Dr. Völner Pál (Fidesz)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt évek igazságszolgáltatási reformjának keretei között a kormány komoly hangsúlyt helyezett a közélet tisztaságának fokozására, a korrupciós cselekmények hatékonyabb visszaszorítására. Ennek során az Európai Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportjának, a GRECO-nak Magyarországról szóló országértékelésében megfogalmazott ajánlásaira tekintettel a kormány javaslatára az Országgyűlés első lépésként 2011. november 14-én döntött a vesztegetési cselekmények felderítésében a hatóságokkal érdemben együttműködő elkövetőkkel szemben alkalmazható lehetőségről, a büntetés korlátlan enyhítéséről, amellyel a látencia csökkenését kívánta elérni. Ez a korábbi szabályozáshoz képest, amely automatikus, kötelező és teljes büntetés alóli mentességről rendelkezett, szigorítást jelentett. Az új szabályok értelmében a büntetés korlátlan enyhítése ugyanis nem jelent automatikus enyhítést, alkalmazásának mértéke a bíróságtól függ, és ez megfelelő mozgásteret biztosít a bíróság számára az egyedi körülmények mérlegelésére.

A büntető tárgyú törvények módosításával az Országgyűlés 2011. november 14-én döntött arról is, hogy a büntető törvénykönyvben a „befolyás vásárlása” alcímmel megteremti az aktív befolyással üzérkedés egyértelmű büntethetőségét mind a belföldi, mind a nemzetközi kapcsolatokban. Alapesetben három évig terjedő szabadságvesztéssel lett büntethető az, aki ilyen bűncselekményt követett el. További változást jelentett, hogy a GRECO ajánlásaira tekintettel a módosítás a nemzetközi kapcsolatban elkövetett aktív gazdasági vesztegetéshez hasonlóan a nemzetközi kapcsolatban elkövetett passzív gazdasági vesztegetést is büntetni rendelte.

A jogalkotó nemzetközi ajánlások alapján továbbá szigorította az elévülés idejét a közélet tisztasága és a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények körében, így az elévülési idő minimumát az általános részi három év helyett öt évben határozta meg. Több hónapon át tartó szakmai és társadalmi egyeztetést követően a kormány javaslatára az Országgyűlés 2012. június 25-én elfogadta az új büntető törvénykönyvet, amely 2013. július 1-jén hatályba is lépett. Az új Btk. hasznosította a korábbi évek eredményeit, ám emellett lényeges újításokat is bevezetett. A kódex szerkezetileg egyszerűsíti a tényállásokat, így például egy fejezetben korrupciós bűncselekményként szabályozza a közélet tisztasága elleni és a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekményeket. A törvény büntetni rendeli a közélet tisztaságát sértő cselekmények aktív és passzív elkövetőit is. Emellett különbséget tesz a gazdasági életben elkövetett bűncselekmények, illetve a hivatalos személyekkel, hivatalos eljárással kapcsolatos cselekmények között. A korrupciós bűncselekmények tényállásai az új Btk.-ban a nemzetközi előírások szerint kerültek kidolgozásra, emellett a jogalkotó a GRECO Magyarország harmadik körös ország­értékelése során tett megállapításait is maximálisan figyelembe vette.

Újabb kiskapuk záródtak be a korrupciós és a közélet tisztaságát sértő bűncselekmények előtt azzal, hogy a Magyarország által is elfogadott nemzetközi egyezmények, ajánlások nyomán új tartalmú különös részi tényállások jöttek létre. Ilyen például a vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, illetve a vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban. Ezeket a magatartásokat a korábbi Btk. is szankcionálta, igaz, sokkal szűkebb körben.

Fontos változás, hogy a bírósági vagy hatósági eljárás vonatkozásában korábban egy szakaszon belül szabályozott aktív, illetve passzív vesztegetést a törvény az új szerkezeti rendnek megfelelően két önálló tényállásban szabályozza. Az új Btk. kifejezetten említi a választottbírósági eljárásban történő elkövetést, továbbá bűncselekménnyé teszi például az EU Bírósága vagy a nemzetközi szerződéssel létrehozott, illetve az ENSZ BT által felállított nemzetközi büntetőbíróságok vonatkozásában elkövetett vesztegetést is.

Az új Btk. minősített esetként kezeli, ha az aktív gazdasági vesztegetést bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. A strómanok által vezetett cégek bejegyzésének megakadályozása érdekében büntethetővé vált az a személy, aki közreműködik abban, hogy olyan gazdálkodó szervezet vagy magánszemély kerüljön tulajdonosként bejegyzésre a cégnyilvántartásban, akinek a lakóhelye ismeretlen vagy a székhelyén nem lelhető fel, illetve aki vagy amely nem a gazdasági társaság tényleges tulajdonosa.

A korrupciós bűncselekmények vonatkozásában legutóbb 2015. július 1-jével következtek be lényegesebb változások. Mivel a szabályozásnak teljesen egyértelművé kellett tennie az állampolgárok számára, hogy a vesztegetés, a befolyás vásárlása semmilyen esetben sem lehet a hivatalos ügyek elintézésének módja, 2015. július 1-jétől kiegészült a befolyás vásárlásának tényállása azzal, hogy büntetendővé vált az is, ha a jogtalan előnyt magát hivatalos személynek kiadó személy részére vagy rá tekintettel másnak adják vagy ígérik. A bűncselekmények felderítése hatékonyságának növelése érdekében került be a törvénybe azon új szabály, amely mind a befolyás vásárlása, mind a befolyással üzérkedés körében a büntetés korlátlan enyhítésére ad lehetőséget akkor, ha az elkövető a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti és az elkövetés körülményeit feltárja.

Végül a 2015-ös módosítás a korrupció területén érvényesítendő zéró tolerancia érdekében a vesztegetés feljelentésének elmulasztását valamennyi korrupciós bűncselekmény tekintetében büntetendővé nyilvánította. Az új Btk. a mindennapi tapasztalatok alapján korszerűsítette a gazdasági bűncselekmények körét, más fejezetbe kerültek a nem szorosan a gazdasági élet prudens működését sértő bűncselekmények, mint például a számítógépes bűncselekmények. A költségvetést károsító bűncselekmények kiemelt megkülönböztetést kaptak azáltal, hogy külön fejezetbe kerültek. Ide tartoznak az olyan bűncselekmények például, mint a 2011-es Btk.-módo­sítás során létrehozott költségvetési csalás. Főként az állami vállalatok esetében régóta űzött gyakorlat a vagyon színlelt gazdasági tevékenységgel, például fiktív tanulmányírással történő kitalicskázása. Erre ad hatékony választ a gazdasági csalás nevű új tényállás.

A korábbi években többször előfordult, hogy a jellemzően állami tulajdonú gazdasági társaság vezetői olyan tevékenységet végeztek, amely a gazdasági társaságnak milliárdos kárt okozott.

(15.00)

Amennyiben nem történt természetes személy megtévesztése ennek során, a csalást nem lehetett megállapítani ‑ így menekült meg jó néhány szocialista esetben az elkövetők köre ‑, a hűtlen kezelés tényállás ugyanis nem tudta ezeket az eseteket megfelelően kezelni. Ezért indokolttá vált a színlelt gazdasági tevékenységvégzésben megnyilvánuló, megtévesztő jellegű, jogtalan haszonszerzési célzatú magatartások büntetőjogi szankcionálása.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbbiekben csak a témához kapcsolódó legfontosabb újításokat emeltem ki, ám reményeim szerint ez is elegendő annak érzékeltetésére, hogy a korrupció visszaszorítása érdekében a jogalkotó a mind tökéletesebb, a nemzetközi elvárásoknak is teljes mértékben megfelelő és hatékony büntetőjogi szabályozás kialakítására törekszik. Bízom benne, hogy ez a gyakorlatban is hozzá fog járulni a közélet tisztaságába, az államapparátus, illetve a hivatalos személyek szabályszerű, befolyástól mentes működésébe vetett bizalom megerősödéséhez.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném önöket emlékeztetni arra, hogy sajnos Magyarországon ma az ellenzék van tele korrupciós ügyekkel. Az MSZP elnökhelyettese, Simon Gábor több százmillió forintot tartott külföldi bankokban, és bissau-guineai útlevelet is tartalékolt a vészesebb időkre. A mai napig nem szűnt meg ez a gyakorlat, hisz folyamatosan jelennek meg hírek az MSZP józsefvárosi feketekasszájáról és a gyanúsan folytatott kettős könyvelésről. Hivatali vesztegetés elfogadásával büntetőeljárás alatt áll az MSZP-s Hiszékeny Dezső, és Juhász Ferenc volt honvédelmi minisztert épp a napokban ítélték két év börtönre hűtlen kezelés bűntette miatt. (Gőgös Zoltán: Első fokon!) Vajon hol tart Gőgös Zoltán LEADER-programban végzett dicstelen szerepének elbírálása? Ezt is megtárgyalhatnánk a mai napon. (Gőgös Zoltán közbeszól.)

A korrupció azonban a Jobbiktól sem áll távol, a párt ugyanis mind a mai napig nem tisztázta minden idők legsúlyosabb, külföldi szálakat is érintő korrupciós botrányát, a Kovács Béla-ügyet. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) A Jobbik képviselőjét orosz kémkedéssel vádolják, talán önök is tudják, hiába nevetnek rajta. (Dr. Bárándy Gergely: Ti még nem is kormányoztatok! ‑ Bangóné Borbély Ildikó: Fent van a neten már egy órája…) Vona Gábornak választ kell adnia arra, hogy miből is finanszírozta Kovács Béla a pártját. (Közbekiáltások a Jobbik soraiban. ‑ Az elnök csenget.) Persze, ha majd kiderül, akkor megválnak tőle, halljuk a sajtóban; talán kicsit elkésett reakció lesz. Ahogy arra is, hogy miért nem vizsgálta ki mind a mai napig képviselője ügyét, és mit ért az alatt, hogy: „KáGéBéla ügyével kapcsolatban ‑ Simicska Lajos lapjában úgy fogalmazott ‑ sok mindent hallottam, közte elbizonytalanító dolgokat, amikre választ várok.” Hát, talán ön kaphatja meg leghamarabb, mi is a válaszukat várjuk. (Dr. Staudt Gábor: Tőletek kaphatunk…)

Arra a kérdésre is választ várunk, hogy a Jobbik miért állt a nagybirtokosok oldalára a földprogramban, holott a programjában korábban még földosztást sürgetett a magyar családi gazdálkodóknak. Talán Simicska Lajos és nagybirtokos társai érdekei fontosabbak már a Jobbiknak, mint a gazdáké? Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban. ‑ Dr. Bárándy Gergely: Nem a mi barátunk volt!)