karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Dr. Staudt Gábor (Jobbik)

2015-12-01 · 122. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 10:09

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/7830 Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény módosításáról

Szöveg8 345 karakter · 17 bekezdés · JSON

DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr Tisztelt Ház! Természetesen támogatni fogjuk a javaslatot. Azért néhány gondolatban kifejteném, hogy melyek azok a módosítások, amelyek kiküszöbölhetik azokat a technikai problémákat, vagy inkább úgy fogalmazok: szélesebbre nyitják ennek a jogintézménynek az alkalmazási lehetőségeit, de azért azt látnunk kell, hogy ez csak egy eszköz a probléma megoldásában. Egy eszköz, ezt egyébként Z. Kárpát Dániel képvi­selőtársam is el fogja mondani, hogy a Jobbik programjában és az elképzeléseink szerint milyen más eszközökkel lehetne még a lánctartozásokat felszámolni.

Én nagyon örültem neki már 2013-ban is, hogy létrejöhetett egy olyan intézmény, egy olyan szakértői szerv, a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv, amely segítheti a polgári jogi igények elbírálását, és sokszor valóban láthatjuk azt, hogy ha egy előzetes eljárás keretében ‑ ahogy egyébként erre már akár közjegyzők előtt és más eljárásokban sor kerülhetett, de most maradjunk itt, az építőiparnál ‑ megadjuk a lehetőséget arra, hogy valaki át vagy bét mondjon, és ráadásul ezek az emberek szakértők és a későbbi bírósági eljárást is lerövidíthetik, akkor tulajdonképpen egy egyértelműbb helyzet elé tudják állítani a feleket, és azt lehet mondani, hogy eldőlt vagy eldőlni látszik, hogy kinek lehet igaza ebben a kérdésben. És nyilván a teljesítést, hogyha van erre igény vagy akarat, akkor elő tudja segíteni.

Természetesen az olyan helyzetekben, amikor valaki egyáltalán nem akar fizetni, vagy csaló szándékkal megy bele ezekbe a jogviszonyokba, ott nem segít, de sok esetben, azt kell mondjam, hogy ezek a nézeteltérések nem kizárólag csaló szándékból táplálkoznak, tehát egy fontos eszköz lehet a magyar jogrendszerben a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv. És pont ezért tudjuk azt is üdvözölni, hogy a javaslat szélesíti a kört, és az építési szerződés törlésével tágabbra nyitja az alkalmazási lehetőségeit.

Azt is el kell mondjam, többszöri felvetésünk volt, hogy azokban az esetekben, amikor nem fizetnek egy vállalkozónak, akkor nemcsak az a probléma, hogy nem jut a pénzéhez, az elvégzett munka költsége és az anyagköltség nem folyik be, hanem ha már kiállította a számlát, akkor az áfát be kell fizetni. És tudom, hogy erre pró-kontra vannak érvek, hogy adott esetben, ha egy olyan rendszert vezetünk be, és véleményünk szerint még mindig ez lenne a jobb, hogy a teljesítéshez és az átutaláshoz köthető ‑ a legtöbb esetben átutaláshoz, a készpénzes teljesítés ritkább ‑ az áfa kifizetése, adott esetben ez is visszaélésekre adhat alapot.

De a mai rendszerben olyan sok a nemfizetés és olyan sok vállalkozót érint, főleg a kis- és középvállalkozókat, hogy még mindig jobb lenne átállni egy új rendszerre, kiküszöbölve a visszaéléseket, én úgy gondolom, mint a jelenlegi rendszerben hagyni, nemcsak hogy nullán, hanem anyagköltség- és elvég­zettmunka-mínuszban legyenek a vállalkozók, hanem az állam rajtuk az áfát követelje.

Emlékezhetünk egyébként, pont a Megyeri híd építésénél voltak ilyen problémák. Egyébként hozzáteszem, hogy sajnos a szaksajtóban megjelent, hogy a Fideszhez és az MSZP-hez köthető háttércégek alkujaként nem került a helyzet rendezésre. Most nem hoznám ide ennek a politikai vetületét, mert itt csak részben van erről szó, de ami nagyon fontos, hogy ott láthatjuk azt, hogy nemcsak hogy nem kapták meg az emberek a pénzüket tudtommal azóta se, hanem ezeknek a kiállított számláknak az ellenértékét is követelték rajtuk.

Természetesen lehet azt mondani, hogy éljenek valamiféle méltányossági igénnyel az állam felé vagy az adóhatóság felé, de ez a legtöbb esetben nem szokott hatékony lenni. Úgyhogy erre is ki kellene valamit találni. Látom, hogy az államtitkár úr jegyzetel, úgyhogy az is egy biztató dolog, hogy a téma újra felmerülhet és közös gondolkodás is megindulhat benne. Valami megoldást kellene erre is találni.

De visszatérve a javaslathoz: az építési műszaki ellenőrzési jogosultsággal, műszaki ellenőri jogosultsággal és természetesen megfelelő szaktudással, tapasztalattal bíró emberek bevonását is jónak tartjuk. Bízunk benne, hogy ezáltal adott esetben a költségek is csökkenhetnek, mert jól tudjuk, hogy az igazságügyi szakértő egy nagyon drága műfaj. Sok esetben megérik a pénzüket, most jó értelemben mondom, tehát hogy a kifizetett szakértői díjat sokszor megszolgálják, tehát komoly szakértői vélemények is születhetnek, de van olyan eset, amikor azt kell hogy mondjuk, hogy nagyon túlárazott az ő tevékenységük. Ez egyébként nemcsak a műszaki szakértői tevékenységre igaz.

Tudom, hogy dolgozik a kormány úgy általában az igazságügyi szakértői rendszer átalakításán. És hogyha már előttünk van ez a javaslat, akkor azt is szeretném felvetni ‑ és az államtitkár úr is jegyzetelő hangulatában van, hála istennek, talán befogadja ezeket a javaslatokat ‑, hogy gyorsítsák meg, hogyha lehetőség van rá ‑ talán ez az Igazságügyi Minisztériumnál van, lehet, hogy rosszul tudom ‑, hogy valamiféle átfogó szabályozási rendszer születhessen, mert ez nemcsak ezt a tárgykört, hanem akár az igazságszolgáltatási tevékenységet is érintheti, és mondom, nem csak műszaki kérdésekben. Azt láthattuk, hogy akár büntetőügyekben is a túlzott szabadság vagy a túlzott szabályozatlanság visszaélésekre adhat lehetőséget.

Tehát egy szigorúbb, átláthatóbb, áttekinthetőbb szakértői rendszert szeretnénk a műszaki és az egyéb szakterületeken is, hiszen akár büntetőügyek, komoly, sokéves börtönbüntetések is azon múlhatnak, hogy a szakértő milyen véleményt ad. Többek között egyébként pont a Rezesová-ügyben láthattuk, hogy megkérdőjelezhető volt ott is a szakértőknek vagy az egyik szakértőnek a munkája.

(18.00)

Ezt most részletesen nem fejtem ki, mert nem a napirend kérdése, de nagyon szeretném, ha a kormány felgyorsítaná azt az átfogó reformot, amit akkor ígértek, és ha jól tudom, a gondolkodás el is indult ebben a tárgykörben. Egy megbízható, közhiteles, mindenki bizalmát élvező és korrumpálhatatlan igazságügyi szakértői rendszerre van szükség, de ‑ füg­get­lenül attól, ahogy elmondtam ‑ a rutinos műszaki ellenőrök bevonása egy nagyon hatékony és jó irányba tett lépés.

Az a módosítás is üdvözölhető, ha a teljesítésigazolás kiállításra került, tehát nem vitatott a munka elvégzése ‑ ezt így lehetne megfogalmazni ‑, és 6 millió forint alatti a kifizetés összege, akkor a módosítások kapcsán három helyett két szakértőből álló tanács kijelölése is megtörténhet. Bízunk benne, hogy ez megint csak együtt jár a költségek csökkenésével, hiszen nagyon fontos, hogy ha valaki már olyan helyzetbe került, hogy neki nem fizetnek, akkor a költségeket minél jobban le tudjuk szorítani, mert ez ilyenkor életet menthet, ha szabad így fogalmaznom.

A helyszíni szemle mellőzése, mellőzhetősége a felek egybehangzó nyilatkozata alapján is egy olyan rendelkezés, amit nehéz vitatni, hogy ne lenne jó. Ez is nagyobb szabadságot ad a feleknek, hogy ha egybehangzó nyilatkozatuk van, akkor a saját döntésükkel el lehessen térni a törvény kógens szabályaitól. Tehát ebben a formában ez is támogatható.

S a helyszíni műszeres vizsgálatra is azt tudom mondani, az is természetes, hogy ez bekerül a javaslatba.

Pénzügyi-technikai módosításnak tűnik, de nagyon fontos az, ami a garantőri minőséghez kapcsolódik. Azt, hogy a biztosítótársaságokat is be lehet vonni, tehát nem csak a bankgarancia lesz elfogadható, azért tartom jónak, mert így a verseny is nagyobb tud lenni, s talán a költségek is lejjebb tudnak menni, ha valaki több ajánlatot tud bekérni. Tudjuk, hogy a bankgaranciák esetében is azzal a problémával találkozhatunk, hogy a bankok sokszor olyan feltételeket kérnek, főleg a vállalkozóktól egy bankgarancia kibocsátásához, ami sok esetben szinte teljesíthetetlen. Az talán növeli a versenyhelyzetet, hogy a biztosítótársaságok esetén is megnyílik a lehetőség, hogy ők is ilyen garanciát nyújtsanak. Ezt is támogatni tudjuk.

Összegezve: az első körben azt tudom mondani, hogy abszolút támogathatók ezek a technikai javaslatok ‑ én természetesen erről a javaslatról beszéltem ‑, de nem szabad hátradőlnünk, mert a feladat még nincs megoldva. Ezt az intézményt jobban ki tudja kristályosítani és a hibákat tudja módosítani, de az utánam következő Z. Kárpát Dániel el fogja mondani, hogy mi mit tennénk még a helyzet javítása érdekében. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Dr. Staudt Gábor — 2015-12-01, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/122-102.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-122-102,
  title = {Dr. Staudt Gábor — 2015-12-01, vezérszónoki felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/122-102.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}