasági és társadalmi berendezkedés irányába mozduljunk, amely környezetünk terhelése és egészségünk veszélyeztetése nélkül képes biztosítani mindannyiunk jólétét.

Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy a költségvetési javaslatot és az általam benyújtott módosítót is támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)