Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP)

DR. HOFFMANN RÓZSA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A világtörténelem arra tanít bennünket, hogy a külpolitika időről időre, rövid vagy hosszú távra meghatározhatja egy‑egy nemzet, akár egy‑egy földrész sorsát és jövőjét. Napjaink történelme is jobban ráirányította a külpolitikára a figyelmet, mint a megelőző évtizedekben, magánbeszélgetésekben, félhivatalos beszélgetésekben soha ilyen gyakran és ilyen tájékozottságról árulkodva nem jelennek meg a külpolitikai témák. Ezért tehát bizony időszerű volt, hogy törvény szülessék a külképviseletek munkájának szabályozásáról. Ahogy hallottuk államtitkár úr expozéjában, körülbelül 25 éve volt aktuális ez a kérdés. Ezért tehát a Kereszténydemokrata Néppárt időszerűnek tartja és üdvözli a T/9784. számú törvényjavaslat előterjesztését.

Az Országgyűlés elé kerülő szabályozásról a Kereszténydemokrata Néppárt nevében elmondhatom, hogy az megteremti a feltételrendszerét az egységes külügyi igazgatásnak, amelynek része a külgazdaság, valamint a kulturális és a tudománydiplomácia is. Ehhez nemcsak egységes szabályozást vezet be, emeli törvényi szintre az eddig szerteágazó joganyagot ‑ ahogy hallottuk, szabályok eddig is voltak, tehát nem minden új ebben ‑, hanem ki is bővíti a magyar kül­politika feladat- és eszköztárát. Ezek között is hang­súlyos a nemzeti érdekek külföldön történő meg­jelenítése, képviselete és védelme, az eredményes és sikeres Magyarország megjelenítésében, fejlesztésében játszott szerepe és a magyar álláspontok következetes képviselete. Éppen ezért meg kell erősíteni a külképviseletek, a külügyi szolgálat alapvető rendszerét és a tartós külszolgálatra vonatkozó speciális szabályokat, amit a most tárgyalt T/9784. számú törvényjavaslat megold.

Hangsúlyoznunk kell, hogy egyedi az a viszonyrendszer, az az életrendszer, amelyben a külszolgálatot ellátók élnek és dolgoznak, és kiemeltek azok az elvárások, amelyeknek a külképviseleten dolgozóknak meg kell felelniük. A jogszabálytervezetben fontos célként jelenik meg a bürokrácia csökkentése is, egyidejűleg pedig a kontroll hatékonyságának növelése a külképviseleteken. Ezek a célok természetesen a belpolitikában is érvényesek, ily módon a külpolitika nem független attól, ami itthon történik.

A törvényjavaslat bevezető része külön kiemeli, hogy fokozni kell a külképviseleti hálózat hatékonyságát, rugalmasságát és reagáló képességét a Magyarország és más államok közötti gazdasági, társadalmi és politikai együttműködés további erősítése érdekében. Ezzel egy átlátható, egységes és stabil külszolgálati rendszer jöhet létre, amely elismeri a magyar diplomácia kiemelt jelentőségét. Hiszen a diplomácia az a terület, amely a külpolitikát külországokban, szerte a nagyvilágban megjeleníti. Ezért is fontos ezeknek a szabályoknak a törvényi szintre emelése és végre 25 év után a megalkotása.

Tisztelt Képviselőtársaim! E néhány szóban értelmezem és értékelem az előttünk fekvő törvényjavaslat tartalmát. A javaslat a hatályát tartalmazó rendelkezésében megszabja az érintettek körét, az értelmező rendelkezések között pedig fogalmakat határoz meg, és megteremti annak jogalapját, hogy a külföldi magyar kulturális intézetek a külképviseletek nem önálló szervezeti egységeiként működjenek a jövőben. Jól tudjuk, hogy a diplomácia eszköztárában a kultúra a legtöbbször a leghatékonyabb eszköz, amivel vonzani, taszítani lehet, szimpátiát kelteni és partnereket megtalálni a további eredményes együtt­működés érdekében.

A törvényjavaslat az 1961‑es bécsi nemzetközi szerződésben foglaltak figyelembevételével nevezi meg a külképviselet tagjait és rendezi a köztük fennálló hierarchikus viszonyt. Nevesíti a külpolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló külképviseletek vezetését ellátó tisztségek körét, emellett ez a szerződés az alapja a vezetői helyettesítések szabályozásának is. A jogszabály a közszolgálati tisztviselőkről és a munka törvénykönyvéről szóló törvények, valamint a fogadó állam munkajogi szabályaival összhangban határozza meg a külképviselet munkarendjét, a munkavégzésre irányuló különleges szabályokat, és gyakorolja a kihelyező szerv vezetője által ráruházott munkáltatói jogokat. A diplomaták feladatait pedig a külképviseleteken a kormánytisztviselők kihelyező okiratában és munkaköri leírásában foglaltak és a külképviselet-vezető utasításai szabályozzák. Azokra a munkavállalókra pedig, akiket a külképviselet foglalkoztat, a magyar munka törvénykönyve vonatkozik, ha azt a fogadó állam joggyakorlata és joga lehetővé teszi.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat előírja, hogy a kihelyezésre kerülő személy felkészítésének, szakmai irányításának, illetve a szakdiplomata és a szaktárca közötti kapcsolattartásnak a részletes szabályait a kormány rendeletben szabályozza. A felkészítést pedig a külpolitikáért felelős, valamint az európai uniós ügyekért felelős miniszter végzi. Rendelkezik arról is a törvényjavaslat, hogy a felkészítés időtartama legalább egy, legfeljebb pedig hat hónap, valamint arról is, hogy pályázat útján lehet betölteni ezeket a tisztségeket. A javaslat alapvető jelleggel rendezi a rangadományozás és a ranghasználat szabályait is, emellett meghatározza a tartós külszolgálatra kihelyezhető kormányzati szolgálati jogviszonyban lévők körét és a tartós külszolgálatra kihelyezésre kerülő kormánytisztviselőkre vonatkozóan a kihelyezés minimumfeltételeit is.

Előírja, hogy valamennyi kihelyezettnek meg kell felelnie a kihelyező szerv által támasztott iskolai végzettség, szakmai vizsga és nyelvismeret vonatkozásában előírt feltételeinek. A szükséges pályázati kiírásban pedig meg kell jelölni a kihelyezés pontos dátumát, pontos időtartamát, a hazarendelés évének meghatározásával. A törvényjavaslat emellett garanciális jelleggel meghatározza a tartós külszolgálat megszűnésének és megszüntetésének okait is. A sza­bá­lyozás garanciát biztosít a kormányzati szolgálati jogviszonyban állók részére a tartós külszolgálat meg­szűnését követő, végzettségüknek megfelelő vissza­­helyezésre is.

Az eseti, az egyedi kivételek ügyében a Kereszténydemokrata Néppárt álláspontja az, hogy nagyon indokolt esetben a miniszter személyes felelősségére apellálva megengedhető az általános szabályoktól való eltérés, hiszen egy törvényben nagyon nehéz előre látni minden olyan esetet, ami történetesen indokol majdan egy ilyen döntést. Nyilvánvalóan nem ez kell legyen a tipikus, hanem a kivételes, esetleg soha nem alkalmazott gyakorlat.

Ami a kiküldetés időtartamának 5 évére vonatkozik, a KDNP egyetért ezzel, hiszen ezzel tudjuk megoldani, hogy a külképviseletek állománya függetlenedik időben a kormányzati ciklusoktól, és az 5 év bevett gyakorlat máshol is; elegendő időtartam arra, hogy a megfelelő kapcsolatok kiépítése után valóban hatékonyan és igen eredményesen tudjon tevékenykedni külföldön a diplomáciai testület.

(15.40)

A törvényjavaslat a korábbi juttatási rendszert alapvetően alakítja át, ezzel kíván jobban megfelelni a társadalmi igazságosság elvének. A kihelyezett a tartós külszolgálatának időtartama alatt devizailletményt kap, emellett családi helyzetétől és egyébtől függően a törvény szerinti hozzátartozói megélhetési költségeinek fedezésére költségtérítést, illetve költségtérítés-kiegészítést állapítanak meg számára.

Ezeknek a bonyolult szorzóknak, amelyeket tartalmaz a törvényjavaslat, az alapját a mindenkori éves költségvetési törvény határozza meg, helyesen, hiszen ily módon nyomon lehet követni a többi európai uniós ország gyakorlatát és a mindenkori költségvetési helyzetet is.

A javaslat ehhez kapcsolódva kitér még a helyettesítési rendre és egyéb munkakörülmények szabályozására is.

Végül megjegyzem, hogy a törvény a tervezet szerint 2017. augusztus 1-jén lép majd hatályba, és ezzel mindannyiunk számára megadja a kellő felkészülési időt a megfelelő jogi környezet megteremtéséhez. Ezért több mint egy év áll még rendelkezésre ahhoz, hogy a szükséges rendeletek elkészüljenek, és hogy az új szabályozásra a megfelelő külügyi szervek fel tudjanak készülni. Eddig gyakran érte olyan vád a kormányunkat, hogy kapkod a törvényalkotással és annak hatályba léptetésével, most ez a kihúzott hatálybalépési idő éppen a türelemről és megfontoltságról tanúskodik, ezért ezt is támogatni tudjuk.

Tisztelt Országgyűlés! Az itt tárgyalt törvényjavaslat véleményünk szerint javítani fogja Magyarország diplomáciai munkájának hatékonyságát, ami pedig hiányzik belőle, azt a rendeleti szintű szabályozással pótolni lehet. Tekintettel arra, hogy 25 éve nem volt ilyen törvényünk, amennyiben az élet azt bizonyítja, hogy az itt felsorolt, egy-két képviselő által megemlített hiányok valósak, ez kellő figyelmeztetés lesz majd annak idején a kormányzat számára, hogy ezeket a hiányokat rendelettel vagy tör­vénykiegészítéssel, azaz -módosítással betölthesse.

Éppen ezért a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja nevében a támogatásunkról tudom biztosítani a javaslatot. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)