Kontrát Károly (Fidesz)

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A szocialisták 8 éves kormányzása, különösen a Gyurcsány-kormány időszaka veszélyesen megrendítette az állammal, az állam intézményeivel és a közszereplőkkel szembeni közbizalmat. Különös súlyt adott mindennek a korábban soha nem látott mértékű kormányzati korrupció.

A 2010 májusában megalakult második Orbán-kormány azonnal zéró toleranciát hirdetett meg a korrupció ellen. Célkitűzésünk, hogy Magyarország a világ korrupcióval legkisebb mértékben fertőzött országai között legyen. Az ellenzékkel szemben mi nemcsak beszélünk, hanem teszünk is a korrupció ellen.

A Fidesz-KDNP-kormány a megalakulása óta az elmúlt 20 év legintenzívebb korrupcióellenes intézkedéssorozatát hajtotta végre. Ennek eredményeként az Országgyűlés megteremtette a szükséges jogi alapokat, amikor elfogadta a 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvényt, amely rögzíti, hogy átlátható költségvetési és gazdálkodási gyakorlatot kell érvényesíteni; a büntető törvénykönyv módosításáról szóló 2012. évi C. törvényt; a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényt; valamint az egyes rendészeti tárgyú és az azokkal összefüggő törvények módosításáról szóló 2010. évi CXLVII. törvényt, amely végrehajtotta a rendészeti reformot. Ennek keretében hoztuk létre a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet, a Nemzeti Védelmi Szolgálatot. Ez a szervezet kifejezetten a közhivatalok megtisztítását, a korrupció megelőzését szolgálja.

Az MSZP, a Jobbik, az LMP, a DK, az Együtt, a PM, tehát egyetlen ellenzéki párt sem szavazta meg az imént felsorolt törvényjavaslatok egyikét sem.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány tagjainak feladat- és hatásköreiről szóló kormányrendelet a belügyminiszter feladatkörébe utalta a korrupcióellenes tevékenységgel kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolását. A belügyminiszter ezt a feladatot irányító jogkörében, a Nemzeti Védelmi Szolgálat útján látja el. A mi kiindulási pontunk az, hogy Magyarország jogállam, senki nem állhat a törvények felett. Minden embernek, aki a törvényeket megszegte, viselnie kell tettének következményeit.

A kormány elkötelezett abban, hogy az állam iránti bizalmat növelje, és az Alaptörvény szerint minden rendelkezésre álló eszközzel garantálja a nemzeti vagyonnal és a közpénzekkel való felelős gazdálkodást, a korrupció elleni eredményes fellépést. Az emberek jogos elvárása a bűnözés csökkentése és a bűnözőkkel szembeni gyors, hatékony, arányos és törvényes fellépés.

Mit tett a kormány, mit tett a Belügyminisztérium a korrupció ellen? Hazánk első, a korrupcióellenes tevékenységeket összkormányzati szinten meghatározó, stratégiai szemléletű dokumentuma 2001-ben, a Fidesz-kormányzás első ciklusában született. Ez volt az 1023/2001. (III. 14.) számú kormányhatározat. 2010-ben, a megalakulását követően a Fidesz-KDNP-kormány egyik fő közpolitikai célkitűzése a rend megteremtése volt Magyarországon. Ezen célt fogalmazta meg a nemzeti együttműködés programja 2. pontja: „Itt az idő, hogy újra rend legyen az országban. E szándék része az állammal és annak intézményeivel szembeni közbizalom helyreállítása, a közszolgálati korrupció, ezen belül is a rendészeti, közigazgatási korrupció teljes visszaszorítása.”

A 2011-ben megjelent Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési program célul tűzte ki az elszámoltathatóság megteremtését és a korrupció teljes felszámolását. A Magyary-program által meghatározott irányok mentén készült el és került elfogadásra a közigazgatás korrupciómegelőzési programja, amely a 2002-2014 közötti időszakra határozott meg kormányzati intézkedéseket. Az átfogó, a megelőzésre is figyelmet fordító intézkedéscsomagban markánsan jelent meg az új szemlélet, a büntetőjogi eszközök mellett a korrupciós kockázatok mérséklését, a szervezeti integritás megerősítését és az etikus működést támogató intézkedések is hangsúlyt kaptak.

A kormány az 50/2013. (II. 25.) számú kormányrendelettel bevezette az államigazgatási szervek körében az integritásirányítási rendszert. Ez azt jelenti, hogy az államigazgatási szerveknél éves kor­rup­ciómegelőzési intézkedési tervet kell kidolgozni, amelynek eredményeit év végén nyilvános jelentésben kell összefoglalni. Eljárásrendet kell kidolgozni a korrupciós kockázatokra vonatkozó bejelentések fogadására és kivizsgálására is. A korrupciós kockázatok kezelése érdekében integritás-tanácsadó kijelölésére került sor.

A kormány az 1336/2015. (V. 27.) számú kormányhatározattal fogadta el a korrupcióellenes szakpolitika jelenlegi irányait meghatározó nemzeti korrupcióellenes programot. A program és az azzal összefüggő intézkedések a 2015-18. évekre vonatkozó tervének elfogadásáról szóló kormányhatározat olyan átfogó intézkedéscsomagot tartalmaz, amely egyéni, intézményi és rendszerszintű megelőző intézkedéseket irányoz elő a közszférára és a magánszférára egyaránt.

A program nagy előrelépés a tekintetben, hogy hatókörét a kormány nem kizárólag a közigazgatásban határozta meg, azaz a korrupcióellenes célkitűzések és az intézkedések túlmutatnak a közigazgatás szervezetrendszerén. Intézkedéseket, javaslatokat fogalmaz meg például az üzleti élet tisztaságának erősítésére is.

Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszék által 2015-ben immár ötödik alkalommal lefolytatott integritásfelmérés az állami szervek korrupciós kockázatairól fontos információkat szolgáltat, amelyek lehetővé teszik, hogy a jogalkotó naprakész ismeretekkel rendelkezzen, és ezáltal minél hatékonyabban tudjon fellépni a korrupció ellen.

A kormányzati antikorrupciós program részeként Magyarország 2012-ben csatlakozott a nyílt kormányzati együttműködés, Open Government Part­nership elnevezésű nemzetközi kezdeményezéshez. A „nyílt kormányzás” nyilatkozatot 2011-ben 8 ország írta alá, és azóta további 55 ország csatlakozott hozzá. Az együttműködés célja, hogy erősítse a részes országok elkötelezettségét a nyílt és átlátható kormányzás megteremtése és a társadalmi részvétel erősítése iránt, valamint hatékony államközi keretet nyújtson a nemzetközi jó gyakorlatok és tudás kicseréléséhez. A csatlakozás részeként Magyarország az 1080/2013. (II. 25.) számú kormányhatározattal el­fo­gadott akciótervében vállalást tett többek között a költségvetési adatok és a közpénzek felhasználására kötött szerződések nyilvánosságának erősítésére, a közbeszerzési adatok kereshetőségének javítására és az integritásirányítási rendszer hatékonyságának növelésére a közigazgatásban.

Az akcióterv végrehajtásának értékelése folyamatban van. Az értékelés első lépéseként a Belügyminisztérium által elkészített önértékelés szerint a 16 vállalás közül 12-t sikerült részben vagy egészben végrehajtani. Célunk egy átlátható és nyílt, a nemzeti vagyont és a közpénzeket felelősen kezelő, elszámoltatható kormányzat és közigazgatás megteremtése. Ki kell emelnem, hogy a korrupciómegelőzéssel összefüggő ismeretek oktatása is alapvető fontosságú.

Az integritásirányítási rendszer bevezetését követően a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a közszolgálatban széles körű képzéseket folytatott. A képzéssorozat az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb közszolgálati továbbképzését valósította meg, amelynek újszerűségét, a benne rejlő innovációt az Európai Bizottság is kiemelte a 2014-ben publikált anti­kor­rupciós jelentésben.

A korrupciómegelőzés tekintetében ki kell emelni, hogy az önkormányzati választásokat követően az önkormányzatok új vezetőit előadásokon készítjük fel a korrupció különféle megjelenési formáival szembeni védekezésre.

Tisztelt Országgyűlés! A Nemzeti Védelmi Szolgálat 2011. január 1-jei hatállyal a Belügyminisztérium Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata jogutódjaként történő létrehozása révén a korrupció elleni küzdelem új perspektívái nyíltak meg. Míg a jogelőd szerv hatásköre csak a rendőrségre és korlátozott mértékben a Vám- és Pénzügyőrségre terjedt ki, addig az MVSZ védett állománya jelentősen kibővült, továbbá új feladatai hatékonyabb eljárást tesznek lehetővé.

2011-ben a fő cél a rendvédelmi szerveken belüli hivatásos állományt érintő védelmi feladatok ellátása volt, annak érdekében, hogy elinduljon egy tisztulási folyamat. A védett állomány létszáma akkor meghaladta a 93 ezer főt. Az általuk végzett tevékenység lefedte többek között a rendőri intézkedéseket, a büntetés-végrehajtási feladatokat, a menekültügyi eljárást, az adó- és vámeljárást, a katasztrófák elleni védekezés esetén teendő intézkedéseket is. Az új szerv létrehozását követő években a védett állomány mind összetételében, mind számszerűen növekedett először. A rendvédelmi szervek, majd 2013-tól a közigazgatási szervek meghatározott feladatot ellátó állománya is hatókörébe került, így a védett állomány létszáma ma már meghaladja a 130 ezer főt.

Tisztelt Országgyűlés! Magyarország azon országok között van, ahol a legnagyobb csökkenést mutatja a nemzeti közigazgatási intézményeken belül a korrupció.

(14.50)

Ezt az Európai Bizottság mondta ki, hogy az Európai Unión belül a legnagyobb előrelépést a korrupció elleni harc területén Magyarország érte el. Önmagában ettől a megállapítástól nyilvánvalóan nem dőlhetünk hátra, nem lehetünk elégedettek. Bár jelentősen javítottunk a pozíciónkon, azonban eredményekkel csak akkor büszkélkedhetünk, ha még tovább tudunk lépni a megkezdett úton, és az eredeti célkitűzésnek megfelelően a legkevésbé korrumpálható országot, a legkevésbé korrumpálható közigazgatást tudhatjuk magunkénak. Ezért elszántak vagyunk, és ezért a kormány az ehhez szükséges minden intézkedést megteszi, és a jövőben is meg fogja tenni.

Végül engedjék meg nekem, hogy Medgyessy Péter 2004. augusztusi idézetét, amely szerint „az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel”, akként aktualizáljam, hogy a mai ellenzék tele van korrupciós ügyekkel. Hogy néhány aktuális ügyet említsek: vesztegetés gyanúja miatt jelenleg is eljárás van folyamatban Hiszékeny Dezső szocialista képviselő ellen, aki groteszk módon maga is az egyik kezdeményezője volt a jelen vitanapnak; a Jobbik részéről pedig Kovács Béla, a Jobbik európai parlamenti képviselője, aki Európa legnagyobb politikai korrupciós botrányában egy példátlanul súlyos bűncselekmény gyanújába keveredett. Bízunk abban, tisztelt Országgyűlés, hogy az igazságszolgáltatás kideríti az igazságot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)