Dr. Galambos Dénes (Fidesz)

DR. GALAMBOS DÉNES, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény ‑ rövid nevén: csődtörvény - módo­sításáról szóló T/6627. számú törvényjavaslat módosítása van most előttünk, amelynek elsődleges célja, ahogy Fónagy János államtitkár úr az előterjesztői expozéjában jelezte, a felszámoló szervezetekbe vetett közbizalom erősítése, a vagyonértékesítések átláthatóbbá tétele és a felszámolási tevékenység szakmai színvonalának emelése. Ennek érdekében a kormány által most benyújtott törvényjavaslat a következő módosításokra terjed ki: felszámoló­biztosok kijelölése, kötelező szakmai továbbképzésük, felszámolói névjegyzékbe való kerülésük és a felszámolói névjegyzék vezetése, valamint a felszámolási vagyonértékesítések átláthatóságának növelése.

A jelenleg hatályos rendelkezések alapján a felszámolási eljárásokban a bíróság által kirendelt felszámoló szervezet nem jelölhet ki olyan személyt felszámolóbiztosnak, akit a felszámolói névjegyzéket vezető szervnek nem jelentett be. Jelenleg tehát a kijelöléshez elegendő a bejelentés ténye, a nyilvántartásba történő bejegyzés bevárása nem szükséges a kijelölhetőséghez. Ennek következtében előfordulhatnak olyan esetek, amelyek során olyan felszá­moló­biztosok végeznek eljárási cselekményeket, akik később nem kerülnek bejegyzésre a hatósági névjegyzékbe. Ez a tény, körülmény mind eljárásjogi, mind a hitelezői érdekek védelme szempontjából aggályos. Ennek elkerülése érdekében a javaslat akként módosítja a felszámolóbiztosok kizárására vonatkozó szabályozást, hogy felszámolóbiztosnak csak olyan személy jelölhető ki, aki már bejegyzésre került a névjegyzéket vezető szerv által.

A törvényjavaslat pontosítja a felszámolói névjegyzékbe nem került, de a folyamatban lévő ügyeikben még eljárni jogosult felszámoló szervezetek nyilvántartásból való törlésével és felmentésével kapcsolatos szabályokat. Ennek szükségességét az indokolja, hogy vannak olyan felszámoló szervezetek, amelyek a korábban hatályban volt felszámolói névjegyzékben szerepeltek, de a 2014. február 15-től hatályos, új felszámolói névjegyzékbe nem kerültek bejegyzésre a 130 főben megállapított névjegyzéki keretszám miatt. A kiesett felszámoló szervezetek folyamatban lévő ügyekben még eljárnak, így indokolt volt pontosítani a rájuk vonatkozó szabályokat, mivel a csődtörvény jelenleg nem egységes az új felszámolói névjegyzékbe került és a kiesett felszámoló szervezetek esetében.

A javaslat változásokat tartalmaz a felszámolók névjegyzékét vezető szervvel kapcsolatban is. A 114/2006. (V. 12.) kormányrendelet 2014. szeptember 5-étől hatályos szövege a nemzeti fejlesztési minisztert jelölte ki a felszámolói névjegyzéket vezető szervként; ezt megelőzően a névjegyzékvezetési feladatokat a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal végezte. A törvényjavaslat alapján ezen tevékenységet a miniszter helyett a jövőben az általa vezetett minisztérium önálló szervezeti egysége végzi, amely szervezeti egység ezen hatósági ügyek tekintetében nem utasítható. A szervezeti módosítás célja a minisztérium működésének és szervezetének hatékonyabbá tétele a felszámolói névjegyzék vezetését illetően. Az előterjesztés külön kimondja azt is, hogy a névjegyzéket vezető szerv hatósági döntésével szemben nincs helye fellebbezésnek ‑ ez azonban nem jelent változást a korábbi szabályokhoz képest. Szintén utalni szeretnék a dr. Fónagy János államtitkár úr expozéjában foglaltakra, azokat nem kívánom megismételni. A hatóság döntéseivel szemben nyilvánvalóan a bírósági jogorvoslat lehetősége a továbbiakban is fennmarad, és ezt a törvénymódosítás is tartalmazza. Tehát a fellebbezés kizártságának kimondása nem jelenti a jogorvoslathoz való jog megszűnését.

A törvénymódosítás további elemei közül ki kell emelni a felszámolási vagyonértékesítések átláthatóságának növelésére irányuló törekvést. A csődtörvény jelenleg hatályos rendelkezései nem tartalmaznak információt azzal kapcsolatosan, hogy az értékesítési eljáráson részt vett licitálók, illetve az eladásra szánt vagyontárgyon elővásárlási joggal rendelkezők megtekinthetik-e a felszámoló által készített jegyzőkönyvet. Nyilvánvalóan méltányolható érdek fűződik ahhoz, hogy az értékesítési eljáráson részt vett licitálók és az elővásárlási jogosultak információhoz jussanak azzal összefüggésben, hogy például milyen szempontok alapján zárt ki licitálókat a felszámoló, és hogyan választotta ki a nyertes ajánlattevőt.

A megismerhetőség azért kiemelten fontos, mert csak ezen ismeretek birtokában képesek megalapozott döntést hozni az érintettek a csődtörvény által biztosított jogorvoslati lehetőségeket illetően. A gyakorlatban pontosan ezen információk hiánya miatt kerül sor oly sokszor vagyonértékesítéssel kapcsolatos kifogás benyújtására vagy az adásvételi szerződések megtámadására. A javaslat ezt a felmerülő problémát úgy orvosolja, hogy az elektronikus árverés eredményéről és az elektronikus pályázat értékeléséről készült jegyzőkönyvet kérésre a licitáló és az elővásárlásra jogosult részére is meg kell küldeni, azzal a kitétellel, hogy a licitálók személyes adatait anonimmá kell tenni, és az elektronikus értékesítési rendszer által adott egyedi azonosító számmal kell szerepeltetni.

Végül, a felszámolóbiztosok szakmai továbbképzését érintő módosításokra sem szeretnék kitérni részletesen, az államtitkár úr elmondta az ezzel kapcsolatos új szabályokat. Ennek értelmében a fel­számo­lóbiztosoknak legalább kétévente szakmai továbbképzésen kell részt venniük, amelyet első alkalommal 2016. június 30-áig kell teljesíteni. A határidő módosítására azért van szükség, hogy kellő időt biztosítsunk ahhoz, hogy a felszámolóbiztosok a továbbképzési kötelezettségnek eleget tudjanak tenni, illetve ne forduljon elő az az eset, amikor a szakmája gyakorlását azért kénytelen valaki szüneteltetni, mert esetleges akadályoztatás miatt nem tudja teljesíteni a továbbképzési kötelezettséget.

Idetartozik még a szakmai továbbképzés részletszabályozása és a továbbképzéssel kapcsolatos szank­ciók, tehát az elmulasztásának a szankciói, a továbbképzés nem teljesítésének következménye, a felszámolóbiztosi tevékenység végzésére való jogosultság elvesztése, ezért azt gondolom, hogy az ennek elvégzésére adott póthatáridő lehetővé teszi hivatásuk zavartalan gyakorlását a felszámolóbiztosoknak.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A bevezetőben jelzettekre utalva és az államtitkár úr szavait megismételve a felszámolási tevékenység szakmai színvonalának javítása érdekében tett törvénymódosító javaslat megtárgyalását és támogatását kérem.

Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)