Szabó Zsolt (Fidesz)

SZABÓ ZSOLT nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat elsődleges célja, hogy a megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-termeléshez nyújtott és egyben az uniós iránymutatásnak is megfelelő támogatási rendszer kiépítése jöjjön létre, amit maga a költséghatékonyság jellemez.

Ha vázolni kellene a törvényben szerkesztett és főbb csapásirányokat mutató paramétereket, akkor azt lehetne mondani, hogy elsősorban az erőművek esetében ‑ a kötelező átvételben részesülők kivételével ‑ a piacon értékesítik a villamos energiát, a támogatási jogosultságokat főszabály szerint versenyeztetés révén kell kiosztani, és a támogatást a piaci áron felül fizetett felárként, úgynevezett prémiumárként kell kifizetni.

A támogatás elnyerésének a módja a tervezett termelői kapacitásoktól függ. Három kategória van: a 0,5 megawatt alatti erőművek és az úgynevezett demonstrációs projektek, ebben az esetben ugyanúgy kötelező átvételi rendszer kerül kialakításra; a közepes kategória esetében, a 0,5-1 megawatt közötti kapacitású erőművek esetében versenyeztetési eljárás nélkül, úgynevezett adminisztratív prémium jellegű támogatásra kerül sor; és a nagyobb, az 1 megawatt fölötti kapacitású erőművek esetében pedig csak versenyeztetési eljárás keretében nyerhető el prémium típusú támogatás, amely alól természetesen kivételt nyernek a demonstrációs projektek.

A zöldáram termelése céljából történő hulladékégetés során csak a hulladék úgynevezett biológiailag lebomló részaránya esetében kerül sor prémiumra történő pályázásra.

Új kategóriaként jelenik meg a törvényben az úgynevezett barna prémium. A támogatási rendszerből az értékcsökkenést követően, tehát a különböző támogatási rendszerek fenntartási kötelezettséget követően kikerülő biomassza-, biogázerőművek esetében, hogy ne kerüljön sor az erőművek leállítására vagy a fosszilis tüzelőanyagra való átállásra, ezért ennek keretében barna prémium kerülne megállapításra. Az első próba-tenderkiírások 2016 második felében várhatók. A teljes körű versenyeztetési eljárás 2017. január 1-jétől alkalmazandó.

A versenyeztetés biztosítja a támogatások optimális, költséghatékony felhasználását, és a pályázati rendszerben rugalmasan szabályozhatóvá válik az újonnan belépők termelési kapacitásának a nagysága, figyelembe véve a vonatkozó célszámok elérését és az ipari fogyasztók terheit is.

A régi, kötelező átvételi rendszer megmarad olyan szempontból, hogy a METÁR hatálybalépése után ezek a szerződések 2041-ig még működni fognak, és a kifutást követően történik ott is váltás. Azonban új termelők esetében már csak az új, úgynevezett METÁR rendszerbe történhet belépés.

A támogatási rendszer költségviselői Magyarországon ‑ a jelenlegi támogatási rendszerrel azonos módon ‑ az ipari villamosenergia-fogyasztók, és nem maga a lakosság.

Az új rendszer a régi kötelező átvételi rendszernél költséghatékonyabb lesz, kevesebb terhet ró az ipari fogyasztókra, és a kormány folyamatosan figyelemmel tudja kísérni az ipari villamosenergia-fo­gyasz­tók támogatásirendszer-finanszírozásból eredő terheinek a fennállását és ennek a rendszernek a működését.

Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk található törvényjavaslat az uniós kötelező iránymutatásoknak és támogatásirendszer-szabályozásoknak teljes egészében megfelel. Kérem önöket, hogy a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatással összhangban lévő támogatási rendszer kialakításához szükséges jogszabály-módosítást, a T/10095. számú törvényjavaslatot vitassák meg, fogadják el és egyben támogassák. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)