Dr. Vas Imre (Fidesz)

DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A T/6631. számon benyújtott, a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat célja egy egyszeri póthatáridő biztosítása 2016. március 1-jéig, amely határidőig kezdeményezhető az adósságrendezési eljárás megindítása. A póthatáridő engedélyezése lehetővé teszi, hogy azok is kezdeményezhessenek adósságrendezési eljárást a nemsokára lejáró határidővel, akik a most hatályos törvény rendelkezései szerint a határidőket már túllépték.

A törvényjavaslatnak támogatott módosító javaslata nincs, azonban az MSZP kezdeményezte Bangóné Borbély Ildikó és Korózs Lajos indítványának fenntartását, ezért jelentkeztem szólásra elsősorban. A tárgybeli módosító javaslat ugyanis ellentmondásos, mert az indoklása szerint azt célozza, hogy a kilakoltatásra ne kerüljön sor az év novemberében, ehhez képest a törvényszövegben a banki elszámolási törvényekkel megakasztott végrehajtási és végrehajtáson kívüli zálogértékesítések további halasztására vonatkozóan rendelkezne. A módosító javaslat előterjesztője tehát összekeveri a végrehajtási eljárásban lefoglalt ingatlan értékesítésére irá­nyuló végrehajtási cselekményeket az értékesítést követő kilakoltatással. Éppen ezért felhívom a figyelmet arra, hogy mind a banki elszámolási törvény, mind az adósságrendezési törvény, mind pedig a bírósági végrehajtásról szóló törvény tartalmaz olyan egymásra épülő rendelkezéseket, amelyek az adósoknak elegendő felkészülési időt adnak a lakhatásának megoldására azokban az esetekben is, amikor az adós úgy dönt, hogy nem kezdeményez adósságrendezést az előírt határidőben ‑ jelen esetben akár a póthatáridőben ‑, ezért folytatódnak az ingatlanvagyonra vezetett végrehajtások. Azonban, ha az adós kezdeményezi az adósságrendezést, akkor nem folytathatók tovább a végrehajtási cselekmények, így az ingatlanértékesítés sem, továbbá a végrehajtáson kívüli zálogértékesítés is megszakad. Többek között ezt jelenti a magáncsődvédelem. A magáncsőd­védelem alatt a végrehajtási eljárások szünetelnek, és a sikeres adósságrendezés eredményeképpen a végrehajtási eljárások végleg megszűnnek. Ezért mondta a kormány képviselője a tárgybéli törvényjavaslat október 22-ei parlamenti általános vitájában, hogy az adósnak érdeke a magáncsődvédelem kezdeményezése, mert az eljárás jóval előnyösebb számára, mint a végrehajtási eljárás folytatása. Ugyanakkor engedjék meg, hogy megemlítsem, a bírósági végrehajtásról szóló törvény 182/A. §-ában szabályozott téli kilakoltatási moratórium minden esetben érvényesül, tehát még azok a hiteladós családok sem kerülnek az utcára, akiknél egyébként megkezdődhetne a kilakoltatás. Ugye, ez minden évben december 1-jétől március 1-jéig tart.

Amennyiben az MSZP komolyan gondolta a benyújtott módosításban foglaltakat, akkor csak súlyos szakmai hozzá nem értésről tettek tanúbizonyságot, ha viszont csúsztatásukkal tisztában vannak, akkor a lakosságot szerették volna félretájékoztatni, rémisztgetni. Egyik sem dicséretes cselekvés. Éppen ezért kérem képviselőtársaimat, hogy az eredetileg benyújtott törvényjavaslatot támogassák.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)