karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Z. Kárpát Dániel (Jobbik)

2015-12-01 · 122. ülésnap · felszólalás · 6:40

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/7830 Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény módosításáról

felszólalás: Rendes hozzászólás a tárgyalt ügyhöz — ez az alapeset.

Szöveg6 917 karakter · 10 bekezdés · JSON

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Értem magam is a metakommunikációt, ami az események pörgetésére vonatkozik. Azért egy beharangozóval én is hadd éljek! A következő napirend a kormány kapitulációjáról fog szólni, nyilván egy pergőbb vitákkal tűzdelt valami lesz. Jelen esetben azért sokkal méltányosabbak lehetünk, hiszen egy jó irányú kormányzati előterjesztésről van szó, és ahogy elhangzott, a legfontosabb, hogy ezt most kiegészítsük nagyon gyorsan és röviden azokkal az ajánlásokkal, amelyek irányába érdemes lenne a jogalkotónak gondolkodni annak érdekében, hogy egyáltalán értelme legyen az ide az asztalra letett módosításának. Elhangzott például, hogy a lánctartozások kimutatott volumene látható módon csökken. De hát ez teljesen egyértelműen kéz a kézben jár azzal, hogy a kivitelezések volumene, nagyságrendje és a beruházások száma és nagyságrendje is csökken, tehát jelen pillanatban nyilvánvaló módon egy egyre kisebb torta egyre kisebb szeleteiről beszélünk.

Láthatjuk, hogy a Jobbik korábban egy három pillérből álló javaslatcsomagot tett lesz az asztalra, amelynek most gyakorlatilag az egyik pilléréről beszélünk, és nagyon örülünk annak, hogy ez támogathatónak is tűnik, hacsak az utolsó pillanatban valamilyen módosítóval nem sikerül ezen változtatniuk. Egy olyan építésügyi hatóság felállítását javasoltuk a korábbiakban, egyébként német nyelvterületen tapasztalható gazdasági minta alapján, amely nemcsak kiemelt, de általában beruházások esetében - építő­ipari beruházások esetében főleg ‑ lánctartozások gyanúja esetén is kiszállhat, és adott esetben le is állíthatja a projektet vagy megszakíthatja a munkálatokat. Itt nyilvánvaló módon nem az a cél, hogy bármilyen beruházás megálljon, adott esetben leállítsák a munkagépeket, hanem önmagában az ilyen szankcióval való fenyegetettség megléte tisztességesebb nemzetgazdaságokban már elvette a visszaélésre hajlamosak kedvét attól, hogy egyáltalán megpróbálkozzanak bármilyen hasonlóval.

A Megyeri híd tragikus esete és példája már elhangzott. Egyébként itt jegyezzük meg a jegyzőkönyv kedvéért, hogy a mai napig vannak olyan tönkretett családok, akiknek az élete ráment a Megyeri hidas beruházásra, és a mai napig nincsenek kártalanítva. Ez tehát egy tarthatatlan szituáció. De egy hasonló módon működő építésügyi hatóság ‑ nevezhetjük bárhogy ‑ hatalmas eredményt tudna elérni.

Korábban jeleztük, hogy az ármeghatározások tekintetében a Jobbik sehol nem kívánja korlátozni a versenyt. Mi mindenhol támogatjuk azt, hogy tisztességes verseny folyjon ‑ itt a tisztességesen van a hangsúly ‑, de azért hasonló beruházások esetében, ha közbeszerzéssel érintettek, vagy ha állami beruházóról van szó, semmi akadálya nem lenne egy olyan tól-ig határ megadásának egy beruházás esetében, amely a tisztességes piaci árak határait valamelyest meg tudja szabni. Tehát a túlárazottság belövésében lehetne ez segítségre. És ha ehhez képest bármilyen eltérés tapasztalható, az nyilvánvaló módon automatikus vizsgálatot kell hogy maga után vonjon. A kiemelt beruházások tekintetében a Jobbik szintén szorgalmazza ezen automatikus vizsgálatok meglétét. S ha önmagában ez a három pillér együtt tudna állni, nagyságrendekkel sikerülne csökkenteni a visszaélések számát Magyarországon. Az egyik láb most meglesz, de még egy háromlábú szék sem mindenképp elegendő módon stabil. Az, hogy az egyik lábat erősítjük, nem biztos, hogy önmagában elég.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Egyetlen zárógondolatként szeretném felhívni a jogalkotó figyelmét arra, hogy azért súlyos felelőtlenségeket is tapasztalhatunk a kormányzat részéről. Nekem például nagyon tetszett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter úr bejelentése, miszerint végre-valahára, öt és fél év fáziskéséssel a kormány felfogta, megértette, hogy a 27 százalékos áfakulcs lakásépítések, akár új építésű lakások esetében tarthatatlan, változtatni kell rajta, csökkenteni kell. A Jobbik évek óta mantrázza, hogy legalább 5 százalékos szintig le kell vinni ezt a kulcsot, egyrészt azért, mert így a piac számára lehetővé tesszük éves szinten több ezer lakás megépítését, és egyáltalán egy államilag támogatott otthonteremtési és bérlakás-építési programnak is megágyazhatunk mindezzel. Adott esetben, mondjuk, a kínálati szűkösségen oldani tudunk egy kicsit, és ez visszatükröződhet abban, hogy az albérletárak nem fognak ennyire elszállni.

Varga Mihály bejelentése tehát nagyon jó irányú, megalapozott, támogatjuk, csak egy bajunk van vele, az, hogy azóta sem történt semmi. Azóta sem ismerünk konkrét céldátumot, hogy mikor csökken ez az áfakulcs. Viszont mit tettek a beruházók? Természetes módon leállították a tervezett beruházásaikat, várakozva arra, hogy ez az áfacsökkentés be fog következni. S ha ezt most bejelentették, adott esetben kampányszagú megközelítésből, és 2018-ig elhúzzák a csökkentés valóban történelmi kivitelezését, akkor azt láthatjuk, hogy ennek a piacnak 2018-ig elképesztő módon odavágtak. Ennek pedig nemcsak multiplikátor hatása lehet a piaci fejlesztésre, ha pozitív irányban történik beavatkozás, de elképesztően negatív kivetülő hatásai lehetnek akkor, ha tesznek egy ilyen bejelentést, aztán azt nem követi cselekvés.

Nézzük meg egy példával élve: a budapesti albérletpiacon az internetes rendszerek, ezek az új típusú módszerek mintegy 4500 lakást vettek ki nagyjából és nagyságrendileg becslések alapján az albérletpiacról, tehát a bérelhető lakások tömegéből. San Francisco tekintetében mindössze 2 ezer lakás hasonló módon történő kivétele már az árak elszabadulását eredményezte. Aztán csodálkozunk, hogy Budapesten ez és számos más tényező együttesen azt okozza, hogy adott esetben 110 és 150 ezer forint között mozog egy átlagos méretű lakásnak csak az albérleti díja, plusz rezsi, és ezt vessük össze a KSH szerinti 159-160 ezer forintos átlagfizetéssel, ami egy átlag, ily módon torzított, hiszen a statisztika felül lévő elemei nagymértékben torzítják, és azt a látszatot keltik, mintha ez lenne a tipikus magyar rögvalóság, pedig nem az.

Összefoglalva tehát: három pillérben kellene gondolkodni, ebből az egyiket támogatni tudjuk, azt, amely előttünk fekszik. De az a kérésünk, pontosabban követelésünk a kormány felé, hogy vigyázzon a hasonló felelőtlen kijelentésekkel, ha pedig tesz egy jó irányú bejelentést, akkor azt minden esetben kövesse cselekvés, hiszen elképesztő piaci károkat tudnak okozni azzal, ha lózungszinten maradnak az amúgy jó irányú, és én állítom, hogy miniszteri szinten megalapozott bejelentések. De azt is látjuk, ha most évekig húzni fogják az áfacsökkentés kérdését, akkor tulajdonképpen mindent elveszítenek, amit most látszólag kedvezményeznének, és a magyar piac összességében rosszabb állapotba kerül, ami nem lehet az érdekünk, és egyértelmű módon fellépést követel, hogy ezt a helyzetet végre rendbe tudjuk rakni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

(18.10)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Z. Kárpát Dániel — 2015-12-01, felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/122-104.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-122-104,
  title = {Z. Kárpát Dániel — 2015-12-01, felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/122-104.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}