Dr. Varga László (MSZP)

DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Hát eljött ez a nap is, amikor egy sok-sok éve elkövetett hibát legalább részben megpróbálnak korrigálni. Nagyon sokat beszéltünk ezekről a kérdésekről, és az elmúlt ciklusban is rengeteg olyan jogszabályt módosított az Országgyűlés, amely kifejezetten a sporttal kapcsolatos. Látszik, hogy a sport a politikájuk homlokterében áll. Azonban a kifejezetten a sportrendészeti kérdésekkel foglalkozó előterjesztés kapcsán mindig is elmondtam, minden egyes vitában, ez visszakövethető, hogy 2009 ősze óta igazán nagy rendbontás a stadionokon belül nem történt, nem volt ilyen. Nyilván társadalmi jelenségekre kell reagálnia a jogszabály-módosításoknak, nekem meggyőződésem, nem volt már akkor olyan jelenség, amire reagálni kellett volna. Hiszen 2009 őszén az akkori baloldali kormány, az MSZP vezette kormány elfogadott már egy módosítást, ami egyébként nyugalmat hozott. Erre az a bizonyíték, hogy azóta komolyabb rendbontás nem történt.

Önök mégis mentek előre ebben az ügyben, mégis egyre komolyabban szigorították a meccsre járás feltételeit. Lehet, ezáltal az volt a céljuk, hogy megnehezítsék néhány rendbontó dolgát, de végső soron olyan, a való élettől elrugaszkodott jogszabályhalmazt alkottak, amelynek eredménye az lett, hogy öt év alatt szépen lassan csökkent a szurkolók létszáma a labdarúgó-mérkőzéseken. Ma már a nevetséges szintet üti egyébként a mérkőzések látogatása, hiszen több olyan NB I-es labdarúgó-mérkőzés volt, ahol néhány százan voltak az elmúlt időszakban. Ez tehát ennek a politikának az eredménye, ez az előterjesztés pedig ennek a részleges korrekciójára tett kísérlet.

Ez egy központi közéleti kérdés ma Magyar­országon szerintem, ugyanis nagyon sok labdarúgó-szurkoló van, aki egyébként adott esetben örül annak, hogy tízmilliárdok kerülnek elköltésre stadionokra. Valószínűleg még több ember van, akit ez irritál, különösen az például, hogy a miniszterelnök szülőfalujában, a kertje végében épül egy sok milliárdba kerülő stadion, most éppen mellé ‑ Korózs Lajos szavaival ‑ a nemzet kazánháza is felépül. Tehát mindenképpen irritáló jelenség ez sokaknak. Úgyhogy szerintem valóban az lenne a dolga itt a jogalkotónak, mindannyiunknak, hogy olyan jogszabályokat alkossunk, hogy ha már ezek a stadionok felépülnek és megvannak, akkor meg kell töltsék ezeket a létesítményeket nézők. Mert azt gondolom, hogy vannak olyan stadionok, amelyek felépülése szükséges és kívánatos, meglehet, nem ezekkel kezdték, mert például Diósgyőrben fontos volna egy valódi szurkolótáborral rendelkező stadion felépítése, most már tényleg el kéne ezt kezdeni, de hát nagyon sok helyen meg nyilván nincs szükség ezekre a beruházásokra, és jelentősen túlárazottak. Olyan jogszabályok kellenek, amelyek nem akadályozzák az ő odajutásukat.

Maga Csányi Sándor, az MLSZ elnöke is elismerte egyébként, hogy hiba volt a szurkolói kártya kötelező bevezetése. Azokat pedig nyilván hiányolom ebből a vitából, akik nagyon érveltek e rendszer kialakítása mellett 2010 után. Sajnálom, hogy nincs itt Bánki Erik, sajnálom egyébként, hogy nincs itt Kubatov Gábor, aki ugye, az FTC elnöke is egyben, és hát annak bizonyára megvan a maga oka, hogy az előterjesztő képviseletében miért nincs itt Kósa Lajos. Valamennyi előrelépést ez az előterjesztés jelent, remélem, hogy nem a kudarc elismerése az a részéről, hogy nincs itt.

Merthogy egyébként vannak előrelépések. Igen, a minősítés rendje változik, ez egy támogatható, egyszerűbb, talán szakmaibb történet tud lenni, életszerűbb történet mindenképpen. Számtalan olyan eset volt, amikor olyan mérkőzés volt, ahol baráti szurkolótáborok vettek részt, ahol a szurkolók alapvetően jóban vannak egymással, és ilyeneket minősítettek kiemelt kockázatúnak, teljesen feleslegesen. Illetve voltak arra is példák, hogy néhány vendégszurkolóra sokszoros számú rendőr jutott. Ezek nyilván teljesen feleslegesek.

Fontos előrelépésnek tartom akár azt, hogy a kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvény esetében a rendőrség a sportrendezvény létesítményen belüli biztosítását közfeladatként végzi. Ez fel is merült egyébként azon a két eseményen, amikor a szurkolók képviselőivel volt egyeztetés a rendészeti bizottságban, hogy ez egy garancia is lehet. Hiszen sokszor felmerült, hogy kétes hátterű biztonsági emberek is biztosítást végeznek egy-egy ilyen mérkőzésen. Azt gondolom, ez különösen a kiélezett meccseket, a kiemelteket mindenképpen kezeli. Egyébként a normál biztonsági kockázatúakban is van előremutató módosítás ebben a tekintetben.

Az utazás anomáliáit kiszűri zömmel a javaslat, bár mivel itt a „megszervezheti a vendégjátékra utazó szurkolók szervezett utazását” kitétel szerepel, ezért nyilván nem kezeli azokat a helyzeteket, amikor adott esetben a klubvezetés vagy egy szurkolótábor nem, mondjuk úgy, megfelelő viszonyban van, vagy nem kielégítő a viszonyuk. De reméljük, ez egyébként nem nagyon jellemező, tehát összességében ez is előrelépést jelent.

A rendezők képzéséről ez a három sor van, ez sem volt eddig, tehát azt gondolom, ez is egy fontos dolog. Számtalanszor elhangzott, hogy olyan rendezők is lehettek, akik adott esetben, mondjuk, még erkölcsi bizonyítvánnyal sem rendelkeznek. Akár bele is lehetett volna írni a jogszabályba ezeket a kérdéseket. Mindenesetre látszik, hogy itt is van előrelépés.

(15.20)

Nem nyújt megoldást azonban a javaslat arra, hogy vannak olyan klubok, egy nagyobb klub van konkrétan, a Ferencváros, amelynek a vezetése változatlanul ragaszkodik nemcsak a kötelező szurkolói kártyához, hanem egyébként ahhoz is, hogy a vendégjátékra utazó szurkolóik ott is kötelezően futballszurkolói kártyával tudjanak bejutni, illetve egy teljesen érthetetlen magyar újítás, ez a vénaszkenner borzolja a kedélyeket ebben a tekintetben. Szerintem ez a javaslat nem elég bátor ebben a dologban, és ahogy elhangzott a vitában is, de nyilván képviselőtársaim még fognak erre utalni, szurkoló és szurkoló között különbséget tesz ez a javaslat, ez nem helyes így feltétlen.

Itt van a rész, amelyik arról szól, hogy a belép­tetőrendszert hogyan, milyen mérkőzéseken kell használni. Szóba hozták kormánypárti képviselőtársaim, hogy normál kockázatú esemény esetében nem kell ezeket megfelelően használni, vagy a névre szóló jegyértékesítés nem feltétel, azonban van itt egy második része ennek a bizonyos mondatnak, hogy a labdarúgás sportág tekintetében a kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvény esetében a belép­tető­rendszer alkalmazása kötelező. Tehát a kiemelt mérkőzéseken változatlanul előírják ezt a történetet. Azt hiszem, hogy itt meg kéne állnunk egy pillanatra. Szerintem így ez a dolog nem fog megoldódni.

Két dolgot kell egyszerre biztosítania szerintem az Országgyűlésnek a törvény elfogadásával. Egyrészt azt, hogy azok, akik hozzászoktak a jelenlegi rendszerhez, családi szektorokban vagy más, olyan környezetben vannak, más részeiben a stadionoknak, ahol nagyobb a nyugalom, más a környezet, megszokták a regisztrációt, ott álljon rendelkezésre ez a lehetőség. A másik pedig az, vegyük tudomásul, hogy a magyar ultratársadalom egyébként, amelyik 25 éven keresztül szolgálta az elmúlt 25-30 évben a magyar futball ügyét, kitartott olyankor is a magyar futball mellett, amikor egyébként ‑ hadd ne mondjak durvább jelzőket, de mondjuk ‑ nagyon rossz teljesítményt nyújtottak a csapataink.

Mindig elmondtuk, hogy a szurkolók nemzetközi színvonalon vannak sokszor, bár nyilván voltak negatív jelenségek is, de összességében a nemzetközi színvonal elmondható, a futballunkról kevésbé volt ez elmondható az elmúlt 30 évben. Ezért biztosítani kell az ultráknak is azt a lehetőséget, hogy az általuk elmondottak érvényesülhessenek legalább azokban a szektorokban, ott, ahol ők hagyományosan szurkolnak. Ezért én ezt a mondatot kiegészíteném egy másik félmondattal, én erre adok be majd egy módosító indítványt, és azt kérném a kormánytól meg a kormánypárti képviselőktől, hogy támogassák ezt. Így hangozna a mondat kiegészítve: a labdarúgás sportág tekintetében a kiemelt biztonsági kockázatú sport­rendezvény esetében a beléptetőrendszer alkal­mazása kötelező, azzal, hogy a sportrendezvény szervezője egyes szektorokban, de összességében legfeljebb a stadion férőhelyeinek 30 százaléka erejéig a résztvevők egyedi azonosításától eltekinthet.

Azt gondolom, hogy rövidre kéne zárni ezt a konfliktust. Tehát jöhetünk újabb és újabb módosításokkal, a magyar labdarúgás az ultrák, a szurkolók nélkül nem lesz olyan, amilyennek mi szeretnénk látni, labdarúgást szerető emberek. Ha nem lesz olyan, akkor ez azokat az embereket is irritálni fogja, akik nem szeretik adott esetben a labdarúgást és irritálja őket, hogy tízmilliárdokat költ el erre az ország. Tehát amellett, hogy megmaradhatna ezzel a javaslattal a regisztráció a stadionok egy jelentős részében, tehát a szektorok nagy részében, amellett az ultrák számára biztosíthatna a klub döntése alapján lehetőséget arra, hogy ilyen egyedi azonosítástól eltekinthessenek.

Nyilván, persze, ha olyan rendbontások lennének egy-egy ilyen szektorban, műszakilag rendelkezésre állnak itt is a beléptetőkapuk, újra egyedi azonosítást lehet kötelezővé tenni. Ezáltal a felelősség nyilván a kluboké, közvetve pedig maguké azoké a szurkolóké, akik ezekben a szektorokban kívánnak szurkolni. Ez egy új megoldás lenne, én ezt be fogom nyújtani, kérem, kezeljék ezt rugalmasan, minden tekintetben a megoldást szolgálná, én úgy gondolom. S ami a lényeges, csak az egyedi azonosítást venné ki a rendszerből, tehát a forgókapuk, minden egyéb, motozás és olyan dolog, ami, azt gondolom, a biztonságot szolgálja, azok megmaradnának.

A szurkolói kártya kérdésére már utaltam, ezt a hibát egyébként az MLSZ is elismerte, megjegyzem, hogy a jelenlegi jogszabályi háttér alapján sem kellett volna feltétlenül kötelezővé tenniük.

Még néhány gondolat itt a végére, hiszen van a 8. § valóban, amelyre államtitkár asszony itt utalt, hogy ezt a felhatalmazást a kormány rendeletalkotása kapja meg, mármint hogy az állami sportcélú támogatás felhasználásának és elosztásának részletes szabályaira ez történjen meg. Szóba került ez a bizottsági ülésen is, nem kaptunk rá egyébként egyértelmű válaszokat most sem, pláne nem abban a tekintetben, hogy a sporttörvény az ilyen irányú felhasználáselosztás szabályai kapcsán a Magyar Olimpiai Bizottságnak rendkívül tág jogköröket adott, kötelezettségeket is, szakmai programokat és költségvetéseket határidőre meghatározott módon kell a szakszövetségeknek a MOB-nak benyújtania. Most akkor vagy az nem működik megfelelően, tehát nem a sporttörvénynek megfelelően működik a mai magyar sportfinanszírozás, vagy erre nincsen szükség, de egyébként semmiképpen nincsen szükség erre a kitételre ezen a jogszabályon belül, tehát mindenképpen ez a 8. § valahogy testidegen ebben a jogszabályban.

Annyit mondanék önöknek zárásképpen, hogy rengeteget beszéltünk már erről, nagyon sokat toldoztuk-foltoztuk ezeket a jogszabályokat, ugyanott tartunk, ahol öt éve. Ugyanúgy elmondtuk azokat az aggályokat, amiket előre lehetett látni azoknak, akik egy kicsit is ismerik a magyar szurkolói társadalmat, és akik kicsit is ebben a történetben a meccseken valamelyest szocializálódtak. Jó ezeket a hangokat meghallani, én azt gondolom, hogy a szurkolói iroda képviselői példaértékű módon, intelligensen és konkrétan elmondták, hogy milyen módosításokat szeretnének. Nyilván az én javaslatom egy hibrid javaslat ebben a dologban, mert azt látom, hogy önök bizonyos dolgokból nem fognak engedni, és egyébként a szurkolók is teljesen jogosan a saját érdekképviseletük által próbálják képviselni a saját maguk elképzeléseit.

Ha valamilyen hasonló, hibrid megoldás tud történni, akkor az a magyar labdarúgás, a magyar sport érdekeit szolgálja szerintem. Ezt vagy meg tudják önök hozni, vagy alapvetően nem fog változni a helyzet. Az a szomorú diagnózisom van, hogy attól, hogy éppen a névre szóló jegyértékesítés egy normál kockázatú mérkőzésen, bár megjegyzem, egy csomó normál kockázatú mérkőzésre már csak néhány százan vannak az NB I-ben, tehát attól, hogy ezt önök el fogják fogadni, attól ez a helyzet még nem fog megoldódni. Legyenek bátrak, ezt javaslom önöknek. Köszönöm szépen. (Gőgös Zoltán tapsolva: Bravó!)