Gúr Nándor (MSZP)

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. A polgári perrendtartással kapcsolatos törvénytervezet tekintetében Harangozó Tamás elmondta a vezérszónoklatában mindazokat a pozitívumokat, amelyeket el lehetett mondani. Én ezeket nem ismételném meg. Egyetértek vele, de nem ismételném meg. Néhány kérdést és néhány aggályt fogalmaznék meg inkább.

Igazából arra szeretnék visszahivatkozni, ami ma már kétszer elhangzott a Ház falai között, hogy az Országgyűlés gyakorlatilag mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő, amelynek az eredménye az, hogy az Alkotmánybíróság egy felhívásával gyakorlatilag, ha emlékképeim nem csalnak, december 31-ig kell rendbe tenni ezt a kérdést. Hát, jobb lett volna, ha erre nem kerül sor. Na de, ha már így van, akkor nyilván arra kell törekedni, hogy ennek a rendbe tétele december 31-ig megtörténjen.

Az, amit az elmondott pozitívumokból mégis egyként mindenképpen meg szeretnék említeni, az valójában nem más, mint az, hogy akár a polgári perben vagy épp a közigazgatási pereket illetően az elektronikus kapcsolattartás, ügyintézés szabályainak a pontosítása, akár a megerősítése fontos és szükségszerű, ezt a Magyar Szocialista Párt nem vitatja, sőt támogatja és erősíti. Mindezek mellett azért szeretném azt is megjegyezni, hogy a Magyar Szocialista Párt már a korábbiakban is a digitalizálás irányába történő elmozdulást fontosnak tartotta, és a saját tevékenységén keresztül érvényesítette is. Nyilván ezt a folyamatot, ha ez továbbépül és erősödik, akkor támogatjuk.

Amivel igazából bajom van vagy bajunk van, az néhány olyan dolog, amelyben egzakt válaszokat ‑ legalábbis én személy szerint ‑ nem ismerek, de azt hiszem, többen vagyunk ezzel így. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak a véleményét én kerestem, kutattam, de nem láttam, nem találtam, azt szeretném kérdezni, hogy van‑e ilyen vélemény, illetve ki lett‑e kérve, és ha van, akkor ennek a beltartalma megerősítő jelleggel párosul‑e mindahhoz, ami az előterjesztésben van. Remélem, van, és igen, megerősítő jellegű, mert akkor ez erősíti mindazt, amit az előbbiekben én is mondtam, hogy ez a folyamat alapjaiban, mármint az elektronikus kapcsolattartás, ügyintézés és digitalizálás fontossága jelen kell hogy legyen, ez megerősítésre kerül.

Ami aggályos, az két dolog számomra. Az egyik az a ma már meghivatkozott 4648-as salátatörvény, még a nyár időszakából, ami az ügymenet szabályozására, az újabb korrekciók kialakítására, határidők kicsúsztatásával párosulva ‑ és hát így ennek okán a vállalkozásoknak és maguknak az érintetteknek, a lakosságnak ‑ a felkészülés tekintetében minimális időtartamot enged meg, január 1-jéig. Ez gyakorlatilag a mostani törvénytervezet elfogadásával azt a helyzetet teremti meg, hogy akár ilyen értelemben a bürokráciához rendelt adminisztrációs terhek is nőnek a lakosságot érintően is és a vállalkozásokat érintően is, ha másból nem, egyszerűen az idő szűkösségéből és a rákészülésből fakadóan. Ezért is lett volna célszerű az, hogyha ‑ az első mondatomat visszaidézve ‑ sikerült volna elkerülni azt a helyzetet, ami arról szól, hogy az Alkotmánybíróság felhívása alapján kell eleget tenni annak, amit az Országgyűlés követett el a mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség előidézését érintően.

A második aggályos kérdésem, amiről még ma itt nem esett szó, az igazából a tisztességes eljáráshoz való jog és annak a védelme, amely a törvénytervezet keretei között is megfogalmazódik. Répássy Róbert fideszes képviselőtársam most ugyan nincs itt, de ez nem baj, mert amit ő mondott, az egy fontos dolog volt, úgy fogalmazott, hogy a bíróságok tevékenységének a gyorsítását kell elérni. Egyetértek vele, szeretném ezt megerősíteni, a bíróságok ‑ idézőjelbe tett ‑ nem döntése, mármint azt értem ez alatt - pél­dákat tudnék mondani sokat ‑, hogy egy egyszerű munkaügyi per tekintetében 5-6 éves időintervallumokat felölelő folyamatokkal kell szembenézniük az érintetteknek. Mondjuk, ha konkrét eseteket előhoznék, akkor olyanokat tudnék mondani, hogy 10-12. bírósági tárgyalásokat élnek meg az érintettek, jól mondom: 10-12. alkalommal történő bírósági tárgyalásokat egy egyszerű munkaügyi perben, 4-5-6 bíró szerepvállalása mellett, mert érdekes módon, amikor az ügydöntés közelébe kerülnek az esetek kapcsán, akkor bíróváltásokra kerül sor. Hát, nem akarom az ördögöt a falra festeni, de ezek olyanok, mint ha nem véletlenszerűek lennének. Szóval, egy szó, mint száz, legalább azokban az ügyekben, amelyekben nagyon egyszerű, egzakt alapokon nyugvó döntések meghozatalát lehet megtenni, ezekben jó lenne, ha a bíróságok azt az utat járnák, amely a megszokott gyakorlat, példaként egy munkaügyi perben 3-4 hónap alatt döntéseket lehet és kell hozni. Nem 5-6 év alatt.

Azt szeretném ezzel jelezni, hogy Répássy Róbert azon állításával és kívánságával teljesen egyetértek, ami a bíróságok tevékenységének a gyorsítását indítványozza, de ezt nem Répássy Róbert mondja, ő most csak a leckét ismétli fel, mert a Magyar Szocialista Párt sok képviselője ezt éveken keresztül már hangsúlyozta, és kértük is az ebben történő elmozdulást.

Egy szó, mint száz, akkor lennénk elégedettek és nyugodtabbak, ha, mint mondtam, az egzakt alapokon nyugvó döntések kellő, megfelelő, elfogadható időintervallumon belül megtörténhetnének. Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)