Dr. Szabó Tünde

DR. SÁVOLT-SZABÓ TÜNDE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek, Urak! Tisztelt Ház! A kormány a sport támogatásának elkötelezett híve, amely az általa bevezetett reformoknak köszönhetően széles körben fejlődik. Ezzel párhuzamosan a sport tisztaságának védelme alapvető érdekünk. Ennek az alapvető törekvésnek az eléréséhez a doppingellenes küzdelem és a fogadási csalások elleni fellépés mellett kiemelten kapcsolódik a sportszerű szurkolás körülményeinek biztosítása és a nézőtéri erőszak elleni küzdelem.

A kormány és az Országgyűlés az elmúlt időszakban számos kiemelt intézkedéssel, jogalkotással segítette az említett területeken a nemzetközi követelmények változásához való folyamatos igazodást és a hazai gyakorlat során felmerülő igényeket. Örömmel számolhatok be önöknek arról, hogy november 11-én egy hosszas, több mint féléves átvilágítás és egyeztetés eredményeként Magyarország értesítést kapott a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökségtől, a WADA-tól, hogy a magyar doppingellenes szervezetrendszer és szabályozás legmagasabb WADA besorolási szintű, úgynevezett teljes megfelelőségű státust kapott. De a dopping tekintetében nagyon fontos a felvilágosítás és a megelőzés, és a doppingellenőrzések számának emelése a tiltott teljesítményfokozás elleni harcban.

Az Országgyűlés 2013-ban a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosításával önálló büntető tényállásként szabályozta a sporteredmény tiltott befolyásolása bűncselekményt. Emellett folyamatban van az Európa Tanács sportversenyek tiltott befolyásolásáról szóló egyezményének a magyarországi hatályos jogszabályokba történő illesztése is.

A magyar kormány a nézőtéri erőszak elleni küzdelemben is jelentős lépéseket tett, megalkotta a jogszabályokban a nemzetközi egyezményekkel és meg­állapodásokkal összhangban azokat a szabályokat, amelyek a sportrendezvényekkel kapcsolatos jog­gyakorlatban és nemzetközi gyakorlatokban is meg­találhatók.

A nézőtéri erőszak elleni küzdelem ugyanakkor komplex megközelítést igényel. Az érintett társadalmi csoportok sokszínűsége és a nézőtéri erőszakban érintett hatóságok, más közreműködő szervezetek érdekei mellett fokozottan figyelemmel kell lennünk a szabályozás gyakorlati érvényesülésére is.

A jelenleg hatályos jogszabályi háttér alapjául szolgáló, 2009-ben és 2011-ben kialakított szabályozás több jogszabály együttes módosításával kiküszöbölte a joganyag korábbi hiányosságait, nem titkoltan a szigorítás irányába elmozdulva és a sportesemények rendezésében közreműködők nagyobb felelősségének megteremtése érdekében.

A nézőszám további csökkenése miatt és az MLSZ, valamint a szurkolói csoportok közreműködésére szakmai konzultációk történtek, és ezeken olyan megegyezés született, hogy felül kell vizsgálni a hatályos jogi szabályozást, és javaslatot kell tenni annak módosítására. Fontosnak tartjuk leszögezni, hogy a jogszabályi keretek módosítása nem akadályozhatja a sportrendezvények biztonságos megrendezését, és nem vezethet a nézők biztonságérzetének csökkenéséhez sem.

(15.00)

Természetesen ezeken a módosításokon túl a sportesemények tulajdonosainak, a szervezőknek és maguknak a kluboknak is mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a nézőszámok emelkedjenek, és az államtól független bevételek növekedjenek.

A jelen törvénymódosítás célja a fentiekkel összhangban az, hogy a szabályozás eszközeivel elősegítse ezeket a törekvéseket. A legfőbb cél a sportesemények, mérkőzések minősítési szintjeinek javítása, ennek érdekében javaslatot tesz a módosítás az eddigi háromfokozatú minősítési rendszer kétszintű módosítására, valamint megfogalmazza azt az igényt, hogy a klubkártyák kiváltása a törvény alapján automatikusan nem kötelező, erről a mérkőzést szervező sportszervezet saját hatáskörében dönt. Viszont amennyiben a minősítő bizottság kiemelt biztonsági kockázatúnak minősíti azt, akkor a mérkőzést szervező sportszervezet köteles névre szóló beléptetést alkalmazni. A normál biztonságú eseménynél viszont ugyanez már nem kötelező, de ha ilyen névre szóló beléptetés nem történik és a mérkőzésen intézkedésre okot adó biztonsági esemény következik be, úgy a klubnak kell helytállnia a sportfegyelmi eljárás keretei között, és jogerős sportfegyelmi büntetésként pénzbüntetés alkalmazása válik kötelezővé a törvény erejénél fogva.

Azt gondolom, hogy szomorú aktualitást ad a törvénynek az UEFA fellebbezést elutasító döntése, amely értelmében a soron következő UEFA szervezésű hazai válogatott mérkőzést zárt kapuk mögött leszünk kénytelenek megrendezni. Az elmúlt években a magyar válogatott a Groupama Arénában mindig telt ház előtt játszott, és azt gondolom, hogy az a 23 ezer magyar szurkoló, aki kint volt a norvégok elleni Eb-selejtező mérkőzésen, ismételten drukkolna a csapatnak, de valószínű, hogy ezt nem fogja tudni megtenni. Az ilyen és ehhez hasonló esetek megelőzése érdekében a szabályozásnak továbbra is egyértelműen kezelnie kell a rendbontó szurkolók azonosíthatóságának a kérdéseit, és pont ezért ragaszkodni kell továbbra is a kiemelt biztonsági kockázatú mérkőzéseken a névre szóló beléptetés alkalmazásához.

Nem szeretnénk, ha ez az elv bármilyen módon is sérülne, ugyanakkor a szurkolói azonosíthatóság mellett fontosnak tartjuk a szurkolói klubok, egyesületek, támogatói közösségek partneri szintre emelését, a rend érdekében elindított folyamatokba történő bevonását. Ennek megfelelően a jelen törvénymódosítás előkészítését szolgáló többkörös szakmai konzultáció során a futballklubok mint szervezők a sportrendezvények biztonságával kapcsolatos szabályokat ismerő és a gyakorlatban is alkalmazó szervezetek, továbbá a magyar labdarúgó-szövetség szakemberei segítették a törvényjavaslatot benyújtó Honvédelmi és rendészeti bizottság munkáját. Az érintett szereplők közötti együttműködést és a párbeszéd folyamatos fenntartását, erősítését a jövőben is fontosnak tartjuk. Valamennyi, a szurkolói klubok által tett észrevétellel foglalkozott a törvényjavaslat előkészítése során a bizottság, s azokra figyelemmel volt a módosítások során is. De végig szem előtt kellett tartania azt az elvet is, hogy a sportrendezvények biztonságos megtekintését, az emberi élet és egészség védelmét, valamint a vagyonbiztonságot határozottan előnyben kell részesíteni a szurkolók által kez­deményezett szurkolói azonosíthatóság teljes felszámolása elleni törekvésekkel szemben.

A törvénymódosítás az előzőekkel összhangban arra irányul, hogy a szabályozás eszközeivel segítse a nézőtéri biztonság fenntartását, miközben legyen figyelemmel a szurkolók által tett indokolt és méltányolható javaslatokra is. Az előterjesztést azért is tartjuk fontosnak és aktuálisnak, mert az összes érintett fél azt szeretné, ha a jövő tavaszi szezont már a megváltozott rendezésű feltételek mellett kezdhetnék meg a klubok és a szervezetek.

A tervezet az elmondottakon túl tartalmaz egy 8. számú módosító paragrafust is, amellyel kapcsolatban a bizottsági ülés során több kérdés merült fel. A kormány nevében szeretném leszögezni, hogy e módosítás mögött nem áll semmilyen, az ellenzék által sejtett hátsó szándék, ugyanis a sporttörvény 79. §-a felhatalmazó rendelkezések sorozatát tartalmazza a kormány részére. Ezeknek a felhatalmazásoknak a körét szükséges bővíteni a bn) ponttal. Ennek megfelelően a kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg az állami sportcélú támogatás felhasználásának és elosztásának a részletes szabályait. Erre a kiegészítésre az államháztartási törvény módosítása miatt kerül sor, hiszen egy joghézag alakult ki ezzel, amelyet sportjogi szempontból rendeznünk kellett.

A felhasználás és az eddigi elosztás EMMI-rendeleti szinten történt, tehát kormányzati szintre fogjuk emelni, ha a javaslat támogatásra kerül, így sokkal gyorsabban, és az olimpia évében a kvalifikációt és felkészítést közvetlen módon fogja tudni segíteni, hogy a támogatás a címzettek részére minél hamarabb eljuthasson.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kormány támogatja a módosítás célját és irányát, mert figyelemmel van a szurkolói csoportok javaslataira, amelyek közül kiemelkedő, hogy a módosítás eredményeként a szurkolói kártya kiváltása nem kötelező, s közben a szervezői és különösen a rendezői kötelezettségeket még egyértelműbben definiálja. Azok megsértése esetén elsősorban a rendezők jogszerű teljesítésének alapvető követelményeire figyelemmel a rendőrség térítés ellenében kötelező közreműködésének további esetkörét állítja fel, valamint szankciókat helyez kilátásba fegyelmi eljárás keretében.

Támogatjuk a törvénymódosítást, mert annak célja a biztonsági kockázat alapján meghatározott mérkőzések szintjeinek javítása, annak egyértelművé tétele, hogy a klubkártya kiváltásáról a mérkőzést szervező sportszervezet saját hatáskörében dönt, és annak kiváltása a törvény alapján automatikusan nem kötelező. Továbbá a beléptetési rendszerre vonatkozó rendelkezések alkalmazásával várhatóan ismételten vonzóbbá tehető a sportrendezvények látogatása, mint a szabadidő eltöltésének reális és vonzó alternatívája. Fontos ez azért is, mert a mérkőzések megtekintéséhez a kulturált feltételek egyre szélesebb körben adottak, és reméljük, hogy a jelen törvénymódosítással a sportrendezvények biztonságosabbá válnak, növelve a kulturált szurkolást és a mérkőzések látogatottságát. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)