karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Dr. Kepli Lajos (Jobbik)

2015-10-22 · 109. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 6:13

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/6627 A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról

Szöveg5 120 karakter · 7 bekezdés · JSON

KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Én sem fogom hosszan elhúzni ennek a törvényjavaslatnak a véleményezését. Azt, hogy a felszámolópiacon ma Magyar­országon milyen állapotok, milyen viszonyok uralkodnak, nagyon jól láthatjuk a mindennapi esetekből, ügyekből. Hogy ez valóban megreformálásra szorulna, az nem kétséges, de hogy ez a törvény ezt a célt el tudja-e érni, az viszont nagyon is kétséges számunkra, hiszen ‑ amint az már az előttem felszólaló felszólalásában is elhangzott ‑ itt egy újabb állami felügyelet alá vonás, egy újabb lenyúlás szemtanúi lehetünk. A felszámolási eljárások tekintetében olyan befolyást tud gyakorolni ezáltal a kormány és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a felszámoló kijelölésére akár vagy magára a folyamatra, aminek köszönhetően nyilvánvalóan nem jöhet mindenki szóba, illetve nem lehet számba venni minden olyan felszámolóbiztost, aki korábban ezeknek az előírásoknak megfelelt volna.

Az is egy elég érdekes dolog, hogy a szabályozás rendelkezik arról, hogy kitolja a felszámolási és vagyonfelügyeleti szakirányú képzettséggel rendelkező személy által teljesítendő szakmai továbbképzési kötelezettség határidejét, és ezzel egyidejűleg csak most, ebben a módosításban rendelkezik a szakmai továbbképzés megszervezésére és lebonyolítására vonatkozó részletszabályokról. Ne feledjük el, hogy már volt egy határidő, ami most járt volna le, és ezt kívánja meghosszabbítani ez a törvénymódosító javaslat, és ezzel egyidejűleg akar csak a részletszabályokról is rendelkezni, egy egészen érdekes jogtechnikai megoldásként. Összességében a többi szabályozás tekintetében, bár tartalmaz olyan részletszabályokat, amelyeket ha egy felületes szemlélő néz, akár azt is mondhatja, hogy a felszámolási szabályok szigorításához vezetnek, vagy pedig, ahogy itt elhangzott, a vagyonértékesítés átláthatóságához, az ördög azonban mindig a részletekben rejlik. Én egészen biztos vagyok benne, hogy a felszámolási eljárások és a csődeljárások Magyarországon ettől a törvényjavaslattól nem lesznek hatékonyabbak.

Hogy egy kicsit saját szemszögből is megvilágítsam ezt a kérdést, egészen problémás az, hogy milyen hosszúságúak ma Magyarországon a felszámolási eljárások, milyen időkeretben zajlanak le: több évig elhúzódó eljárásokról van szó. Hogy egy kicsit a szakterületemet is érintsem, ennek többek között környezetvédelmi aggályai is vannak, amint azt több, az utóbbi időben bekövetkezett esetben láthattuk, például az Illatos úton a Budapesti Vegyiművek esetében is, ahol egy több évig elhúzódó felszámolás alatt az a környezeti veszélyhelyzet állt elő, amiről nap mint nap tudósított a média, sőt ez még olyan szempontból fokozódott is, hogy az az árukészlet, amely a felszámolási eljárás megkezdésekor még veszélyes vegyi anyagként volt kezelhető, az évek múlásával a különböző kémiai folyamatoknak és egyebeknek köszönhetően veszélyes hulladékká vált, és így szennyezte a környezetet, illetve szennyezi a mai napig is, amíg a felszámolás be nem következik. Ilyen aspektusai is vannak a felszámolási eljárás hosszú ideig történő elhúzódásának, és ez nem az egyetlen példa. Számtalan esetben, sőt az esetek nagy részében bekövetkeznek hasonló környezetkárosodások a felszámolás alatt lévő vagy már felszámolt cégek telephelyein, ahol sajnos már senki nem figyel oda kellő mértékben, hogy ezek a szempontok is érvényesítve legyenek.

Összefoglalva ‑ az egyéni szempont kiemelését félretéve ‑, maga a jogszabálytervezet szerintünk a továbbiakban sem alkalmas a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény olyan fokú javítására, amely Magyarországon ezt a fennálló, kaotikusnak is nevezhető helyzetet érdemben megjavítaná. Egy teljesen új szabályozás kellene, aminek viszont egy más irányt kellene vennie, nem azt az utóbbi években már megszokott irányt, hogy a kormány igyekszik mindent maga alá gyűrni és mindent saját hatáskörben eldönteni, hogy például ki alkalmas felszámolóbiztosnak és ki nem. Én értem azt, hogy ezzel egyfelől sok visszaélést lehetne megakadályozni ‑ és ez nagyon sok olyan intézkedésre elmondható, amiket ez a kormány kezdeményezett ‑, ha olyan a hozzáállás.

Ha pozitívan használjuk fel a törvény adta lehetőséget vagy intézkedést, akkor alkalmas arra, hogy kiszűrje azokat, akik erre nem alkalmasak. Viszont ennél a kormánynál sajnos számtalan olyan esetet is láttunk, hogy visszaélésre is alkalmat ad, arra, hogy politikai szempontok alapján szűrjék ki a különböző ‑ most nemcsak erről a törvényről beszélek, de erről is ‑ vállalkozókat, a különböző személyeket, akik ezeket a folyamatokat kontrollálni tudják, vagy akik felszámolóbiztosként egy-egy céghez kinevezésre kerülnek.

Ezek miatt a szempontok miatt sem tudjuk nyugodt lelkiismerettel támogatni ezt a törvényjavaslatot. Azt kérem a kormány képviselőjétől, hogy az itt elhangzott ellenzéki észrevételek megfontolása alapján egy olyan törvényt, a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló törvényt terjesszen a Ház elé, amely ezeket a kritériumokat kielégíti. Addig viszont sajnos nem tudjuk támogatni a javaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Dr. Kepli Lajos — 2015-10-22, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/109-108.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-109-108,
  title = {Dr. Kepli Lajos — 2015-10-22, vezérszónoki felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/109-108.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}