Manninger Jenő (Fidesz)

MANNINGER JENŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat legfontosabb célja ‑ úgy, ahogy azt államtitkár úr ismertette ‑ egyrészt a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv által Magyarország számára 2020. évre meghatározott bruttó végső energiafogyasztásban képviselt megújuló­energia­for­rás-részarány teljesítésének a biztosítása, másrészt a meg­újuló energiaforrásból származó villamos­ener­gia-termelés működési támogatási rendszerének költséghatékonyabbá tétele, valamint harmadrészt az Európai Unió hivatalos lapjában 2014. június 28-án megjelent iránymutatás a 2014-2020 közötti időszakban nyújtott környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló bizottsági közlemény rendelkezéseinek való megfeleltetése.

(13.20)

Az államtitkár úr ismertette már a három fontos elemét, így engedjék meg, hogy én kiemeljek a törvényjavaslatból néhány fontos szempontot.

Tehát 2017. január 1-jétől új támogatási rendszer van: új támogatás csak versenyeztetésen alapuló ajánlattételi eljárásban nyerhető majd el, ez megfelelően tudja biztosítani majd a támogatások optimális, költséghatékony felhasználását, továbbá a pályázati rendszer alkalmazásával rugalmasan szabályozhatóvá válik az újonnan belépő termelési kapacitások nagysága, illetve a megújulós célszámok elérése, a fogyasztók terheinek figyelembevétele mellett. Fontos kiemelni továbbá, hogy a zöldáram termelése céljából történő hulladékégetés során csak a hulladék biológiailag lebomló részaránya után lehetne prémiumra pályázni.

A benyújtott javaslat további részeként szeretném kiemelni, hogy a rendszerben új elemként bevezetésre kerül a már említett barna prémium, a támogatási rendszerből az értékcsökkenést követően kikerülő biomassza-, illetve biogázerőművek leállításának vagy fosszilis tüzelőanyagra való átállásának elkerülése érdekében.

A javaslattal összefüggésben fontosnak tartom továbbá hangsúlyozni, hogy a METÁR rendszer terheit ‑ a jelenlegi rendszerrel azonos módon ‑ az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult fogyasztók, az ipari villamosenergia-fogyasztók fogják viselni, nem pedig a lakossági fogyasztók. Továbbá azt is fontos tényként szeretném kiemelni, hogy az új rendszer a réginél lényegesen költséghatékonyabban fog működni: 2020-ban 21 százalékkal kisebb teher jut a megújulóvillamosenergia-termelést finanszírozó ipari fogyasztókra, mint ha ugyanezt az energiamennyiséget a régi rendszerrel állítanánk elő. A teher csökkenésének oka többek között a barna prémium bevezetése, a villamos energia napon belüli piaci értékesítése, a nagykereskedelmi ár eséséből adódó megtakarítás, a kiegyenlítő energia költségeinek vár­ható csökkenése, valamint a kiegyenlítő energiát ter­melők általi viselése a prémiumrendszerben. Nyilvánvaló, hogy a kormánynak folyamatosan figyelemmel kell kísérnie majd az ipari villamosenergia-fogyasztók megújulóenergia-termelés támogatásából eredő terheinek változásait, illetve szabályozni kell a tenderkiírásokat.

Tehát az új rendszerben, aminek, azt gondolom, rendkívül fontos és időszerű a bevezetése, ezen intézkedések nyomán az alábbiakkal kell számolni. Egyrészt a támogatási rendszer a régi rendszernél költ­séghatékonyabban fog működni, hiszen 2020-ban már 21 százalékkal kisebb teher jut a megújuló­villamosenergia-termelést finanszírozó ipari fogyasztókra, ami 25 milliárdot jelent, azaz, ha nem tennék meg most az átalakítást, akkor sokkal drágábban működne az ugyanazt a célt elérő támogatási rendszer. Másrészt képessé válik a piac a megújuló energiaforrásból származó villamos­ener­gia-termelést támogató rendszer 2020 utáni ütemezett kivezetésére. Harmadrészt pedig az EU által erőltetett, úgynevezett technológiai semlegességnél, ami leginkább a szélenergiát támogatná, nálunk innovatívabb, technológiához kötött versenyeztetés várható, ahol például a napenergia kerülhet majd előnybe.

Mindezekért javaslom a törvényjavaslat támogatását. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)