László Tamás (Fidesz)

LÁSZLÓ TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Asszony! Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény és az egyes adótörvények módosításáról szóló T/7831. számú törvényjavaslattal kapcsolatban előzetesen megállapíthatom azt, hogy a maga idején abszolút úttörő jellegű volt, és úgy gondolom, hogy a módosításban is, éppen, mivel megelőzünk számos országot, akik hasonlóakat léptek, szintén úttörő jellegű.

A 2008-ban kezdődött pénzügyi válság hatására 2010-ben már az új kormány döntött a pénzügyi szektor e speciális különadónemmel való megterheléséről, közkeletű nevén a bankadóról. Ahogyan mindig is hangsúlyoztuk, a különadóknak nem titkolt célja az volt, hogy a nagy kereskedelmi, energetikai, pénzügyi cégek a gazdaság állapotára és a fiskális helyzetre való tekintettel jobban vegyék ki részüket a közteherviselésből.

A 2010-ben felálló új kormány szakított azzal a szocialista politikával, ami a költségvetés helyzetét mindig is lakossági megszorító intézkedésekkel kívánta kezelni. Ha visszatekintünk a rendszerváltoztatás utáni időszakra, azt láthatjuk, hogy minden krízishelyzetben ezt lépte az adott szocialista kormányzat.

Mi viszont azon az állásponton voltunk akkor is, hogy nehéz időkben az erősebb gazdasági szereplőknek nagyobb társadalmi felelősségvállalást kell mutatniuk. Mint ahogy a bevezetőben elmondtam, ezzel a lépéssel akkor úttörő szerepet vállalt a magyar kormány, nem kevés és olykor nemtelen kritikát is a fejére idézve. Majd számos ország Angliától Lengyelországig átvette ezen adónemeket, közöttük a bankadót is.

Ahogy ebben a vonatkozásban úttörők voltunk, most ennek a bankadónak az átalakításában is, úgy gondolom, hogy úttörő szerepet vállal a magyar kormány azzal, hogy nem pusztán az adómértéket csökkenti, hanem ezt igyekszik összekapcsolni gazdaságélénkítő lépésekkel is. Tekintettel arra, hogy az elmúlt évek gazdasági mutatói szépen alakultak, egyértelműen kijelenthetjük azt, hogy a válságos éveket magunk mögött hagytuk, és ezzel lehetőség nyílik a különadók mérséklésére, ahogyan az államtitkár asszony elmondta, ebben egy széles körű konszenzust sikerült elérni, és a kormány egyik alapvető törekvése az egyensúly megtartása volt.

A Nemzetgazdasági Minisztérium által november 24-én benyújtott törvényjavaslat pontosan arra irányul, hogy a korábbi ígéretünkhöz híven a pénzügyi szektor működési feltételeit javítsuk. Az előttünk fekvő törvényjavaslat szerint a bankadó mértéke az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék, az efeletti összegre 0,31 százalék lesz 2016-ban, 0,21 százalék 2017-ben és ’18-ban, azzal a kikötéssel, hogy a hitelintézet által az üzleti évre, vagyis adóévre fizetendő különadó mértéke 2016-ban nem haladhatja meg a 2015-ös adóévben fizetett, fizetendő különadó összegének 45 százalékát, ’17-ben és ’18-ban pedig a 2016-os adóévben fizetett különadónak az összegét.

Természetesen a kormány célja a különadó mérséklésén túl az, hogy növelje a hitelezési aktivitást, hiszen a bankszektornak ez az egyik alapvető kötelezettsége. Úgy vélem, hogy a könnyítésnek köszönhetően elvárható a pénzügyi szektortól, hogy a hitelképes vállalkozásokat nagyobb mértékben hitelezze, ezzel segítve a gazdaság növekedését. És ez egy újdonság a mostani javaslatban, hiszen ennek jegyében a törvényjavaslat az alábbi passzussal egészül ki. Azon hitelintézetnél, amelynél a vállalkozói kölcsönök állománya a 2015-ös adóévre vonatkozott beszámoló fordulónapja és a ’16-os adóévre vonatkozó beszámolómérleg fordulónapja között nőtt, illetve a kis- és középvállalkozásoknak adott hiteleknél a tranzakciók hatására bekövetkezett változás a 2015. évi beszámoló fordulónapja és a 2016-os adóévre vonatkozó beszámoló fordulónapja között pozitív, akkor a 2017-es és a 2018-as adóévre fizetendő különadó mértéke nem haladhatja meg a 2015-ös adóévre fizetett, fizetendő bankadó összegének 30 százalékát. A háztartásoknak adott hiteleknél is az előbb elmondottakhoz hasonló lesz az előírás.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslatnak köszönhetően 2016-tól csökkenni fognak a pénzügyi szektor terhei, ezzel párhuzamosan reményeink szerint nőni fog a banki hitelezés üteme és mértéke is. Mind­ezekre tekintettel kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmet.