Banai Péter Benő

BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetés összeállítása a gazdaságpolitikai irány egy meghatározó eleme. Ez az általános mondat azért kellett hogy elhangozzon, mert azt gondolom, hogy egy jó gazdaságpolitika végrehajtásához először is a problémák megfelelő azonosítása és a problémák megoldásához szükséges jó intézkedések megtalálása szükséges. (Dr. Józsa István: Ez a kettő hiányzik!) Ha visszanézek az elmúlt évekre és tényadatokat nézek, akkor azt gondolom, hogy a kormány a képviselő asszony által is említett munkahelyteremtés területén jól azonosította a problémákat, és megtalálta azokat az eszközöket, amelyekkel a foglalkoztatás jelentősen bővült. Hadd mondjam el, hogy azok az állítások, amelyek az LMP részéről elhangzottak, véleményem szerint tényszerűen nem igazak.

Hadd idézzek néhány számsort megint az Európai Bizottság statisztikáiból. Az idézet kapcsán azzal kell kezdjem, képviselő asszony szavait felemlítve, hogy tisztában kell lenni azzal, hogy a világ milyen irányba megy. Itt van előttem a bárki által elérhető európai uniós statisztikasor ‑ nem saját legyűjtés, hanem az Európai Bizottság összegzése alapján ‑, amelyben azt látom, hogy 2002 és 2006 között az Európai Unióban az átlagos foglalkoztatottság bővült, nálunk csökkent, amikor gazdasági konjunktúra volt. 2007 és 2011 között az Európai Unióban stagnált, nálunk ismét jelentősen csökkent, 0,9 százalékkal. 2012-ben mik voltak az általános trendek? Az Európai Unióban a gazdaság visszaesett, a foglalkoztatottak száma mínusz 0,6 százalékkal változott, tehát csökkent, Magyarországon pedig 0,1 százalékkal növekedett. 2013-ban a foglalkoztatottak száma az Európai Unióban még mindig csökkent 0,4 százalékkal, Magyarországon pedig 0,9 százalékkal bővült. 2014-ben 1 százalékos foglalkoztatási bővülés volt az EU-ban, Magyarországon 4,8 százalékos. 2015-ben, az utolsó tényévben az európai uniós átlagos változás 1,1 százalék, Magyarországon pedig 2,8 százalék.

Tehát amikor arról beszélünk, hogy nézzük meg, milyenek a nemzetközi trendek, milyen az a világgazdasági környezet, amelyben a magyar gazdaságnak érvényesülnie kell vagy érvényesülni tud, akkor azt látom, hogy a foglalkoztatottság tekintetében pont ellentétes irányok voltak. Hál’ istennek, 2010 után pont ellentétes irányok voltak.

Ebből a szemszögből nézve azt, hogy a kormánynak vajon volt-e munkahelyteremtési programja vagy sem, bocsásson meg, képviselő asszony, egyszerűen nem tudom értelmezni azt a mondatát, hogy nincs munkahelyteremtési program. Ezek a számok mit igazolnak, ha nem azt, hogy a kormány jól azonosította a problémát, és az eszközöket jól választotta meg?

Nézzük meg a program elemeit! Munkahelyvédelmi akcióterv, adócsökkentés, foglalkoztatást bővítő direkt támogatások, képzési rendszer átalakítása, „segély helyett munkát” elv érvényesítése, vagy a kkv-k, ahol a foglalkoztatottak nagy része van. Ha a kkv-knál, képviselő asszony, csak az adórendszerbeli változásokat nézzük: egyik első intézkedése volt a kormánynak 2010 után, hogy 10 százalékra csökkentette a társasági nyereségadót. Utána a munkahelyvédelmi akcióterv bevezetésével együtt 2013-tól a kisvállalati adó vagy a kisadózók tételes adója megint azt a célt szolgálta, hogy a foglalkoztatásért első helyen felelős kkv-k adózási környezetén javítson. Az európai uniós támogatásokat pedig úgy alakította át, hogy elsősorban a kkv-kat finanszírozzuk. Azt gondolom, ezek a lépések azt mutatják, hogy a kormány foglalkoztatáspolitikai intézkedései sikeresek voltak, és ennek az eredménye az, hogy tartósan 4,2 millió fölött van a foglalkoztatottak száma. Azt gondolom, hogy a 2017-es költségvetés ennek a filozófiának a jegyében készült, és bízhatunk abban, hogy a foglalkoztatottak száma 2017-ben is növekedni fog.

Volt egy másik nagyon fontos állítás is az LMP részéről. Schmuck Erzsébet képviselő asszony vezérszó­nokként azt mondta, hogy a kormány zsákutcába vezette a gazdaságot, elhibázott a gazdaságpolitika, nincs belső kereslet, a bérek nem emelkednek. Hadd mondjak megint tényszámokat a keresetek változásáról, arról, hogy van-e bérfelzárkózás vagy nincs. 2015-ös nettó átlagkereset-változás 4,2 százalék, jó­val a gazdasági bővülés felett. A 2016. évi várható nettó átlagkereset-változás 5,6 százalék, jóval a gazda­sági növekedés felett. A 2017-ben prognosztizált nettó átlagkereset-változás 5,1 százalék, jóval a gazda­sági növekedés felett. Mi ez, ha nem bérfelzárkózás?

Ha valaki nem hisz a kormányzati számoknak, akkor tisztelettel kérem, hogy nézze meg az Európai Bizottság előrejelzéseit. Ezek a számok azt mutatják, hogy a foglalkoztatottak száma is bővül a következő időszakban, és a reálbérek is növekednek a következő időszakban. (Zaj az MSZP soraiban.)

Az is elhangzott a képviselő asszony részéről, hogy nincs pénz béremelésre. Engedjék meg, hogy me­gint számokat mondjak az önök előtt lévő 2017. évi költségvetési törvényjavaslatból. A különböző, már korábban elfogadott életpályák alapján több mint 220 milliárd forint béremeléssel számol a jövő évi költségvetés, és ezen túl az új bérintézkedések te­kin­tetében, ahol még nem rögzített a konkrét béreme­lés összege ‑ lásd egészségügy ‑, 180 milliárd fo­rint ez az összeg. 400 milliárd forint fölötti a bérkiadás-növelés. Képviselő urak, kérem, ellenőrizzék, hogy ezek a számok szerepelnek-e a költségvetésben vagy sem, és ezután nézzék meg azt, hogy tartalmaz‑e béremelésekre a jövő évi költségvetési törvényjavaslat összeget vagy sem.

(20.30)

Sokszor szóltunk arról, hogy oktatás és egészségügy területén nincs forráskivonás, nem volt, egyetlenegy ilyen számsort nem lehet mutatni. Vannak még feladataink, sokszor elmondtuk sokan. Pontosan tudjuk, hogy vannak feladataink, de az állítás az, hogy 2017-ben a gazdaság bővülése lehetővé teszi azt, hogy az államadósság csökkentése és egy fegyelmezett költségvetési gazdálkodás mellett érdemi többletforrások álljanak rendelkezésre az oktatás és az egészségügy területén is. Ismétlem, pluszforrások állnak rendelkezésre.

Ami a külföldre szakadt honfitársainkat, külföldön dolgozó honfitársainkat illeti, azt gondolom, hogy ezek az elmúlt évekbeli számok, amelyek a gazdaság bővülésére, a reálkeresetek változására irányultak, és igazolják, azt gondolom, hogy egy fölzárkózás indult el 2010 után, talán azt is eredményezhetik, hogy jobban megéri majd Magyarországon maradni. Kétségtelen tény, hogy egy globalizált világban egyre könnyebb külföldre elmenni. És kétségtelen tény az, hogy noha gazdasági fejlettségbeli elmaradásunk jelentősen csökkent, de még mindig nagy az Európai Unió magországaihoz képest.

Mégis azt gondolom, hogy az eddigi számok és a 2017-es prognózisok alapján bízhatunk abban, hogy ez a felzárkózás 2017-ben is folytatódni fog, és egyre többen döntenek úgy, hogy hazatérnek, egyre többen döntenek úgy, hogy nem mennek el külföldre. Mert azok a pluszjuttatások, azok az adókedvezmények, amelyek akár a családalapításhoz és az adóleíráshoz, akár az otthonteremtéshez és az így igénybe vehető támogatásokhoz kapcsolódnak, itthon maradásra fogják bírni az állampolgárokat. Ezért is mondjuk azt, hogy a jövő évi költségvetés az adócsökkentés és az otthonteremtés költségvetése. Bízom abban, hogy ezeket a pozitívumokat a tisztelt ellenzéki képviselőtársak is fölfedezik a törvényjavaslatban. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)