Manninger Jenő (Fidesz)

MANNINGER JENŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Ház előtt fekvő törvényjavaslat egyrészt uniós harmonizációs célt szolgál, másrészt pontosítja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megállapításának szabályait, harmadrészt pedig kezeli a településeken a közszolgáltatás folytonosságának szabályozási hiányosságait.

A hulladékgazdálkodás területén hazánkban szükség van a folyamatos előrelépésekre, amelyekre a kormány komoly figyelmet fordít. Az elmúlt évtizedben a hulladék káros hatása elleni védelem az egyik legfontosabb gazdasági és környezetgazdálkodási kérdéssé vált.

Az uniós szabályozásból meg kell említenem a hulladékgazdálkodási irányelvet, amely hazánk számára is teljesítendő célszámokat fogalmaz meg. 2020-ig újra fel kell dolgozni a települési hulladék felét, 2020-ig a háztartási hulladék esetében az újrahasználatra való előkészítést és az újrafeldolgozást tömegében minimum 50 százalékra kell növelni, 2015-ig elkülönített hulladékgyűjtési rendszert kell felállítani a háztartási hulladék kezelésére, a települési hulladék részeként lerakásra kerülő, biológiailag lebontandó szervesanyag-mennyiséget az 1995-ben országos szinten képződött mennyiséghez képest 2016. július 1-jéig 35 százalékra kell csökkenteni. 2020-ig a nem veszélyes építési és bontási hulladékok 70 százalékát kell újrafeldolgozni vagy hasznosítani, 2016-ig a szárazelemek 45 százalékát kell összegyűjteni.

Láthatjuk tehát, hogy van feladat bőven, és ezen az úton járnak a magyar Országgyűlés és a magyar kormány rendelkezései és efelé haladunk.

A hulladékgazdálkodási irányelv szabályait 2012-ben ültettük át hazánk jogrendszerébe. Hulladéktörvényünk jelentős előrelépést jelent a korábbi állapothoz képest, megjelennek benne a következő alapelvek: az újrahasználatra való előkészítés elve, a kiterjesztett gyártói felelősség elve, az önellátás elve, a közelség elve, a szennyező fizet elve, a biológiailag lebomló hulladékok hasznosításának elve, a költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosításának elve és a keresztfinanszírozás tilalmának az elve.

(19.10)

Megjelenik továbbá a törvényben az életciklus-szemlélet is, amely szerint a környezetvédelem politikájának biztosítani kell, hogy a negatív környezeti hatások az erőforrások teljes életciklusa alatt a lehető legkisebbek legyenek.

Meg kell ezenkívül említeni néhány további előrelépést, amelyet hazánk a hulladékgazdálkodási szabályozással kapcsolatban az elmúlt években tett. 2013-ban megkezdte működését az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség, amely a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást végző szervezet tevékenységét minősíti a szolgáltatás biztonsága és minősége alapján. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos adatnyilvántartásban az OKIR részeként működő hulladékgazdálkodási információs rendszer működésében és ennek szabályozásában is érzékelhető a fejlődés. A hulladék keletkezéséről, hasznosításáról és ártalmatlanításáról az EU irányában kétévente adatszolgáltatási kötelezettségünk van, ezt a kormány egy tavalyi rendeletében precízen szabályozta.

Ezenkívül a törvényjavaslatról hadd mondjam el, meg kell említenünk, hogy a törvényjavaslat célja, hogy a hulladékgazdálkodásról szóló törvény kiegészüljön azokkal az előírásokkal, amelyek biztosítják a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásban újra rendszeresített gyűjtőedények közszolgáltatási díjának alkalmazási módját. A szabályozás szükségessége abból adódik, hogy a törvény rezsicsökkentést szolgáló átmeneti rendelkezései az új gyűjtőedény­méretek bevezetésére nem tartalmaznak előírásokat. Ez a szabályozás a rezsicsökkentés eddigi eredményeit is meg fogja őrizni.

A törvényjavaslat uniós harmonizációs célokat is szolgál, ezenkívül, ahogy államtitkár úr is említette, a javaslat a szennyvízbegyűjtési közszolgáltatás kérdéseit is érinti. A törvényjavaslat az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvény módosítására tesz javaslatot. A közszolgáltatás kiesése esetén a kormány által kijelölt állami szerv közérdekű szolgáltató kijelöléséről intézkedik az átmeneti ellátás érdekében, illetve szervezi a rendkívüli ellátást. Ehhez hasonló jogintézmény már létezik és eredményesen működik a hulladékgazdálkodási és kéményseprőipari közszolgáltatások esetében.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem a tisztelt országgyűlési képviselőket, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm.