Dr. Fazekas Sándor (Fidesz)

DR. FAZEKAS SÁNDOR földművelésügyi mi­nisz­ter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Örülük annak, hogy fölvetette ezt a témát, amely tegnap már komoly terjedelemben zajlott itt az Országgyűlésben. A napirend előttinek mi is a pontos címe, képviselő úr? „Elindult a földrablás”, ugye? (Gőgös Zoltán: Igen.) Érdekes, már nem volt mersze elmondani ezt a címet, vagy csak én nem hallottam. Tehát föld­rablás-e vagy sem az, ami most zajlik, tisztelt Ország­gyűlés, mert ez szerintem a legfontosabb dolog, ami képviselő úr címként adott, de nem merte elmondani ‑ bátor tett. (Gőgös Zoltán: Nem vagyok én olyan gyáva.) Bátor tett, itt a bizonyság arra, hogy nem merte elmondani, mert ezt tegnap is el­mondtam, hogy aki földrablásról beszél, és ennek meg­van a jelentősége ebben a Házban, tisztelt Ország­gyűlés, az azt állítja, amit a Btk. is, hogy aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz… (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Igen, hallották már önök, mégis földrablást emlegetnek. Tehát nem árt, ha az „ismétlés a tudás anyja” elv ér­vé­nyesül.

Mert aki azt mondja, hogy itt földrablás van, az nem állít mást, mint azt, hogy a gazdák, akik földet vásárolnak liciten vagy elővásárlási joggal az állam­tól, ők rablók. (Felzúdulás és közbeszólások a Jobbik soraiban.) Rablónak nevezni a magyar gazdákat pedig egy jelenkori kuláküldözés, ennek lehetünk most a tanúi. (Zaj, közbeszólások az MSZP és a Jobbik soraiból.) Mindenféle kifogással csak a magyar gazdák ne vehessenek földet; kritizálni őket azért, hogy nem is érdekli őket; amikor vesznek, akkor pedig az a baj, hogy miért vesznek. (Gőgös Zoltán: Nem vesznek, több eszük van annál.) Ha a kép­viselő úr azt mondja, hogy nem vesznek, akkor pedig mi a probléma?

(9.20)

Ha ön azt mondja, hogy nem vásárolják meg a földet a gazdák, akkor mi a probléma? Egyik pillanatban az a gond, hogy eladjuk a földet, a másik pillanatban pedig az a gond, hogy nem tudjuk eladni a földet.

Szerintem az első nap árverései után korai mérleget vonni. Sporthasonlattal élve: egy futballmeccsen is az első perc aligha alkalmas arra, hogy megjósoljuk a küzdelem végét. De azért mutatkozik érdeklődés, hiszen a földek több mint 50 százaléka elkelt. Mintegy 40 ezer parcelláról van szó, és ez azt jelenti, hogy ha ez a tendencia megy tovább, 20 ezer gazda már földtulajdonhoz jut. Ez azért egy rendkívül jelentős dolog, ami egyúttal arra is rámutat, hogy mennyire vidékfejlesztési eszköz vagy sem ez a terület, mert alig hiszem, hogy a magyar vidékfejlesztésben az egy-két-három-öt hektáros kisparcelláknál nagy potenciál lenne. Éppúgy a haszonbérleti joggal terhelt, tíz, húsz meg harminc évre haszonbérleti joggal terhelt földeknél is jó lenne, ha ön mint nagy vidékfejlesztő ‑ akinek a munkálkodását bezárt cukorgyárak, 10 ezer hektár kiirtott föld fémjelzi, ezek fűződnek a nevéhez ‑ megmondaná azt, hogy milyen vidékfejlesztési lehetőséget lát ezeknél a tartós bérleteknél, amelyek harminc év múlva járnak le. Ez szerintem mindenképpen hasznos lenne.

Tisztelt Országgyűlés! Igenis van érdeklődés a földek iránt. Éppen mai adat az, hogy Nógrád megyében 28 darab állami földre 43 licitáló jelentkezett, és az eddig meghirdetett 6500 darab 3 hektár alatti földre már mintegy ezer vételi ajánlat érkezett; egyébként december 1-je a határidő. Tehát igenis van érdeklődés, és a gazdák élnek azzal a lehetőséggel, amit a jogszabályokban a kormány, illetve az Országgyűlés számukra biztosít.

Tisztelt Ház! Nekem az a meglátásom, hogy a gazdák jogosan élnek a földvásárlás lehetőségével. A haszonbérletekre ennek milyen hatása van? Szeretném elmondani, hogy zömmel azok érdeklődnek, akik most is haszonbérlők. Ők fogják tudni a földeket használni, ahol nem ők a haszonbérlők. Amikor pedig letelnek a földhasználati szerződések, akkor meg be tudnak lépni. De én azt mondom, hogy ezt bízzuk a gazdákra. Én nem kívánok kommentálni egyetlen latolgatást sem a jövőt illetően, amit egy gazda mond, én nem kívánok latolgatni abban a vonatkozásban sem, hogy ki miképpen tervezi a gazdálkodását, ki vesz részt árverésen vagy ki nem foglalkozik ezzel. Majd meglátjuk, amikor majd néhány hónap, mondjuk, két hónap eredményei a rendelkezésre állnak, hogy mi a tényleges helyzet.

Nekem meggyőződésem, hogy helyes a döntés. Igenis meg kell teremtenünk a lehetőséget. Az az igazi vidékfejlesztés, hogy a magyar gazdák földhöz jussanak, ezeket az apró parcellákat, osztatlan közös tulajdonokat tudják használni, tudjanak termelni. Hiszen a vidékfejlesztés nem egy önmagáért való dolog. Önök, képviselő úr, a magyar vidéket föl akarták számolni, az önök idején volt olyan államtitkár, aki azt mondta, hogy a magyar falu egy középkori maradvány, arra nincs szükség. Szerintem ha valaki ebben a Házban a vidékfejlesztésről a legjobb, ha hallgat, az ön.

De egy dolog biztos: a magyar vidékfejlesztés a magyar gazdák nélkül elképzelhetetlen, termelni kell, megélhetést kell nyújtani vidéken, ehhez pedig a földre szükség van. Ezt a célt a „Földet a gazdáknak” program teljes mértékig teljesíti. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)